Fagylalt jégkrém

A nyár egyik legkedveltebb édessége a fagylalt és a jégkrém. A széles választékban kínált hűsítő édességek rekordmennyiségben fogynak a nagy melegben. Na de pontosan mit kapunk akkor, amikor fagyit veszünk, és ehhez képest mit várhatunk a jégkrémtől? Kijelenthető egyáltalán, hogy az egyik jobb, mint a másik?

Honnan ered a fagylalt és a jégkrém?

„A jégkrém története a fagylalt történetével kezdődik” – emlékeztet ismertető anyagában a Nébih. Mint írják, az első fagylaltokat mintegy ötezer évvel ezelőtt kíniak készíthették el hóból, tejből és gyümölcsökből, majd a jeges édesség később egyiptomi közvetítéssel jutott el a Földközi-tenger térségébe.

A történelem sok fagylaltkedvelő hírességet tart számon. Nagy Sándor például élénkítő hatása miatt adott fagylaltot katonáinak, Hippokratész a betegeinek ajánlotta azt gyógyírként, Néró császár pedig több száz kilométeres távolságból is hajlandó volt jeget hozatni az elkészítéséhez.

A manapság elterjedt gombócos fagylaltot az olaszoknak köszönheti a világ. Tőlük került magyar földre is Mátyás király felesége, Aragóniai Beatrix gazdag udvartartásának körébe tartozó sütő- és cukrászmesterek közreműködésével. A siker hazánkban sem maradt el: az 1900-as évek elején már minden szakácskönyvben szerepelt fagylaltrecept Magyarországon.

Jégkrémet Amerikában állítottak elő először, amikor is a XIX. század második felében elkezdte termelését az első hivatalos jégkrémgyár.

Mi a különbség közöttük?

Traszkovics Zsolt élelmiszermérnök, a DIATRA Mérnöki Iroda Kft. ügyvezetője a Dívány kérdésére elmondta, a fagylalt egy vendéglátóipari termék, ami azt jelenti, hogy az árusítás helyén készül. „Nincs becsomagolva, hűtőpultokban tárolják. Fontos követelmény, hogy tárolási hőmérséklete nem lehet magasabb, mint mínusz 8 Celsius-fok.”

A fagylalt nem csak tejkészítményekből és gyümölcsökből, adalékanyagok hozzáadásával készülhet, előállítása történhet előre bekevert fagylaltporból is. „Ami közös bennük, az a speciális fagyasztási eljárás, amely a termék jellegzetes állományát biztosítja.”

A jégkrémek ellenben ipari készítmények, vagyis üzemekben készülnek, majd csomagolva kerülnek a fogyasztókhoz, miközben tárolásukhoz és szállításukhoz mínusz 18 Celsius-fokos hőmérsékletet kell biztosítani. A másik lényeges különbség a fagylaltokhoz képest, hogy lehetnek akár tej- vagy vízalapúak is.

Melyik a jobb, a fagyi vagy a jégkrém?

A szakember szerint erre a kérdésre nincs egyértelmű válasz, mivel a fagylaltokra és a jégkrémekre egyaránt igaz, hogy készülhetnek minőségi és kevésbé minőségi alapanyagokból is. A kézműves fagylaltok ebből a szempontból kiemelkednek a többi termék közül, hiszen a szabályozás szerint előállításukhoz nem lehet előre legyártott fagylaltport használni.

„Ami viszont a fagylaltok és jégkrémek esetén is fontos szempont, az a hűtőlánc betartása. Amennyiben nem megfelelő a termék tárolási hőmérséklete, az az érzékszervi jellemzők romlása mellett élelmiszer-biztonsági szempontból is veszélyes lehet” – figyelmeztetett Traszkovics Zsolt.

Ha egy fagylaltban jégdarabot érzel, az arra utalhat, hogy egyszer már olvadásnak indult, de visszafagyasztották, amitől megváltozott a jégkristályok szerkezete. „A fagylalt normális körülmények között nem tartalmazhat jégdarabokat. Ezzel szemben a jégkrémek esetében a megváltozott forma az, ami árulkodó lehet.”