Éreznek fájdalmat a növények?

A frissen vágott fű illata a nyarat juttatja eszünkbe, ám amihez mi hajlamosak vagyunk kellemes érzéseket társítani, az a növények számára egészen mást jelent.

A jellegzetes szag, ami a fűnyírás után megtölti a levegőt, valójában kémiai vészjelzés, ami egyfajta védőmechanizmusként működik. Mivel a növények helyhez vannak kötve, és nem tudnak csak úgy elmenekülni a fenyegetések elől, különféle molekuláris reakciókkal reagálnak a veszélyre, mutatott rá a Howstuffworks. De vajon ez azt jelenti, hogy fájdalmat is éreznek? Az élet nagy kérdéseit fürkésző sorozatunkban ennek is utánajártunk!

Hogy reagálnak, amikor megsérülnek?

Az említett molekuláris reakció többféle célt is szolgálhat. A növények használhatják arra, hogy figyelmeztessék társaikat a veszélyre, hogy megmérgezzék támadójukat vagy magukhoz csalogassák a hasznos rovarokat. Egyes fajoknál akár kettős funkciójuk is lehet. Van, amelyik növény például koffeint termel, ami nemcsak a kártevők elleni védekezés szempontjából hasznos, hanem extra energiával látja el a méheket, amelyek így újra és újra visszatérnek beporozni őket. Az tehát mindenképp megalapozottnak tűnik, hogy a növények képesek valamilyen szintű kommunikációra.

Molekuláris reakciókkal reagálhatnak a veszélyre
Molekuláris reakciókkal reagálhatnak a veszélyreFotó: Tom Merton / Getty Images Hungary

Akkor fájdalmat is éreznek?

A Bonni Egyetem Alkalmazott Fizikai Intézetének kutatói szerint a növények olyan gázokat termelnek, amelyek az emberi síráshoz hasonlíthatók. Erre úgy jöttek rá, hogy egy lézeres mikrofon segítségével sikerült rögzíteniük a gázkibocsátást kísérő hanghullámokat a sérült növényeknél.

Habár az emberi fül számára nem érzékelhetők, a hangok azt mutatják, hogy az uborkák „sikoltoznak”, amikor betegek, a virágok pedig lényegében jajgatnak, ha megvágják a leveleiket.

Más megfigyelések arra utalnak, hogy a növények nem hagyják szó nélkül az elfogyasztásukat sem. A Missouri-Columbiai Egyetem kutatása alapján a táplálkozó hernyók rágó hangja szintén védelmi reakciókat válthat ki belőlük.

A cikk az ajánló után folytatódik

Mondd meg te, melyik az ország legjobb fejlesztő kezdeményezése!

 

Mától mindenki számára elérhető az Edison100: az a 100 innovatív és jövőbarát
kezdeményezés, amelyek óvodások és iskolások jövőben kritikus tudását és készségeit
fejlesztik iskolai kereteken túl 2020-ban. Idén szülők jelölték a gyerekeket fejlesztő szervezeteket, és a 440 jelölés feldolgozása és szűrése után végül szakmai zsűri választotta ki azt a százat, akiket most bemutatnak a szülőknek. Az Edisonplatform kiemelt célja, hogy hiteles iránytűként segítsen a szülőknek, akik keresik a lehetőségeket a gyerekeik
fejlesztéséhez, és szeretnének tudatosan készülni a jövőre. 

A lista szereplői közül saját kategóriájában legkiemelkedőbbeket augusztus 26-án díjazzák, emellett augusztus 6-tól közönségszavazás is indul, hogy kiderüljön, a szülők és pedagógusok véleménye szerint, melyik kezdeményezés érdemes a közönségdíjra. Szavazz te is a szerinted legkiemelkedőbb kezdeményezésre!

Tovább a szavazásra!

Promóció

Egyes kutatók szerint a komplex kommunikációs rendszer azt bizonyítja, hogy a növények valóban éreznek fájdalmat, mások azonban vitatják, hogy agy és központi idegrendszer hiányában képesek lennének erre, így tehát egyelőre a tudomány álláspontja is megoszlik a kérdésben.

Mustra

Kérjük, támogasd munkánkat te is azzal, hogy engedélyezed a hirdetések megjelenítését az oldalon. Lapunk bevételi forrását ezek a hirdetések jelentik, így elengedhetetlenek ahhoz, hogy cikkeinket ingyenesen olvashassátok.

A hirdetések megjelenését engedélyezheted külön a Dívány.hu oldalra is, vagy a kiegészítő program teljes kikapcsolásával az összes általad látogatott site-ra.