Óriási megtiszteltetés: szobrot kapott Amerikában egy magyar férfi

Mai kattintásvadászat-paródiánk az Oscar-díj történetéről szól. Az aranyszobrocskát eddig négy alkalommal ítélték magyar alkotónak: Rófusz Ferenc, Szabó István, Nemes-Jeles László és Deák Kristóf vehette át az Amerikai Filmakadémia kitüntetését.

Sokan a filmes világ legnagyobb elismerésének tartják, mások szerint a talmi hollywoodi csillogás jelképe, és valójában nem sokat ér. Akárhogy is legyen, több mint kilencven éve töretlen a felhajtás és az érdeklődés az Amerikai Filmakadémia díja, közismert nevén az Oscar iránt.

Kultbait – ez a cikk meg mi a szösz?

Csak görgettél az információáradatban, és egyszerre megakadt a szemed ezen a címen? Elkapott a csúsztatás, a féligazság, beszippantott a botrány reménye? Nem vagy egyedül. Ennyi inger között már sokszor csak arra kapjuk fel a fejünket, ami igazán üt, ami kilóg a többi közül. Nem véletlenül van tele a net kattintásvadász címekkel, amik mögött általában semmi értékeset nem találsz, míg a tényleg alapos, minőségi tartalmak gyakran elvesznek a hírversenyben.

Nekünk fontos, hogy kapj is valamit az idődért, ahogy az is, hogy észrevedd, ha át akarnak vágni, hogy tudatosítsd, hogyan is érdemes felelősen fogyasztani az online írásokat. Így született meg új sorozatunk: napi kultúraadag, címében korunk ingerszintjéhez igazítva. Ez a kultbait.

A történet a hangosfilmkorszak hajnalán kezdődik: 1927-ben megalakult a nyugati part filmes szakembereit és művészeit tömörítő Amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia (Ampas), mely kezdetben mindössze harminchat tagot számlált (köztük olyan ismert rendezőket, mint Cecil B. DeMille és Fred Niblo, illetve filmsztárokat, mint Harold Lloyd és Douglas Fairbanks). Az akadémia – melynek ma már több mint hatezer tagja van, akik tizennégy szakosztályba tömörülnek – hamarosan arra a döntésre jutott, hogy évente díjazni fogják a filmművészet legkiemelkedőbb szakmai teljesítményeit. Az első eseményre 1929. május 16-án este került sor a Hollywood Roosevelt Hotelben.

Az áhított szobor
Az áhított szoborFotó: Bettmann / Getty Images Hungary

Az első Oscar-díj-átadó (bár ekkor még nem hívták így a díjat) még nagyon más volt, mint a későbbiek. A szobrocskák átadása kb. negyedóráig tartott, utána díszvacsora, majd egy másik szállodában afterparti várta a megjelenteket. Összesen kétszázhetvenen vettek részt az eseményen, ahová ötdolláros áron bárki bebocsátást nyerhetett (ma már kizárólag meghívásos alapon lehet részt venni az Oscar-gálán, ahol a hollywoodi elit krémje jelenik meg). Összesen tizenkét kategóriában osztottak díjakat. Külön jutalmazták a legjobb filmet és a legjobb művészi filmet, előbbi díjat a Fiatal sasok című első világháborús mozi, utóbbit pedig F. W. Murnau német filmrendező szerelmi drámája, a Virradat vihette haza. A legjobb férfi színész kategóriában a szintén német Emil Jannings győzött, akit két filmért (Minden test útja, A hontalan hős) díjaztak egyszerre. A legjobb női alakítás díját Janet Gaynornak ítélték oda, három filmben nyújtott teljesítményéért (Virradat, A hetedik mennyországAz utca angyala). Később megváltoztatták a szabályt, filmenként külön-külön lehetett csak jelölni a közreműködőket. Két különdíjat is odaítélt az akadémia: Charlie Chaplinnek a Cirkusz című filmjéért (Chaplin eredetileg a rendes jelöltek között szerepet, de végül úgy döntöttek, kiveszik ők a listáról és inkább külön díjazzák), és a Warner Brothers stúdiónak az első hangosfilm, A dzsesszénekes elkészítéséért.

Szintén rendhagyó módon a díjazottak kilétét már három hónappal az átadóünnepség előtt nyilvánosságra hozták. Így történhetett, hogy Jannings – akinek a ceremónia idején Európában volt dolga – korábban megkaphatta a szobrot, így őt tekinthetjük a legelső Oscar-díjasnak. Az első díjátadót még nem közvetítette élőben a rádió, azonban így is nagy médiaszenzációnak számított, ezért a következő évben már jóval nagyobb ázsiója lett az eseménynek. Az akadémia alaposan átdolgozta a szabályokat: a kategóriák számát hétre csökkentették, és a díjazottak névsorát nem jelentették be előre. Az első néhány év után igyekeztek a ceremóniát az éves moziszezonhoz igazítani, így a dátuma korábbra tolódott, ma is februárban vagy márciusban rendezik az eseményt. Az Oscar története során összesen háromszor halasztották el az átadóünnepséget: 1938-ban a Los Angeles környéki áradások, 1968-ban a meggyilkolt polgárjogi vezető, Martin Luther King temetése, 1981-ben pedig a Ronald Reagan elnök elleni merénylet miatt csúszott pár napot a ceremónia. A díjátadót – melyet a második alkalomtól kezdve minden évben élőben közvetített a rádió – egy ideig továbbra is luxusszállodák dísztermében rendezték, a ’40-es évektől azonban inkább elegáns Los Angeles-i színházakban, mozikban, rendezvényközpontokban kapott helyet (a két leghíresebb helyszín a Grauman Kínai Színháza, illetve a Dolby Színház).

Idővel a kategóriák is bővültek, még a ’30-as években bevezették a legjobb férfi és női mellékszereplő, a legjobb vágás, legjobb hang, legjobb filmzene és dal, legjobb vizuális effektusok, legjobb rövidfilm és legjobb animációs rövidfilm kategóriákat. Később csatlakoztak a dokumentumfilmek (rövid és egész estés), az idegen nyelvű alkotások és a jelmeztervezés. Néhány kategóriát – mint a legjobb rendezőasszisztens vagy a legjobb tánckoreográfia – néhány év után megszüntettek. A legrövidebb életű díj a némafilmekhez készült legjobb inzertfeliratok kategória volt, melyet a legelső díjátadó után töröltek a listából, és – értelemszerűen – azóta sem hoztak vissza. A ’40-es évek elejétől több mint két évtizeden keresztül külön díjazták a színes és a fekete-fehér operatőri munkát, díszlet- és jelmeztervezést. Továbbra is kiosztottak különdíjakat, melyeket különleges művészi teljesítményért vagy technikai innovációkért ítéltek oda. Walt Disney-nek például az első egész estés rajzfilm, a Hófehérke elkészítéséért 1939-ben stílusosan egy normál méretű és hét darab kicsi Oscar-szobrocskát adományozott az akadémia.

Maga az Oscar-szobor egy kardot tartó keresztes lovagot ábrázol, aki egy filmtekercsdoboz tetején áll. A figurát az MGM stúdió egykori művészeti igazgatója, Cedric Gibbons tervezte, aki a kivitelezéssel George Stanley szobrászművészt bízta meg. Az alakhoz Emilio Fernandez mexikói színész-rendező állt modellt. A szobrocska 34,3 cm magas és 3,8 kilót nyom. Kezdetben bronzöntvényből készült a szobor alapja, melyet 24 karátos arannyal vontak be. Később a bronzot az ón, réz és antimon ötvözetével készült ún. britannium váltotta fel, 2016-tól azonban újra visszatértek a bronzhoz, és immár 3D-s nyomtatás segítségével tervezik a szobrokat. 1949-ig nem számozták őket, onnantól kezdve azonban minden egyes szobrocskát – a nyomon követhetőség miatt – megkülönböztető számjelzéssel látnak el, önkényesen 501-től kezdve a számozást. Több különféle történet is létezik azzal kapcsolatban, hogy honnan kapta nevét a díj. Állítólag az akadémia könyvtárosa, Margaret Herrick a névadó, aki úgy vélte, a szobor nagyon hasonlít Oscar nevű nagybácsijára. Egy másik sztori szerint Bette Davis színésznő nevezte el a díjat férje, a zenekarvezető Harmon Oscar Nelson után.

A legtöbb Oscar-díjjal jutalmazott film rekordját holtversenyben tartja három alkotás: az 1959-es Ben Hur, az 1997-es Titanic és a 2003-as A gyűrűk ura: A király visszatér, melyek mindegyike 11 díjat vihetett haza. Utóbbi minden kategóriában besöpörte a díjat, amelyben jelölték. A legtöbb (17!) jelölés címével a Titanic, illetve a 2016-os Kaliforniai álom büszkélkedhet. A már említett Walt Disney karrierje során 22 Oscart nyert, ezzel magasan vezeti a személyenként elnyert szobrocskák számát. A legtöbbször díjazott színész Katherine Hepburn, a rendezőknél pedig John Ford viszi a pálmát, mindketten négy-négy alkalommal vehették át az Oscart. Az eddigi legfiatalabb díjazott színész a tízéves Tatum O’Neal (Papírhold, 1973), a legidősebb pedig a nyolcvankét esztendős Christopher Plummer (Kezdők, 2011) volt. Minden idők legfiatalabb díjazottja a ’30-as évek gyereksztárja, Shirley Temple, aki hatévesen kapott tiszteletbeli különdíjat 1934-ben. Két színész kapott posztumusz elismerést: Peter Finch (Hálózat) és Heath Ledger (A sötét lovag). Conrad L. Hall operatőr szintén posztumusz kapta az Oscart A kárhozat útja fényképezéséért. Eddig mindössze egyetlen Oscar nevű személy nyert Oscart, a híres dalszövegíró, Oscar Hammerstein Jr., két alkalommal.

Az Oscar történetében természetesen rengeteg a mellőzött alkotó, akiknek érdemeit kiválóságuk ellenére sem ismerte el soha az akadémia. Minden idők egyik legnagyobb filmrendezője, Alfred Hitchcock öt jelölése ellenére sohasem kapta meg a legjobb rendezés díját. Habár 1940-es filmje, a Rebecca – A Manderley-ház asszonya megkapta a legjobb film Oscarját, a díjat a szabályok szerint a producer, David O. Selznick zsebelte be, Hitchcock pedig csupán egy életmű-Oscarral vigasztalódhatott majd három évtizeddel később. Stanley Kubricknak szintén egyszer sem sikerült – négy jelölése ellenére – elnyernie a legjobb rendezés díját, egyetlen Oscarját a 2001: Űrodüsszeia vizuális effektusaiért szerezte. Orson Welles ugyan forgatókönyvíróként megosztott Oscart nyert az Aranypolgárért, de rendezőként szintén sohasem díjazták. A színészek közül nem kapott Oscart többek között Donald Sutherland (akit még csak nem is jelöltek, de végül ő is kapott egy életműdíjat), Glenn Close (7-szer volt jelölt!), Richard Burton (szintén 7-szer jelölték) és Peter O’Toole (8 jelölése volt, és végül tiszteletbeli Oscar jutott neki is).

Vannak persze akiket díjaznak, mégis hidegen hagyja őket az egész Oscar-mizéria, vagy más okból nem hajlandók megjelenni a gálán. 1971-ben George C. Scott – aki A tábornok című filmben nyújtott alakításáért érdemelte ki a díjat – otthon maradt inkább, mondván, a színészeket nem lehet versenyeztetni egymással, mint a lovakat. Két évvel később a díjátadók egyik legnagyobb botránya kerekedett belőle, amikor A keresztapáért Oscarral jutalmazott Marlon Brando maga helyett egy indiánnak öltöztetett fiatal színésznőt küldött el a gálára, aki az őslakosok elleni diszkriminációra és egy nem sokkal korábban történt incidensre hivatkozva visszautasította a díjat a színészóriás nevében (az incidensben a hatóságok tüzet nyitottak a tüntetőkre egy rezervátumban). Woody Allen filmje, az Annie Hall hiába gyűjtött be négy szobrot, köztük a fődíjat az 1978-as Oscaron, a főszereplő-rendező inkább kedvenc kocsmájában töltötte az estét, ahol zenekarával lépett fel. Allen egyébként számtalanszor volt jelölt, de csak egyszer volt hajlandó megjelenni a ceremónián.

Szintén kisebb botrányt okozott, amikor az 1974-es ceremónia közben egy meztelen férfi szaladt be a színpadra, bár utólag többen úgy vélték, ez megrendezett jelenet volt, amellyel a nézettséget kívánták feldobni a szervezők. 1999-ben Elia Kazan kapta az életműdíjat, a közönség egy része azonban taps helyett csendben maradt, így tiltakozva az ’50-es években a McCarthy-bizottsággal együttműködő rendező díjazása ellen. Egy évvel később a South Park alkotói, Trey Parker és Matt Stone – akiknek filmjét a legjobb betétdal kategóriában jelölték – női ruhába öltözve, állítólag beLSD-zve vonultak be az Oscar-gálára. Jennifer Lawrence-nek a ruhájával gyűlt meg a baja: 2013-ban estélyije fodraiba gabalyodva elesett a lépcsőn, miközben a pódiumra ment fel, hogy átvegye A napos oldal mellékszerepéért járó díjat. A legkínosabb baki 2017-ben történt, amikor Warren Beatty és Faye Dunaway véletlenül a Kaliforniai álom címét mondták be a főkategória valódi díjazottja, a Holdfény helyett.

Magyar filmet eddig négy alkalommal díjazott az akadémia: 1982-ben a Mephisto (Szabó István) 2016-ban pedig a Saul fia (Nemes-Jeles László) nyerte el a legjobb idegen nyelvű alkotás díját. Rófusz Ferenc 1981-ben A légy című animációs rövidfilmjével, Deák Kristóf pedig 2017-ben a Mindenki című kisjátékfilmmel lett kategóriagyőztes. Az idegen nyelvű filmek mezőnyében Oscarra jelölték még Fábri Zoltán két filmjét, A Pál utcai fiúkat és a Magyarokat, Makk Károly Macskajátékát, Szabó István három másik filmjét (Bizalom, Redl ezredes, Hanussen), a Gyöngyössy Imre és Kabay Barna által rendezett Jób lázadását és legutóbb Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmjét.

Az amerikai, nemzetközi produkciókban közreműködő magyar születésű vagy származású alkotók névsora sokkal terebélyesebb. Kertész Mihály (Michael Curtiz) a Casablanca rendezéséért vihette haza a díjat 1944-ben, George Cukor a My Fair Ladyért 1965-ben. Operatőrként nyert Oscart László Ernő (Ernest Laszlo) (Bolondok hajója) és Zsigmond Vilmos (Harmadik típusú találkozások), zeneszerzőként pedig Rózsa Miklós (Elbűvölve, Kettős élet, Ben Hur). Forgatókönyvíróként Herczeg Géza (Zola élete), Székely János (Vágyak a viharban) és Pressburger Imre (A 49-es szélességi fok) vihette haza az Oscart. Színészi kategóriákban csupán egy alkalommal, 1944-ben tarolhattunk, amikor Lukács Pál (Paul Lukas) nyerte el a legjobb férfi alakítás díját az Őrség a Rajnánért. Látványtervezőként azonban az élvonalba tartozunk: Korda Vince 1941-ben A bagdadi tolvaj látványvilágáért vihette el az aranyszobrot, Trauner Sándor, William S. Darling (Sándorházi Vilmos Béla) és Paul Groesse három alkalommal, Joseph Kish és Vértes Marcell egy-egy alkalommal nyertek Oscart. Maszkmesterként Elek Zoltán kapott Oscart az 1986-os Maszk című filmért. Különdíjban részesült Zukor Adolf, a Paramount Pictures alapítója, illetve a trükkfilmes George Pal (Marczincsák György). Technikai különdíjban háromszor, 1995-ben, 2010-ben és 2013-ban részesítettek magyar szakembereket.

A cikk az ajánló után folytatódik

A KEVESEBB TÖBB. A MENTES JOBB. – MEGJELENT MENTES ANYU SZAKÁCSKÖNYVE

 

„Mentesen táplálkozó családnak főzni nagy kihívás. Ezt a lányaim mellett megtanultam. Ebbe a kötetbe olyan recepteket válogattam, amelyekből akár többhetes menü is összeállítható, gyorsan elkészíthető, így bőven jut idő a családra is. A könyvvel elsősorban a sorstárs mentes anyukák életét szeretném megkönnyíteni, de mindenki sok hasznos ötletet meríthet belőle."

Nemes Dóra újságíró, a Dívány szerzője, a Mentes Anyu megálmodója, de mindenekelőtt kétgyerekes anyuka. Mentes receptekkel először „csak” meggyőződésből kísérletezett, majd a családban felbukkanó inzulinrezisztencia és gluténérzékenység óta kötelezően és elszántan foglalkozik.

Mentes Anyu szakácskönyve ide kattintva már rendelhető!

Promóció

Habár az Oscar körüli hajcihő ma is nagy érdeklődésre tart számot, az utóbbi időben egyre csökkent a ceremónia tévés nézettsége (először egyébként 1953-ban közvetítették a televízióban is az átadást), egyesek úgy gondolják, a mai fiataloknak már nem mond sokat ez az éves hollywoodi seregszemle. Ezért a szervezők az utóbbi években több újítást is vezettek be: lerövidítették a ceremónia időtartamát, az életműdíjakat külön napon adják át, a legjobb film kategóriában pedig öt helyett tíz jelölt szerepel, teret adva a közönség körében népszerűbb produkcióknak is (mint a Fekete párduc 2019-ben). Pár éve felmerült az ötlet, hogy ismét különdíjban részesítsék a legjobb művészi és a legjobb közönségfilmet, ez azonban hatalmas tiltakozást váltott ki, és hamar lekerült a napirendről.

Időnként az a vád éri az akadémiát, hogy a jelöltek között kevés a színes bőrű, nem európai származású személy, egyes kategóriákban (rendezők, operatőrök) pedig a nők évről évre jelentősen alulreprezentáltak. Sokan vádolják a szavazókat elfogultsággal, különösen annak tükrében, hogy a nagy filmstúdiók, producerek már jó előre beindítják Oscar-kampányukat, hatalmas összegeket áldozva rá, hogy felkeltsék az akadémia tagjainak figyelmét és elnyerjék a rokonszenvüket. Sokszor az a vád is éri a producereket-rendezőket, hogy szándékosan „Oscar-csali” filmeket csinálnak, jól ismerve a szavazók ízlésvilágát. Végezetül, érdemes megemlíteni az Oscar fricskájaként létrejött Arany Málna díjat, melyet 1981 óta minden évben az Oscar-ceremóniát megelőző estén adnak át az év legrosszabb filmjeinek és közreműködőiknek.

Ha elolvastad volna a tegnapi kultbaitet is, de lemaradtál róla, innen pótolhatod:

Mustra

Kérjük, támogasd munkánkat te is azzal, hogy engedélyezed a hirdetések megjelenítését az oldalon. Lapunk bevételi forrását ezek a hirdetések jelentik, így elengedhetetlenek ahhoz, hogy cikkeinket ingyenesen olvashassátok.

A hirdetések megjelenését engedélyezheted külön a Dívány.hu oldalra is, vagy a kiegészítő program teljes kikapcsolásával az összes általad látogatott site-ra.