Meglepő, milyen sokféle állatról tudjuk, hogy képes részeggé válni. A Karib-szigeteken élő majmok egyenesen a turisták koktéljait csenik el, Svédországban pedig ősszel senki sem lepődik meg egy-egy részeg jávorszarvas láttán. Az érett almát kebelezik be, amitől akár annyira képesek berúgni, mint az a példány, aki nemes egyszerűséggel fenn akadt egy fán. Csak úgy tudták kiszabadítani, hogy levágták a fa ágait, de az állat így is még jó darabig hevert, hogy feldolgozza a történteket (és persze kijózanodjon). A mókusok szintén kedvelik az erjedő gyümölcsöket, aminek ilyen mókás eredményei lesznek.
Az állatok teljesen természetes alkoholfogyasztása a mai napig vizsgálat tárgya a kutatók körében. 2008-ban született az első tanulmány, amely malajziai nyílfarkú mókuscickányok és lajhármakik viselkedését vizsgálta. Mindkét faj gyakran járt egy pálma nektárját szürcsölgetni. Némi vizsgálódás után kiderült, hogy egy élesztőgombának köszönhetően a nektár alkoholtartalma megegyezik a sörével. Ettől még nem lesznek teljesen részegek az állatok, csupán kicsit lelassul a mozgásuk. A pálma azonban tudja, mit csinál: a nektárra odajáró állatok segítik a beporzását. Hét olyan emlősről tudunk, akik naponta rájárnak a nektárra, így a kvázi kocsmát nyitó pálma igazán nem nélkülözi a társaságot.
Részeg denevérek, madarak és majmok
Ausztrália északi részén a vöröshasú lóri nevű, színpompás madár pont ebben az őszi időszakban válik alkoholfogyasztóvá. Rajtuk azonban észre is lehet venni a változást, repülésük nehézkessé válik, nekimennek dolgoknak. Még jó, hogy nagyobb ütközés még nem fordult elő, ugyanis a denevérek közül sokan szintén így reagálnak az erjedt gyümölcsök okozta bódulatra. A cédruscsonttollú madarak részegsége viszont szinte szórakoztató iparággá fejlődött a koronavírus okozta lezárások alatt. A texasiak unalmukban a madarakat kezdték figyelni, akik az erjedt bogyókat elcsipegetve ittasan szédelegtek. A kutatóknak is feltűnt ez a viselkedés, ezért megvizsgálták a madarakat. Kiderült, hogy májuk nagyobb a szokásosnál, valószínűleg azért, hogy fel tudja dolgozni az alkoholt. Ám a cédruscsonttollúak sehol sincsenek a cerkófokhoz képest. A karibi térségben élő majmok több száz éve járnak rá az erjedt cukornádlére. Megfigyelték, hogy inkább ezt isszák víz helyett, sőt a serdülő állatok még nagyobb előszeretettel rúgnak be, mint a náluk idősebb példányok. Őket senki nem is szidja meg ezért, míg a méheknél már egyenesen büntetik a részegséget. Errol Hassan rovarkutató számolt be arról, hogy a nektártól berúgó és konkrétan hazatalálni alig bíró méheket a kaptárban előveszik, és olykor meg is támadják.
Lehet, hogy a majmoktól tanultuk el az ivást?
A Miami Egyetem kutatói egyenesen párhuzamot vontak a majmok és az emberek alkoholfogyasztási szokásai között. Érdekes módon az absztinensnek és a rendszeresen ivók aránya nagyjából megegyezik, sőt az alkoholmegvonáskor jelentkező tünetek is hasonlók. A kutatók azt feltételezik, hogy az alkohollebontó képességeinket majom őseinktől örökölhettük, ami elsősorban azért volt hasznos, mert így mérgezéses tünetek nélkül ehettük meg az erjedt gyümölcsöt is. Ha jobban megvizsgáljuk a kérdést, azt találjuk, hogy a csimpánzok állandó jelleggel lopják a közelükben élő emberek pálmaborát. Ha beleinni nem tudnak, akkor levelet rágnak össze, azt helyezik a lébe, majd onnan kivéve elszürcsölik, amit az magába szívott. Máskor tömegesen művelik ezt, egyfajta kocsmázásnak lehetünk tanúi, ahol az egyedek szépen kivárják a sorukat a pálmaboros edény felé menet. Ezután egymás mellett maradnak, felmásznak egy közeli fára, és együtt élvezik az alkohol hatását.
A cikk az ajánló után folytatódik
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
A véznaujjú makik a legnagyobb ivók
Az eddig taglalt alkoholos italok, erjedt bogyók nem tartoztak az erős szeszek közé. A Madagaszkáron élő véznaujjú makik viszont kvázi pálinkáznak, azaz nem elégszenek meg az alacsony alkoholtartalmú löttyökkel. A Dartmouth College tanulmánya részletesen vizsgálta, vajon miért építik ennyire be étrendjükbe az utazófa tömény nektárját. Kiderült, hogy annak magas kalóriatartalma táplálkozási előnyökkel jár. Ehhez persze a makik különleges szervezetére is szükség van, amely könnyen lebontja az alkoholt. A makik laboratóriumi környezetben is jó ivónak bizonyultak, hiába kaptak cukros, azaz kalóriában gazdag italokat, mindig a lehető legtöményebb alkoholra vetették rá magukat. Amikor pedig az üvegük kiürült, mutogatással próbálták rávenni a kutatókat, hogy töltsenek bele még egy adagot.
Fontos figyelmeztetés
Természetesen ez nem jelenti azt, hogy minden állat képes lebontani az alkoholt. A legtöbbjük pontosan tudja, hogy mérgező számára, ezért elkerüli azt. Házi kedvenceink számára minden csepp szesz méreg, amibe akár bele is halhatnak. Soha ne engedjük, hogy a macska vagy a kutya hozzáférjen alkoholos italokhoz. A cica ugyanis már csak kíváncsiságból is belenyal mindenbe, amit elöl hagyunk, az édesített likőrök, bonbonmeggyek pedig vonzónak tűnhetnek a kutyák számára. Felelős gazdiként tartsuk ezeket zárt helyen, és még egy félig teli poharat se hagyjunk elöl!
