A nyár egyik legkedveltebb édessége a fagylalt és a jégkrém. A széles választékban kínált hűsítő édességek rekordmennyiségben fogynak a nagy melegben. Na de pontosan mit kapunk akkor, amikor fagyit veszünk, és ehhez képest mit várhatunk a jégkrémtől? Kijelenthető egyáltalán, hogy az egyik jobb, mint a másik?
Honnan ered a fagylalt és a jégkrém?
„A jégkrém története a fagylalt történetével kezdődik” – emlékeztet ismertető anyagában a Nébih. Mint írják, az első fagylaltokat mintegy ötezer évvel ezelőtt kíniak készíthették el hóból, tejből és gyümölcsökből, majd a jeges édesség később egyiptomi közvetítéssel jutott el a Földközi-tenger térségébe.
A történelem sok fagylaltkedvelő hírességet tart számon. Nagy Sándor például élénkítő hatása miatt adott fagylaltot katonáinak, Hippokratész a betegeinek ajánlotta azt gyógyírként, Néró császár pedig több száz kilométeres távolságból is hajlandó volt jeget hozatni az elkészítéséhez.
A hosszú gasztronómiai evolúció során az ízesített jégkása és jeges-vizes keverék a mindannyiunk által kedvelt krém állagú, hűtött édes készítménnyé vált.
A manapság elterjedt gombócos fagylaltot az olaszoknak köszönheti a világ. Tőlük került magyar földre is Mátyás király felesége, Aragóniai Beatrix gazdag udvartartásának körébe tartozó sütő- és cukrászmesterek közreműködésével. A siker hazánkban sem maradt el: az 1900-as évek elején már minden szakácskönyvben szerepelt fagylaltrecept Magyarországon.
Jégkrémet Amerikában állítottak elő először, amikor is a XIX. század második felében elkezdte termelését az első hivatalos jégkrémgyár.
Mi a különbség közöttük?
Traszkovics Zsolt élelmiszermérnök, a DIATRA Mérnöki Iroda Kft. ügyvezetője a Dívány kérdésére elmondta, a fagylalt egy vendéglátóipari termék, ami azt jelenti, hogy az árusítás helyén készül. „Nincs becsomagolva, hűtőpultokban tárolják. Fontos követelmény, hogy tárolási hőmérséklete nem lehet magasabb, mint mínusz 8 Celsius-fok.”
A fagylalt nem csak tejkészítményekből és gyümölcsökből, adalékanyagok hozzáadásával készülhet, előállítása történhet előre bekevert fagylaltporból is. „Ami közös bennük, az a speciális fagyasztási eljárás, amely a termék jellegzetes állományát biztosítja.”
A jégkrémek ellenben ipari készítmények, vagyis üzemekben készülnek, majd csomagolva kerülnek a fogyasztókhoz, miközben tárolásukhoz és szállításukhoz mínusz 18 Celsius-fokos hőmérsékletet kell biztosítani. A másik lényeges különbség a fagylaltokhoz képest, hogy lehetnek akár tej- vagy vízalapúak is.
Melyik a jobb, a fagyi vagy a jégkrém?
A szakember szerint erre a kérdésre nincs egyértelmű válasz, mivel a fagylaltokra és a jégkrémekre egyaránt igaz, hogy készülhetnek minőségi és kevésbé minőségi alapanyagokból is. A kézműves fagylaltok ebből a szempontból kiemelkednek a többi termék közül, hiszen a szabályozás szerint előállításukhoz nem lehet előre legyártott fagylaltport használni.
„Ami viszont a fagylaltok és jégkrémek esetén is fontos szempont, az a hűtőlánc betartása. Amennyiben nem megfelelő a termék tárolási hőmérséklete, az az érzékszervi jellemzők romlása mellett élelmiszer-biztonsági szempontból is veszélyes lehet” – figyelmeztetett Traszkovics Zsolt.
Ha egy fagylaltban jégdarabot érzel, az arra utalhat, hogy egyszer már olvadásnak indult, de visszafagyasztották, amitől megváltozott a jégkristályok szerkezete. „A fagylalt normális körülmények között nem tartalmazhat jégdarabokat. Ezzel szemben a jégkrémek esetében a megváltozott forma az, ami árulkodó lehet.”
Három szakácskönyv ingyenes szállítással!
Mentes Anyu szakácskönyveit azoknak ajánljuk, akik egészségük érdekében vagy meggyőződésből különleges étrendet követnek, de azoknak is, akik csak inspirációt, új ízeket keresnek.
MOST INGYENES HÁZHOZSZÁLLÍTÁSSAL!
Tekintsd meg ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
