A kérdést nem is olyan egyszerű megválaszolni, tavaly szeptemberben ugyanis életbe lépett egy EU-s szigorítás, ami alapjaiban rengette meg porszívókról alkotott képünket. A Tudatos Vásárlók Egyesülete szerint ebben a viszonylag új helyzetben az energiabesorolás lehet az irányadó.
Mik a legfőbb változások?
Ha az elmúlt évtizedeket nézzük, akkor kitűnik, hogy a porszívók nagyobb szívóteljesítménye magasabb fogyasztással is járt. Tisztítási hatékonyságuk viszont nem változott számottevően. Mivel viszonylag olcsón kapható, a készülék mára igazi kényelmi alapfelszereléssé nőtte ki magát, ami minden valamirevaló háztartásban megtalálható. A fokozott érdeklődést jól mutatja, hogy az Európai Unióban évről évre 9 százalékkal több fogy belőle.
Apropó, szigorítás. Az EU először 2014-ben regulázta meg a porszívók piacát. Kötelezővé tette az energiacímke használatát és egyúttal 1600 wattnál húzta meg a készülékek teljesítményének határát. 2017 szeptemberében aztán jött a második lépcső, ami újabb változásokat hozott. A legfontosabbak a következők voltak:
- átvariálták az energiacímke jelöléseit (lásd a lenti ábrán)
- az engedélyezett teljesítményt 1600 wattról 900 wattra csökkentették
- az éves energiafelhasználást 43 kWh/év-re korlátozták (a korábbi 62 kWh/év helyett)
- száműzték a 80 decibelnél hangosabb modelleket
- 1 százalékban határozták meg a levegőbe visszaengedett por maximális arányát
- és előírták, hogy a porszívó motorjának legalább 500 munkaórát kell bírnia (magának a porszívónak meg alsó hangon 5 évet)
Kinek áll ez érdekében?
Nagyjából mindenkinek, hiszen a döntéshozók a környezetvédelmet tartották szem előtt. A téma nemcsak az EU-nál jut kiemelt szerephez, hanem az ENSZ-nél is, amely környezetvédelmi programja keretében vizsgálta meg – európai, dél-amerikai és ázsiai háztartások adatainak elemzésével – a hét legintenzívebb használatnak kitett háztartási gép életciklusát. A fő kérdés az volt, hogy mi az ideális időpont a cseréhez, vagyis mikor érkezik el az a pillanat, amikor a régi készülék működtetése már nagyobb terhet jelent a környezetre nézve, mintha újat vásárolnánk.
Cserélni vagy nem cserélni?
A Tudatos Vásárlók Egyesülete szerint minden azon áll vagy bukik, hogy mikori a készülék, pontosabban, hogy milyen az energia-besorolása. Egy "C", "D”, "E", "F" vagy "G" jelölésű gépet például nagyon is megéri lecserélni egy "A" típusúra.
„Ha "C"-besorolásút cseréltünk "A"-sra, az újat legalább 6 évig kell használnunk, hogy környezetileg nullszaldós legyen, azaz behozza a gyártásával okozott károkat. Ugyanez az időpont egy régi "G"-besorolású gép esetében az újnál 3 év után érkezik el”
– fogalmazott az egyesület.
Amennyiben azonban jelenleg is egy energiatakarékos, B osztályú vagy ennél is jobb besorolású készüléket nyúzol, nincs különösebb értelme újat venned helyette, szóval a felesleges pénzszórás helyett inkább javíttasd, ameddig csak lehet.
Szeretnél bizonyosságot nyerni a mosógép, a mosogatógép, a tűzhely, a mikrohullámú sütő vagy a hűtőgép kilátásait illetően is? Ebben az esetben erre fáradj!
