Ma ünnepli 76. születésnapját Rubik Ernő építész, szobrász és feltaláló, aki szinte egy csapásra világhírűvé vált az általa tervezett bűvös kockával. A Rubik-kocka népszerűsége máig töretlen: eddig több mint 350 millió darabot adtak el belőle világszerte.
Rubik Ernő a világháború alatt, 1944. július 13-án született Budapesten. Édesapja id. Rubik Ernő elismert repülőgép-tervező mérnök, édesanyja Szántó Magdolna költő volt. A fiatal Ernő apjától örökölhette a feltaláló szellemet és azt a mindig kitartó hozzáállást, mely őt is jellemezte egész életében. Középfokú tanulmányait a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában végezte, ahol festészetet, ötvös- és szobrászművészetet tanult. 1967-ben a Műszaki Egyetemen építészmérnökként szerzett diplomát, majd 1971-ben az Iparművészeti Főiskolán belsőépítészként és szobrászként. Ugyanebben az évben kapott tanársegédi állást az Iparművészeti Főiskolán, itt kezdett el geometriai modellek készítésével foglalkozni.
Kultbait – ez a cikk meg mi a szösz?
Csak görgettél az információáradatban, és egyszerre megakadt a szemed ezen a címen? Elkapott a csúsztatás, a féligazság, beszippantott a botrány reménye? Nem vagy egyedül. Ennyi inger között már sokszor csak arra kapjuk fel a fejünket, ami igazán üt, ami kilóg a többi közül. Nem véletlenül van tele a net kattintásvadász címekkel, amik mögött általában semmi értékeset nem találsz, míg a tényleg alapos, minőségi tartalmak gyakran elvesznek a hírversenyben.
Nekünk fontos, hogy kapj is valamit az idődért, ahogy az is, hogy észrevedd, ha át akarnak vágni, hogy tudatosítsd, hogyan is érdemes felelősen fogyasztani az online írásokat. Így született meg új sorozatunk: napi kultúraadag, címében korunk ingerszintjéhez igazítva. Ez a kultbait.
A bűvös kocka prototípusát eredetileg oktatási segédanyagnak szánta, mellyel a térbeli mozgásokat tudja szemléltetni a hallgatók számára. Az 1974 tavaszán megalkotott, fából készült 2 x 2 x 2-es kockát a diákok nagy lelkesedéssel fogadták – hamarosan kiderült, nemcsak szemléltetésre jó, de játéknak is szórakoztató. Rubik a következő évben továbbfejlesztette a kockát, ezúttal már 3 x 3 x 3-as felosztással, műanyagból, az oldalakat pedig különböző színűre festette, hogy könnyebb legyen látni az elmozdulásokat – és beadta a szabadalmat a találmányára. A játék 1976. október 28-án RU-158 ügyszámon, Térbeli logikai játék elnevezéssel kapott szabadalmat. A gyártáshoz azonban Rubiknak át kellett küzdenie magát a korabeli magyar gazdaság bürokratikus útvesztőin. Végül egy sakkfigurák készítésével foglalkozó kis céggel sikerült megállapodnia, a forgalmazást pedig az állami tulajdonban lévő Konsumex vállalta, mivel úgy látták, a kocka hasznos eszköz lehet az algebrai csoportelmélet oktatásában.
1977-es piacra dobása után a bűvös kocka néven árusított játék hamar országos siker lett, már az első néhány évben közel 300 ezer darabot adtak el belőle. A hazai sikert követően a feltaláló a külföldi piacot is megcélozta. Az amerikai Ideal Toy Company játékgyártó cég 1979-ben kapott engedélyt a kocka gyártására és nemzetközi forgalmazására, ők keresztelték át a játékot Rubik-kockára (Rubik’s Cube). Ekkor indult világszerte hódító útjára a kocka, melyet hamarosan már tizenhat országban forgalmaztak. Csak az NSZK-ban 4 millió darab kelt el belőle, itthon pedig már egymillióra rúgott az eladott kockák száma. Több országban is az év játéka címet adományozták neki, 1981-ben pedig bekerült a New York-i Modern Művészetek Múzeumának építészeti és dizájngyűjteményébe. A játékosok világszerte próbálták megdönteni a kirakás időrekordját. Nemsokára klubok alakultak, és versenyeket, sőt világbajnokságokat is szerveztek, melyek máig folynak a világ számos pontján.
Találmánya globális sikerét látva Rubik folytatta a logikai játékok készítését. Megalkotta a kígyót, majd a bűvös négyzetet, a bűvös dominót, a Rubik-órát és a Rubik-gömböt. Habár ezek a játékok is sikeresek lettek, népszerűségük meg sem közelíti a legendássá vált bűvös kockáét. A ’80-as években a tanítás mellett Rubik Ernő a rövid életű ...És játék című újság főszerkesztőjeként dolgozott, majd létrehozta saját vállalkozását, a Rubik Stúdiót, ahol bútorokat és játékokat tervezett. 1982-ben a Magyar Mérnökakadémia égisze alatt innovációs és ösztöndíj-alapítványt hozott létre az ígéretes fiatal tehetségek támogatására, ebből lett később a Rubik Nemzetközi Alapítvány.
1987-től címzetes egyetemi tanár, 1990 és 1996 között a Magyar Mérnökakadémia elnöke, azóta tiszteletbeli elnöke. Munkásságát számos díjjal tüntették ki: Gábor Dénes-díjat, Kossuth-díjat, Magyar Örökség díjat, Prima Primissima díjat is nyert. 2014-ben, találmányának negyvenedik évfordulóján Budapest díszpolgárává és a Nemzet Művészévé választották, ugyanebben az évben megkapta a legmagasabb állami kitüntetést, a Szent István-rendet. A negyvenedik évforduló alkalmából az amerikai Jersey Cityben indult útjára a Túl a Rubik-kockán (Beyond Rubik’s Cube) című vándorkiállítás, mely az Egyesült Államokban és Kanadában népszerűsítette a logikai gondolkodást és elmejátékokat, de egy ízben Sanghajba is eljutott.
Az állandó tanítással felhagyva Rubik Ernő továbbra is saját stúdiója keretein belül alkot, az építészet mellett szoftverfejlesztéssel, számítógépes játékokkal foglalkozik. A bűvös kocka – mely megalkotója szerint azért annyira népszerű, mert egyszerre jeleníti meg a rendet és a káoszt, az egyszerűséget és az összetettséget – azóta is a világ egyik legkedveltebb logikai játéka. Kezdetben maga a feltaláló is küszködött, hogy kirakja saját kockáját – először egy hónapba telt neki, mire sikerült. Az igazi mesterek persze hihetetlen sebességgel képesek kirakni a kockát: az első SpeedCuber, vagyis Gyorskockázó versenyen, 1982-ben a nyugatnémet Ronald Brinkmann 19 másodperccel állított fel nemzetközi világrekordot, melyet azóta jócskán megdöntöttek. A jelenlegi világcsúcsot a kínai Juseng Du tartja, aki 2018-ban 3,47 másodperc alatt (!) rakta ki a 3 x 3 x 3-as kockát. A vakon kirakás rekordját egy időben a magyar Endrey Marcell tartotta 27,6 másodperccel, tavaly azonban megdöntötte teljesítményét az amerikai Max Hilliard, akinek 15,5 másodpercre volt csupán szüksége. Az abszolút csúcsot a mesterséges intelligencia tartja: 2018 januárjában a Massachusettsi Műszaki Egyetem robotja 0,38 másodperc alatt végzett a feladvánnyal.
Az ínyencek persze nem elégedtek meg a klasszikus 3 x 3 x 3-as kockával, ezért idővel elkészültek a nehezített, bővített változatok. Ma már számtalan verzióban kapható a Rubik-kocka, a kalandvágyók megpróbálkozhatnak a 6 x 6 x 6-os vagy 7 x 7 x 7-es játékkal is, de 17 x 17 x 17-es bűvös kocka is született már. A nemzetközi szlengben cubingnak hívják a kockázási szenvedélyt, a megszállottakat pedig cubaholicsnak. A sok kockázástól megfáradt hüvelykujjat cubists’ thumb, az elgyötört csukló viszont Rubik’s wrist. Jelenleg több mint 40 ezer videó található a YouTube-on, melyben a gyors kirakáshoz adnak tippeket a lelkes kockázók. A versenyeket 2004 óta a World’s Cube Association (WCA) nevű szervezet rendezi, aminek bárki ingyenesen a tagja lehet, akit magas szinten érdekel a bűvös kocka kirakásának művészete. Habár a Rubik-kocka a világ egyik legnagyobb számban eladott játéka, azoknak sem szabad búsulni, akiknek nem jutott belőle – ma már virtuálisan is lehet kockázni a különböző mobilapplikációs játékok segítségével.
A Rubik-kocka ikonikus tárgyként vonult be a popkultúrába, amit mi sem jelez jobban, mint a ’80-as években indult „Rubik-kubizmusnak” elnevezett képzőművészeti irányzat, melynek alkotói a geometrikus ábrázolásra és a színformákkal való játékra helyezik a hangsúlyt. A bűvös kocka felbukkant többek között az Armageddon (1998), A John Malkovich menet (1999), A boldogság nyomában (2006), a WALL-E (2008), a Ready Player One (2018) és a Pókember: Irány a Pókverzum! (2018) filmekben. Magán a játékon kívül ma már rengeteg különféle terméket árusítanak a kockához kapcsolódóan: kulcstartókat, pólókat, matricákat, órákat, bögréket, de a koronavírus-járvány alatt még Rubik-kockát ábrázoló szájmaszkot is forgalomba hoztak.
Ha esetleg lemaradtál a tegnapi kultúraadagról, innen pótolhatod:
A cikk az ajánló után folytatódik
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
