A válasz röviden: Brooklyn egyetlen 3 Michelin-csillagos étteremben 6 hétre kell előre foglalni, míg egy nemrégiben elvégzett online kutatás szerint a magyar szakemberek 40%-a hónapokra előre be van táblázva, vagyis kijelenthetjük, az utóbbival könnyen lehet, hogy jobban meggyűlne a bajunk.
Az utóbbi években a Facebookon rendszeresek a „Tudtok jó villanyszerelőt?” „Ismertek megbízható kőművest?” posztok, az embernek pedig az az érzése támad, a megbízható, professzionális kétkezi munkásokat szinte már lepkehálóval kell összevadászni. De miért ilyen nehéz jó szakembert találni? Akarnak egyáltalán a fiatalok kétkezi munkát végezni? Mely szakmákra lenne a legnagyobb igény? Biztos és hosszútávú megélhetést jelent-e ez? És végül: támogatják-e a szülők és a köztudottan elitista magyar iskolarendszer a gyerekeket abban, hogy merjenek, akarjanak, és tudjanak jó szakemberek lenni? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a fix24 csapata, amely saját felülete – a jelenleg több mint 40 000 szakembert és 22 000 regisztrált felhasználót számláló szakikereső weboldal – segítségével országosan reprezentatív kutatást végzett.
Mekkmesterek
A felmérésből világosan kiderült, a magyarok nagy része nem egyszer szembesült már olyan helyzettel, hogy otthonában valaki kontár munkát végzett. A kérdőívet kitöltők több mint 70%-a járt már pórul, 12,6%-uk kifejezetten sokszor került olyan helyzetbe, hogy hozzá nem értő vagy felelőtlen munkásra bízott egy feladatot.
Ezzel párhuzamosan – érthető módon – a válaszadók több mint fele úgy gondolja, a szakemberek reputációja csökkent az elmúlt 5 évben. Ennek ellenére a többség támogatná a gyermekét abban, hogy a gimnázium helyett szakközép- vagy szakiskolát válasszon.
Az utánpótlás
Ez azért meglepő eredmény, mert a KSH adatai szerint a 2012/13-as tanévhez képest 19%-kal csökkent 2017-re azoknak a száma, akik szakközépiskolában folytatják a tanulmányaikat.
Ugyanezt a kérdést a fix24 feltette a szakembereknek is. Míg a válaszadók nagy része támogatná a gyermekét abban, hogy hozzá hasonlóan kétkezi munkát válasszon, szinte mindannyian elégedetlenek a mai magyar középiskolai oktatással.
A magyar szakemberek közel felének, 41,3%-nak van minimum 1 fő alkalmazottja, 35,3%-uk pedig jelenleg is keres embert a csapatába. Arra a kérdésre, hogy támogatnák-e egy melléjük kerülő inas szakmai fejlődését, több mint 80%-uk igennel felelt. Erre a hozzáállásra pedig igen nagy szükség van, mert a kérdőívet kitöltő szakemberek többsége a kevés valós szakmai gyakorlati foglalkozásban látja az utánpótlás kitermelődésének legnagyobb akadályát.
A hiányszakmák
Ha ma újra pályát választhatnának, a legtöbben asztalosnak vagy villanyszerelőnek mennének, ez pedig egybevág azzal, hogy a felhasználók válaszai alapján ma Magyarországon a villanyszerelő számít a legnagyobb hiányszakmának.
A magyar szakemberek fele dolgozott már külföldön, több mint 60%-uk beszél valamilyen idegen nyelven. Ugyan az általános közhiedelem az, hogy külföldön minden jobb, a kint dolgozó munkások 54%-a nem javasolná kollégáinak, hogy másik országban keressék a boldogulást.
A fenitek alapján az a fiatal, aki úgy dönt, kétkezi munkával (például villanyszereléssel) fogja megkeresni a kenyerét, igencsak jól jár majd. A régi szakemberek tárt karokkal várják a szakmai gyakorlatra, nagy valószínűséggel folyamatosan lesz munkája, és ha jól gazdálkodik idejével és a szaktudásával, akár egy évre előre is tervezhet megrendeléseivel és várható bevételeivel.