Kegyetlen bosszú: brutálisan megcsonkították a londoni merénylők holttestét

Mai kattintásvadászat-paródiánkból kiderül, ki volt Guy Fawkes, miért akarta felrobbantani a királyt és a londoni parlament épületét, és miért ünneplik az ő napját a britek november 5-én. Minden idők egyik leghíresebb (sikertelen) merénylőjének története, akinek neve ma az elnyomás elleni harccal forrt egybe.

I. Mária skót királynő fia, I. Jakab király 1603 végén visszaállította a római katolikus egyház híveit sújtó intézkedéseket, a következő évben pedig elüldözte a klérus tagjait. Az üldöztetésre válaszként a warwickshire-i Robert Catesby vezetésével tizenhárom katolikus nemes szövetkezett a király meggyilkolására: tervük az volt, hogy 1605. november 5-én, amikor Londonban az uralkodó, a walesi herceg, a parlament képviselői és az anglikán egyház százötven püspöke összeül a törvénykezési évad hivatalos megnyitójára, felrobbantják a Lordok Házát. A tizenhárom összeesküvő egyike – de korántsem a merénylet szervezője – volt a tízéves katonai tapasztalattal rendelkező Guy Fawkes.

Kultbait – ez a cikk meg mi a szösz?

Csak görgettél az információáradatban, és egyszerre megakadt a szemed ezen a címen? Elkapott a csúsztatás, a féligazság, beszippantott a botrány reménye? Nem vagy egyedül. Ennyi inger között már sokszor csak arra kapjuk fel a fejünket, ami igazán üt, ami kilóg a többi közül. Nem véletlenül van tele a net kattintásvadász címekkel, amik mögött általában semmi értékeset nem találsz, míg a tényleg alapos, minőségi tartalmak gyakran elvesznek a hírversenyben.

Nekünk fontos, hogy kapj is valamit az idődért, ahogy az is, hogy észrevedd, ha át akarnak vágni, hogy tudatosítsd, hogyan is érdemes felelősen fogyasztani az online írásokat. Így született meg új sorozatunk: napi kultúraadag, címében korunk ingerszintjéhez igazítva. Ez a kultbait.

Fawkes 1570. április 13-án látta meg a napvilágot a York városához tartozó Stonegate településen. Szülei az anglikán egyház hívei voltak, de családja anyai ágon titokban katolikus maradt, csak megtagadta a misére járást. Nyolcéves volt, amikor apja meghalt, édesanyja pedig hozzáment egy nemesi származású, katolikus férfihoz, a fiú így még közelebb került ehhez a valláshoz, később át is tért rá. Tanulmányait a yorki St. Peter’s Schoolban végezte, ahol későbbi összeesküvő társai közül többen is osztálytársai voltak. Később Montagu első vikomtjának szolgálatába lépett, de az idős vikomt hamar elbocsátotta. Az apai birtokok eladása után a katonaéletet választotta: Spanyolországban egy angol katolikus parancsnok, William Stanley alatt vett részt a nyolcvanéves háborúban, majd átállt a spanyolok oldalára, ott volt Calais ostrománál, később kapitányi rangot kapott.

A barátai által vidám természetűnek, jó megjelenésűnek és a tettek emberének mondott Fawkes 1603-ban egy angliai katolikus felkeléshez ment résztvevőket toborozni Spanyolországba, III. Fülöp spanyol királytól azonban nem kapott segítséget. Jakab trónra kerülésekor Fawkes és a katolikus nemesek azt remélték, az új uralkodó megértőbb lesz irántuk, mint elődje, I. Erzsébet, de tévedtek: Jakab intézkedései még jobban a perifériára sodorták a pápai vallás híveit. Fülöp ekkor már hajlandónak mutatkozott az együttműködésre: fegyverrel és emberekkel nem, jelentős pénzösszeggel viszont támogatta az összeesküvőket.

Az összeesküvők kibéreltek egy pincehelyiséget a Lordok Háza – vagyis az angol parlament felsőháza – alatt, itt helyezték el a merénylethez szükséges puskaport, melynek felhalmozásával és felügyeletével Fawkesot bízták meg. Ha a terv sikerül, nemcsak a parlament épülete, de London belvárosának jelentős része elpusztult volna – a pincében ugyanis harminchat hordóban 2,5 tonnányi lőport halmoztak fel, huszonötször annyit, mint amennyi a parlament felrobbantásához szükséges lett volna. Fawkes, akinek a feladata a kanóc meggyújtása, majd a helyszínről való elmenekülés volt a Temzén keresztül, olyan ügyesen helyezte egymás mellé a lőporos hordókat, hogy – a modern kutatások szerint – a robbanás ugyanannyi mennyiségű TNT detonációjához hasonló erővel hatott volna, holott a puskapor jóval gyengébb robbanóvegyület.

A lőporos-hordó összeesküvés résztvevői (1878-as illusztráció)
A lőporos-hordó összeesküvés résztvevői (1878-as illusztráció)TonyBaggett / Getty Images Hungary

A merénylők azt tervezték, hogy Jakab halála után vidéken katolikus felkeléseket robbantanak ki, trónra ültetik a király egyik gyermekét, majd államvallássá teszik a katolicizmust. A terv azonban kudarcot vallott, az előkészületeket ugyanis felfedezték. A társaság egyik tagjának, Francis Treshamnek nem tetszett, hogy a merényletben katolikus lordok is áldozatul estek volna, ezért még október végén névtelen levélben értesítette sógorát, Lord Monteagle-t, hogy ha kedves az élete, találjon valami kifogást és ne vegyen részt a parlament évadnyitó ülésén. Monteagle azonnal értesítette a királyt: a hatóságok egy nappal a tervezett merénylet előtt átkutatták a környéket, megtalálták Fawkest, zsebében egy tűzszerszámmal és egy órával, és a szén és vasrudak alá rejtett puskaporos hordókat is.

Letartóztatásakor Fawkes a John Johnson nevet adta meg, a királyi titkos tanács vallatásain végig dacosan és bátran viselkedett: arra a kérdésre, hogy mit tervezett tenni, így válaszolt: „Fel akartalak robbantani titeket, skót koldusokat, vissza a hegyeitekbe!”. Bár a király értékelte az elfogott merénylő állhatatosságát és helytállását, nem hagyta, hogy „Johnson” dacoljon vele: kínvallatást rendelt el, ami néhány nap alatt megtörte Fawkes ellenállását. A férfi mindent bevallott, felfedte összeesküvő társainak kilétét is, a hatóságok pedig hamarosan elfogták a résztvevőket, akiket a bíróság halálra ítélt. Január 30-án kezdődtek a kivégzések: brutális módon végeztek az összeesküvő nemesekkel, akasztás előtt kiherélték őket és levágták a nemi szervüket, a holttesteket pedig kibelezték, majd lefejezték és felnégyelték. A király és családja titokban figyelte az eseményt.

Fawkes a kivégzések második napján került sorra: ártatlannak vallotta magát, és továbbra is dacolt a törvénnyel. Amikor a hurkot a nyakába akasztották, leugrott a vérpadról és eltörte a nyakát. A megbecstelenítő tortúrát az ő holttestével is végigcsinálták, és a négy részre vágott test egy-egy darabját a korabeli szokás szerint szétküldték az ország négy részébe. Jakab a leleplezett összeesküvéssel legitimálni tudta a katolikusok ellen hozott intézkedéseit.

Guy Fawkes-maszk – A mai tüntetések állandó kelléke
Guy Fawkes-maszk – A mai tüntetések állandó kellékeAnadolu Agency / Getty Images Hungary

Még az összeesküvés lelepleződésének napján, november 5-én arra biztatták London lakosait, hogy gyújtsanak örömtüzeket a király megmenekülésének ünnepére. Az örömünnepet a következő évben ismét megrendezték, idővel pedig az egész országban elterjedt, ahol évről évre egyre több helyen tartottak tűzijátékokat, később hagyománnyá vált egy Guy Fawkesot jelképező bábut is elégetni ezen a napon. Ez a szokás máig dívik, Fawkes mellett olykor az adott korszak népszerűtlen politikai figuráit, például Margaret Thatchert vagy Tony Blairt – ábrázoló bábuk is a lángok martalékává lesznek. A Fawkes-bábukat hagyományosan a gyerekek készítik, régi ruhákból, újságpapírból és egy maszkból.

Napjainkban Fawkes alakja mégis inkább pozitív színben, az elnyomás elleni lázadás szimbólumaként jelenik meg a populáris kultúrában. Ehhez sokat tett hozzá Alan Moore brit képregényalkotó, aki 1982 és 1988 között futott V mint vérbosszú című sorozatában szándékosan utalt a 17. századi merényletre. A disztópikus (akkori) jövőben, 1997-ben játszódó történetben egy V névre hallgató, Guy Fawkes-maszkot viselő, saját magát az egykori merénylővel azonosító titokzatos anarchista próbálja elpusztítani az országot uraló fasiszta-totalitárius kormányt. A képregénysorozat alapján 2005-ben mozifilm is készült, Natalie Portman és John Hurt főszereplésével.

Moore történetének nyomán az Anonymus hackercsoport hozta be a köztudatba a Guy Fawkes-maszkot, mely a kétezres évek óta a legtöbb antiglobalista és antikapitalista tüntetésen megjelent, ahol így fedték el személyazonosságukat egyes résztvevők, és egyben felvállalták a kérdéses ügyekkel szembeni szimpátiájukat.

A cikk az ajánló után folytatódik

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Tegnapi kultbaitünkben I. István fiáról, Szent Imre hercegről írtunk.

Oszd meg másokkal is!
Mustra