Van értelme vízszűrőre költeni?

Egyre több háztartásban bukkannak fel víztisztító berendezések. A Tudatos Vásárlók Egyesülete ezért utánajárt, hogy a különféle készülékekkel milyen szennyeződéseket lehet kiszűrni, illetve nem rendeltetésszerű használatuk esetén kell-e valamilyen egészségügyi kockázattal számolni.

A csapvízben lévő szennyeződések miatti aggodalom mellett sokféle oka lehet annak, hogy valaki víztisztító beszerzésén töri a fejét. Van, aki például a víz klóros ízét, szagát vagy a vízkővel kapcsolatos problémákat próbálja orvosolni. Mások hulladékmentességre törekednek, vagyis az ásványvízfogyasztást szeretnék kiváltani vele. A víztisztító azonban nem olcsó mulatság, ezért a vásárlás előtt több szempontot is érdemes figyelembe venni.

Milyen előírások vonatkoznak rájuk?

Az egyesület szerint az úgynevezett „hálózati víz utótisztító kisberendezések” a 201/2001.(X.25.) Kormányrendelet alapján engedélykötelesek, ezért kizárólag az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) által jóváhagyott termékek közül szabad vásárolni. Hogy melyek tartoznak ide, arról a forgalmazónál, a helyi Kormányhivatalok Népegészségügyi Főosztályainál vagy a Nemzeti Népegészségügyi Központnál (NNK) lehet érdeklődni (vizosztaly@nnk.gov.hu).

A szabályozás szerint a forgalmazónak kötelessége feltüntetni a termék biztonságos használatával kapcsolatos tudnivalókat a mellékelt útmutatóban. Nem árt ellenőrizni például, hogy a kiszemelt berendezés engedélye kizárólag a hálózati vezetékes víz utótisztítására vonatkozik-e, vagy kiterjed a kútvíz tisztítására is.

Tudni kell, hogy a víztisztítók használata számos potenciális veszélyforrást rejt, és nem csupán az engedély nélküli készülékek esetében. A kisebb berendezések 3-6 havonta karbantartást, fertőtlenítést és szűrőcserét igényelnek, melyeknek az elmulasztása ronthatja a víz minőségét, és ez oda vezethet, hogy többet árthatnak, mint amennyit segítenek.

A HVG 2009-es tesztjéből kiderült: a legtöbb vízszűrőben már rövid használt után is különféle baktériumok jelennek meg, amelyekből bőven jut a megszűrt ivóvízbe is – különösen a nagy nyári hőségben. Az OTH ezért azt javasolja, hogy a szűrőket 2-3 havonta érdemes cserélni.

A rendeltetésszerű használat teljes mértékben a fogyasztó felelőssége.

Hasonló egészségügyi kockázatot rejt a pangó vízben megjelenő nitrit, vagy az olyan specifikus problémák, mint a fordított ozmózissal működő készülékeknél az ionmentes víz fogyasztása, illetve az ezüstözött aktív szénnél az ezüst kioldódása a vízbe.

Milyen anyagokat lehet velük kiszűrni?

A klórral szemben elengedő lehet a csapvíz folyatása is, ám a jellegzetes szag és íz néha sehogy sem akar eltűnni. Ilyen esetben egy egyszerű kancsós szűrő is megoldást jelenthet. Az arzén vagy ólom kiszűréséhez viszont már komolyabb berendezés szükséges.

A kancsós víztisztítók cserélhető szűrői általában aktívszén-szűrőt és ioncserélő gyantát tartalmaznak. Az előbbi szerepe, hogy megköti az oldott szerves anyagokat, ezért nemcsak a klóros mellékízzel, hanem más kellemetlen ízekkel, szagokkal is hatékonyan bánik el. Mikrobiológiai védelmet csak a  szénszűrő ezüstözése nyújthat a rendszernek, ám ahogy fentebb már szóba került, itt fennáll az ezüst kioldódásának veszélye (aminek tolerálható koncentrációja felnőtteknél 0,1 mg/l, míg csecsemőknél mindössze 0,01 mg/l!)

Az ioncserélő gyanta a vizet lágyítja, méghozzá teljes kalcium- és magnéziumtartalmának feláldozása nélkül. Ez már csak azért is hasznos, mert a fontos nyomelemek jobban felszívódnak a vízből, mint az élelmiszerekből vagy táplálékkiegészítőkből. A kancsóval szűrt víz további előnye, hogy a vízkő eltávolításával nem károsítja a kávéfőzőt, a vízforralót vagy a vasalót, meghosszabbítva a gépek élettartamát.

Az egyesület megjegyzi, hogy a szűrős kancsót lehetőleg a hűtőben tárold, majd tartalmát 24 órán belül fogyaszd el, illetve gondoskodj a szűrő rendszeres cseréjéről. Így minimalizálhatod a nitrit megjelenését és a baktériumok elszaporodását.

A legegyszerűbb és legolcsóbb megoldás a kancsós víztisztító
A legegyszerűbb és legolcsóbb megoldás a kancsós víztisztítóFotó: vladans / Getty Images Hungary

Mire jók az aktívszén-töltetű szűrők?

Ezek között vannak csapra és mosogató alá szerelhető, illetve a bemenő víz kezelésére alkalmas változatok is, amelyek a szénszűrő mellett mechanikai szűrővel, vízlágyító gyantával vagy természetes ioncserélővel (zeolit) is rendelkezhetnek.

Előnyük, hogy csökkentik a klór és szerves anyagok mennyiségét, lágyítják a vizet, illetve a készülékben lévő ezüstözés, KDF (réz-cink ötvözet) vagy UV-lámpa révén gátolják a baktériumok elszaporodását.

A készülékek ára 20-70 ezer forint között mozog, amibe gyakran a mechanikus előszűrő és a mikrobiológiai védelmet is nyújtó ultraszűrő is beletartozik. Ha ebből a kategóriából választasz, fontos, hogy az egészségügyi kockázatok elkerülése érdekében mindig tartsd be a gyártó karbantartási javaslatait, vagyis ügyelj a szűrő cseréjére, a pangó víz eltávolítására, valamint féléves időközönként iktass be egy fertőtlenítést is.

Hogy működik a fordítottozmózis-technológia?

Az ozmózis az élő szervezetek egyik alapvető működési mechanizmusa, melynek során a víz a félig áteresztő membránon (sejtfalon) keresztül a hígabb oldatból a sűrűbb felé igyekszik. A folyamat nyomás hatására megfordul, ami létrehozza a hígabb oldatot, vagyis a tisztított vizet – ezt nevezzük fordított ozmózisnak (RO).

A technológiát alkalmazó berendezések zárt rendszerben működnek, amely nyomás alatt, egy membránon préseli át a már több lépcsőben előszűrt vizet. Az utóbbi feladatot rendszerint kétféle szűrő végzi: egy mechanikai, ami távol tartja a szilárd lebegő részecskéket, és egy aktívszenes, ami a klórt, klórszármazékokat és a szerves anyagokat szűri ki.

Ezután következik az 0,0001 mikron méretű RO-membrán, ami visszatartja a vízben lévő összes fizikai és kémiai szennyezőanyagot, valamint a biológiailag aktív szervezeteket is. Az aktívszén-utószűrő pedig az esetlegesen jelen lévő oldott gázt is kiszűri, ami javít a víz ízén. A készülékhez tartozik még egy bakteriális védelmet biztosító egység, illetve a viszonylag lassú tisztítási folyamat miatt többnyire egy steril puffertartály is.

Mivel a berendezés az emberi szervezet számára fontos anyagokat is kiszűri, lényeges kiemelni, hogy a kezelt víz nem felel meg az ivóvízre vonatkozó magyarországi előírásoknak. Ezért is szükséges az úgynevezett visszasózás, amit a gyártók általában visszasózó patronnal vagy a kezelt és kezeletlen víz megfelelő arányú keverésével, vagyis by-pass rendszerrel oldanak meg. Mindkét megoldásnak megvannak a maga hátulütői. Miközben a visszasózó partonnál előfordulhat, hogy a vízkeménység nem éri el a minimálisan előírt szintet, addig a by-pass rendszernél az eltávolítandó anyagok egy része kisebb mennyiségben visszakerül a vízbe.

A készülék karbantartásához az elő- és utószűrők évenkénti cseréjén túl 2-4 évente – az adott típustól, illetve az átfolyatott víz mennyiségétől és minőségétől függően – az RO-membránt is cserélni kell, továbbá nem lehet megspórolni a rendszeres fertőtlenítést sem. Egy ilyen termék ráadásul már komolyabb befektetést igényel: ára 50 ezertől több százezer forintig terjedhet.

A cikk az ajánló után folytatódik

Mondd meg te, melyik az ország legjobb fejlesztő kezdeményezése!

 

Mától mindenki számára elérhető az Edison100: az a 100 innovatív és jövőbarát
kezdeményezés, amelyek óvodások és iskolások jövőben kritikus tudását és készségeit
fejlesztik iskolai kereteken túl 2020-ban. Idén szülők jelölték a gyerekeket fejlesztő szervezeteket, és a 440 jelölés feldolgozása és szűrése után végül szakmai zsűri választotta ki azt a százat, akiket most bemutatnak a szülőknek. Az Edisonplatform kiemelt célja, hogy hiteles iránytűként segítsen a szülőknek, akik keresik a lehetőségeket a gyerekeik
fejlesztéséhez, és szeretnének tudatosan készülni a jövőre. 

A lista szereplői közül saját kategóriájában legkiemelkedőbbeket augusztus 26-án díjazzák, emellett augusztus 6-tól közönségszavazás is indul, hogy kiderüljön, a szülők és pedagógusok véleménye szerint, melyik kezdeményezés érdemes a közönségdíjra. Szavazz te is a szerinted legkiemelkedőbb kezdeményezésre!

Tovább a szavazásra!

Promóció

Mit kell tudni a vízlágyítókról?

Az egyszerű felépítésű, jellemzően nagyobb méretű vízlágyító készüléket a mosogató alá szokták beszereltetni, de ritkább esetben bemenő víz kezelésére is használják. Ez a kategória leginkább akkor javasolt, ha meg akarod védeni a háztartási gépeket a vízkőlerakódással szemben. Bár az automatikusan beállított regenerálás a baktériumok elszaporodása ellen is védelmet nyújt, a lágyított víz ásványi anyagokban nagyon szegény, ezért ivóvízként fogyasztani nem ajánlott. A vízlágyító készülékek ára 100-200 ezer forintról indul, de a márka és a kapacitás függvényében akár jóval magasabb is lehet.

Milyen speciális víztisztítók vannak?

Az ivóvíz kapcsán a legnagyobb aggodalomra az arzén, az ólom vagy a nitrát jelenléte adhat okot. A speciális víztisztító berendezések és kiegészítők épp ezek kiszűrésére hivatottak, ám beszerzésük előtt mindenképp érdemes utánajárni, hogy rendelkeznek-e hatósági engedéllyel.

Egy népegészségügyi projekt keretében jelenleg összesen nyolc, elméletben ólom eltávolítására is alkalmas készülék vizsgálata zajlik, ám olyan termék egyelőre nincs, amit hivatalosan is engedélyeztek erre a célra. Az eredmény júliusra várható, és a tervek szerint augusztusban a pontos feltételekkel együtt a projekt weboldalára is kikerül.

Hogyan válasszak ennyi lehetőség közül?

A legolcsóbb megoldást egyértelműen a kancsós víztisztító jelenti. Előnye, hogy hordozható, használata egyszerű, és a palackos vízhez képest gazdaságosabb is: 1 liter szűrt víznél nagyjából 10-20 forintos költséggel lehet számolni (amit a vízdíj, a szennyvízdíj, a tisztítóberendezés és a szűrők beszerzési költsége is befolyásolhat). Egy 4 fős család ötéves vízfogyasztását alapul véve a szűrőcsere évente 20 alkalommal esedékes, ami az öt évre körülbelül 200 ezer forint kiadást jelenthet.

vízszűrő.png
Fotó: Tudatos Vásárlók Egyesülete

Az aktív szenes vízszűrők ára 10 és 50 ezer forint között mozog. Mellettük szól, hogy kisebb a méretük, könnyű a beüzemelésük és szűrőjüket ritkábban kell cserélni, így hosszú távon kevesebb költséget vonnak maguk után, hátrányuk viszont, hogy elkélhet hozzájuk egy szakember segítsége, illetve használatuk során a váltócsapon könnyebb megfertőzni a rendszert.

A karbantartás az RO-membrános változatoknál a legkörülményesebb – bár ritkábban van rá szükség –, és ezek a szűrők egyben a legköltségesebbek is. Ha betartod a gyártó javaslatait, vagyis az elő- és utószűrőket legfeljebb 6 hónap után, a membránt pedig 2 évente cseréled (ha egy 4 fős család fogyasztásából indulunk ki), 6 hónap alatt 15 ezer forintos kiadással kalkulálhatsz, ami 5 év alatt 200 ezer forintra jön ki. A napi költség így 110 forint – nagyjából ugyanannyi, mint a kancsós vízszűrőknél.

Ha érdekel, hogy a csapvízben milyen szennyeződések fordulhatnak elő, és a laboratóriumi vizsgálat alapján van-e félnivalód tőlük, olvasd el alábbi cikkünket is:

Mustra

Kérjük, támogasd munkánkat te is azzal, hogy engedélyezed a hirdetések megjelenítését az oldalon. Lapunk bevételi forrását ezek a hirdetések jelentik, így elengedhetetlenek ahhoz, hogy cikkeinket ingyenesen olvashassátok.

A hirdetések megjelenését engedélyezheted külön a Dívány.hu oldalra is, vagy a kiegészítő program teljes kikapcsolásával az összes általad látogatott site-ra.