Az irodalom szórakoztató: ez az az alapvető tézis, amit az április 14-17-ig megrendezendő Margó Feszt be kíván bizonyítani, méghozzá nem is akármilyen eszközökkel. A Budapest-szerte várható programdömping végre nem szájbarágósan és nyögvenyelősen közelít az irodalomhoz, sokkal inkább úgy domborítja ki annak előnyeit, hogy a magas- és a populáris kultúrát jól összeereszti. Nem mintha valami őrült összecsapásra kellene számítanunk: az már most előre borítékolható, hogy az irodalmi fesztivál programjait azok is imádni fogják, akik esetleg nem sűrűn vesznek könyvet a kezükbe.
Irodalmárok helyett olvasó embereket nevelni
Az irodalom szórakoztató voltát persze az elmúlt évtizedek/évszázadok során sokan sokféle okból megkérdőjelezték – gondoljunk csak azokra a kötelezőkre, amelyeket jó páran csak kínkeservesen tudtak elolvasni (ha egyáltalán) –, végül a magas irodalom és a szórakoztató irodalom kategóriájának elkülönülése végérvényesen megbélyegezte mindkét tábort. De vajon az igényes szórakoztató irodalomnak nincs-e joga helyet követelni a felmagasztalt magas irodalmi szövegek között? Ki mondja meg, hogy mi az igazán értékes, ha valakinek adott esetben éppen a Harry Potter okoz katartikus perceket?
Csobánka Zsuzsa költő, író, kritikus rövidre zárta a kérdést, amikor arról kérdeztük, magyartanárként és drámapedagógusként melyik álláspontot képviseli: a diák inkább a magas irodalmat forgassa, vagy mindegy, hogy mit, csak olvasson. „Olvasson. És szerezzen minél több élményt. Nyilván célom egyfajta általános műveltség átadása, de a totális elitizmusnak nem vagyok híve, tartok attól, ez elidegenít a szövegektől. Inkább Harry Potter, ha azt élvezi” – tette hozzá. Elmondása szerint abban bízik és az a tapasztalata, hogy ha nyit a diákok világa felé, elfogadja a „kedvenceket”, akkor ők is nyitottabbá válnak az általa kínált művekre. „Nem irodalmárokat akarok nevelni, hanem olvasó embereket, akik a szövegektől kapnak valamit, többek lehetnek”.
A szórakoztató irodalom kategóriának nem kellene pejoratívnak lennie
Hozzátette: a szórakoztatást elég tágan fogja fel, szerinte egy önmagát nehezen adó mű is lehet szórakoztató. „Az elmúlt év legnagyobb élménye Stieg Larsson Millennium-trilógiája, letehetetlen. Vagy a Doppler Erlend Loe-től. A skandináv írók ilyen szempontból verhetetlenek. Egyszerre nagyon mély, határkérdéseket feszegető és szórakoztató. Hangosan nevettem nem egyszer, aztán meg napokig agyaltam bizonyos részein. Különben nincsen ezzel semmi baj. Nem kellene, hogy pejoratív legyen a szórakoztató irodalom kategória. Mindenfélét kell olvasni”.
A költő-író közreműködésével - és a József Attila Irodalmi Kör támogatásával - egyébként szeptember óta havi rendszerességgel látogat el egy-egy kortárs költő a Jedlik Ányos Gimnázium irodalomszakkörére. A Csobi Sound névre hallgató esemény pedig jól mutatja, hogy érdemes kreatívan és bátran hozzányúlni az irodalomhoz.
Húsbavágó élmény a Csobi Soundon
„A diákok hamar leszoktak arról, hogy naiv csodálattal szemléljék a szerzőket, ez célom is, hiszen épp az irodalom életközeliségét szeretném hangsúlyozni. Hogy a mindennapok részévé lehet tenni a kortárs irodalmat, az olvasást” – mondta. Eddig Pál Dániel Levente, Bajtai András, Kele Fodor Ákos, Simon Márton, Király Levente és Nemes Z. Márió voltak a szakkör vendégei, Csobánka Zsuzsa elmondása szerint a legnagyobb hatást az első alkalom váltotta ki (ekkor Pál Dániel volt a vendég), illetve a drámatechnikás verselemzés Simon Mártonnal. „Az utóbbi után a lányok a lányvécében ücsörögtek a versekkel a kezükben, a fejüket fogták, és kérték, maradjunk még, beszéljünk”, mert „ez húsba vágott” – mesélte.
A Margó Feszt is valami ilyesmire vállalkozik: könnyeden, a populáris kultúra eszközeit, ismert művészeket, írókat, költőket és színészeket csatasorba állítva beszél az irodalomról. A „húsbavágó” jelző remekül megállja a helyét a TÁP Színház zombi-tematikájú előadása esetében is: a meglehetősen hosszúcímű Alatta ZOMBI Felette ZOMBI Varieté ZOMBI Előtte ZOMBI Utána ZOMBI a fesztivál egyik legizgalmasabb eseményének ígérkezik.
Költők és zenészek csapnak össze
Akárcsak a Petőfi Irodalmi Múzeumban 17-én megrendezett Dalköltők és költődalnokok estje, ahol költők és zenészek alkotnak majd furcsa-izgalmas párokat, hogy végül valami megismételhetetlennek legyünk tanúi. Borbély Szilárd mellett Háy János és Karafiáth Orsolya kel birokra Beck Zolival (30Y), Kollár-Klemencz Lászlóval (Kistehén) és Bérczesi Róberttel (Hiperkarma). De lesz még költők és slammerek párbaja, egy családból származó művészek találkája is, sőt: irodalmi főzés felolvasással (14-én Cserna Szabó András, Bächer Iván és Balázs Attila vállalják a séf szerepét a Pilvaxban).
Csobánka Zsuzsa szerint a fesztivál legnagyobb erénye a közelítésmódja, az, hogy összekapcsolja a különböző területeket, de az önszervező, alulról építkező kezdeményezés jellege is izgalmas. "Hogy ilyen sokszínű program, ennyi tehetséges alkotó kerül egy térbe. Pláne, hogy még mindig vannak, aki szerint fontos az irodalommal foglalkozni”. Úgyhogy irodalomra fel – megnyugtatásképp pedig a fesztivál szinte mindegyik estéjén akad majd egy jó kis partihelyszín is, hogy a programok után, kulturált körülmények között kitombolhasd magad. Apropó: a programok ingyenesek.
