Az őszi kerti munkák egyik legnagyobb kihívást jelentő feladata az avar összeszedése. Ennek egyszerűen az az oka, hogy minduntalan újabb adagokkal kell megküzdeni, ami sokszor tényleg idegőrlő, sziszifuszi munka.
Amikor az ősz megcsípi a leveleket, akkor a lombhullató fajok esetében már készülhet is a lombseprűvel, mert előbb vagy utóbb biztosan kénytelen lesz nagytakarítással felérő sepregetést rendezni a kertben. Bár tény, hogy nagyon jól fednek a levelek, és mutatósak is – kiemeli az őszi hangulatot – mégsem érdemes sokáig a gyepen, vagy a növényeken hagyni őket.
„Az avar összeszedését nem jó ötlet elhanyagolni, hiszen egyrészt begombásodhat a fű a levelek alatt, másrészt a beteg leveleken áttelelnek a kórokozók, amik tavasszal újra visszafertőzik a fákat. Arról már nem is beszélve, hogy a fényhiány miatt a levélkupac alatt kipusztul a fű” – mondja Zakar András, a Fiori Kert Kft. okleveles kertészmérnöke.
De mi legyen vele?
Ha szüleit, nagyszüleit kérdezi, mihez is lehet kezdeni az avarral, akkor sok esetben azt fogják javasolni, hogy égesse el. Ez azonban nagyon nem jó ötlet. Egyrészt, ha nem akarja az összes környező utcát sűrű füstbe burkolni, akkor ki kell szárítania a leveleket. És ha az idő alkalmas erre, és a nedvességtartalom alacsony, akkor az esetleg elszabaduló szikrák galibát okozhatnak, lángra lobbanthatják a közeli növényeket, esetleg a kissé távolabbi régiókat is. Harmadrészt az avarégetés füstje környezetszennyező, így ha lehet, inkább kerülje el.
A másik megoldás, amit javasolni szoktak, hogy gyűjtse zsákokba és vitesse el. A zöldhulladékot külön zsákban kell gyűjteni, ami nem is véletlen. Ez az anyag ugyanis nem a szeméttelepre, hanem a komposztra kerül, amiből a következő évre tápanyag dús virágföld lesz. Tehát amit ön ingyen odaad (illetve a bezacskózásáért meg külön fizet is), azt később csomagolva megveszi.
A komposztálás nem nehéz feladat, és a közhiedelemmel ellentétben, ha megfelelően csinálja, akkor szaga sem lesz. Az avar pedig tökéletes a komposztálásra, feltéve persze, ha figyelembe veszi, hogy nem minden fa levelei megfelelőek. A gesztenye és a dió lehullott lombja ugyanis kórokozókat tartalmazhat, ami tönkreteheti az egész komposztot. Ellenben a nyír, juhar, kőris, vagy a gyümölcsfák lombja gyorsan és jól bomlik, azokat minden további nélkül alkalmazhatja.
Ha nem akar vesződni a komposzt készítésével, akkor a leveleket a fák és bokrok alatt is felhalmozhatja. A lombtakarás a tél folyamán védelmet nyújt a fagy ellen a növények gyökereinek, majd bomlani kezd, és tavaszra tápanyagokban gazdag réteget képez pont ott, ahol szükség van rá.
„Az avar fagy elleni takarásra is használható. Fagyérzékeny növények köré érdemes rakni, mint a rózsa, babér, vagy a füge. Egyéb mediterrán növények köré 10-15 cm vastagságban szintén jó megoldás lehet" – mondja a szakértő.
Sünbunker
Hazánkban, mint sok környező országban is, a sünök veszélyeztetett fajok. Ez többek között annak is köszönhető, hogy a precízen takarított kertekben nem találnak alkalmas, avarral behintett helyet, ahol fészket tudnának rakni. Pedig hasznos kis lények, hiszen nem rontják a kert látványát - ahogyan a szintén kifejezetten hasznos vakond sajnos megteszi -, viszont megszabadíthatják a kertben ténykedő lárváktól, csigáktól, pókoktól, amik viszont kifejezetten károsak is lehetnek. Ha félti a veteményest, akkor tudjon róla, a sünök nem szeretik a zöldségeket, így ha elegendő táplálékuk van, akkor a vetemény felé sem szagolnak.
Ahhoz, hogy segítse ezeket a kisállatokat téli menedéket találni, leveleket és apróbb gallyakat halmozzon olyan helyre, ahol nem zavarják önt, nem teszik tönkre a füvet, és nagyon fontos, hogy a kutyáktól is védve legyen. Hiszen hiába vannak tüskéi ennek az állatnak, a kutyák fogai előbb vagy utóbb megölik.
