Emlékszel még a Dallasra? Ezt biztosan nem tudtad a sorozatról

Az amerikai nézők pont 42 évvel ezelőtt, 1978. április 2-án (idehaza csak több mint egy évtizeddel később) köszönthették először a nappalijukban a Ewing család tagjait.

Ekkor még persze nem sejtették, hogy a texasi olajmágnás-família tizenhárom évadon keresztül állandó vendég marad tízmilliók háztartásában, és a Dallas minden idők egyik legsikeresebb televíziósorozatává válik.

Kultbait – ez a cikk meg mi a szösz?

Csak görgettél az információáradatban, és egyszerre megakadt a szemed ezen a címen? Elkapott a csúsztatás, a féligazság, beszippantott a botrány reménye? Nem vagy egyedül. Ennyi inger között már sokszor csak arra kapjuk fel a fejünket, ami igazán üt, ami kilóg a többi közül. Nem véletlenül van tele a net kattintásvadász címekkel, amik mögött általában semmi értékeset nem találsz, míg a tényleg alapos, minőségi tartalmak gyakran elvesznek a hírversenyben.

Nekünk fontos, hogy kapj is valamit az idődért, ahogy az is, hogy észrevedd, ha át akarnak vágni, hogy tudatosítsd, hogyan is érdemes felelősen fogyasztani az online írásokat. Így született meg új sorozatunk: napi kultúraadag, címében korunk ingerszintjéhez igazítva. Ez a kultbait.

A David Jacobs forgatókönyvíró, producer fejéből kipattant széria eredetileg ötrészes minisorozatként debütált, a nagy sikerre való tekintettel azonban 1978 őszétől rendes sorozatként, heti folytatásokban láthatták a nézők a CBS csatornán. A (nem meglepő módon) Dallasban játszódó cselekmény középpontjában az idősödő Jock Ewing olajbáró (Jim Davis) és családja áll: hűséges felesége, Miss Ellie (Barbara Bel Geddes) és fiai, John Ross (a magyar keresztségben Jockey) (Larry Hagman) és Bobby (Patrick Duffy), akik birtokukon, a Southfork Ranchen élnek, és pozíciójuknál fogva a környék mindenható előkelőségeinek számítanak. Rajtuk kívül a birtokon él még a családtól elszakadt középső fiú, Gary lánya, Lucy (Charlene Tilton) és a ranch gondozója, Ray Krebbs (Steve Kanaly), akiről idővel kiderül, hogy Jock törvénytelen fia.

A sorozat eredeti konfliktusa Bobby és a család ősellenségének számító Barnes família sarja, Pamela (Victoria Principal) közötti házasság volt. Idővel azonban az eredetileg mellékalaknak szánt báty, az ördögi machinációiról híres, mindenre elszállt Jockey vált a nézők kedvencévé és a sorozat ikonikus figurájává. Az őt alakító Hagman korábban kizárólag jóképű, pozitív hősöket játszott – az amerikai közönség emlékezetében leginkább a Jeannie, a háziszellem című vígjátéksorozat űrhajósaként élt –, ezért kezdetben szkeptikus volt az intrikus manipulátor szerepével kapcsolatban. Jockey karaktere azonban egy csapásra meghozta számára a világhírt. Nézők milliárdjai imádták gyűlölni őt, és lesték hétről hétre rivalizálását a szerencsétlen vesztes Cliff Barnesszal (Ken Kercheval) és egyre romló kapcsolatát az alkoholba menekülő, egykori szépségkirálynő feleségével, Sue Ellennel (itthon Samantha – a fordítók állítólag úgy gondolták, a „szú” a rovarra emlékeztetné a nézőket) (Linda Gray).

A sorozat sikeréhez a karakterek mellett természetesen hozzájárult az intrikák és konfliktusok folyamatos halmozása, illetve a „gazdagok és szépek” cowboykalapokkal és bő válltömésekkel tarkított világa. Korábban a szappanopera főként a délutáni műsorsávban, naponta jelentkező sorozattípusnak számított, a Dallas sikere azonban új életet lehelt a műfajba, és behozta a főműsoridőbe és a fősodorba. Az első nagy szenzáció az 1979–80-as évadot lezáró Ki lőtte le Jockey-t? epizód volt: a rész végén kedvenc gátlástalan üzletemberünket egy rejtélyes alak pisztolyvégre kapta saját irodájában, a nézők pedig egy egész nyáron át izgulhattak, ki lehet az elkövető, és vajon életben marad-e a sorozat sztárja. A fejleményeket több mint 90 millió néző követte nyomon az Államokban, a siker nyomán pedig egyre több sorozatban lett divat ún. cliffhangerrel lezárni az évadokat, vagyis egy megoldatlan súlyos helyzet vagy konfliktus közepén hagyni a szereplőket a nyári szünet előtt (idehaza a legemlékezetesebb eset talán Berényi Miklós jégbe fulladása volt a Barátok köztben).

Habár Jockey túlélte a merényletet, öccse, a jólelkű Bobby már nem volt ennyire szerencsés – a nyolcadik évad záró epizódjában féltékeny sógornője elgázolta őt az autójával. A szappanoperák világában azonban még a halál sem mindig állandó. Patrick Duffy távozását óriási felháborodás követte a rajongók részéről, és a nézettség zuhanni kezdett. A producerek végül meggyőzték a színészt, hogy térjen vissza. A kilencedik évad bizarrsága miatt legendássá vált zárójelenetében Pamela felébred viharos álmából és kisétál a fürdőszobába, ahol a zuhany alól halottnak gondolt férje köszönti őt a legnagyobb természetességgel. Kiderült, hogy a teljes évad, beleértve Bobby halálát, mindössze egy rossz álom volt.

A Dallas sikerén felbuzdulva a rivális ABC hálózat 1981-ben elindította a rendkívül hasonló alaphelyzetre épülő – egy olajmágnás-família eseménydús életét bemutató – Dinasztiát, melyben egy „női Jockey”, a Joan Collins által játszott Alexis Carrington kavarta a viszályokat. A két sorozat évekig egymás fő ellenfelének számított, a lapokban csak nagy szappanopera-háborúként emlegették rivalizálásukat. A nézők számát és a sorozat élettartamát tekintve a Dallast kiálthatjuk ki a harc győztesének. A készítők maguk is igyekeztek meglovagolni a sikert, és időközben útjára indítottak egy másik szériát, Knots Landing címen (ezt idehaza sosem játszották a tévék), mely a középső Ewing fiú, Gary és családjának történetét mutatta be. A Dallas 357 epizódot ért meg, mielőtt 1991 tavaszán végül elkaszálta a csatorna. Az utolsó epizód rejtélyesen ér véget: miután egy sátáni figura megmutatta neki, mennyivel jobb lenne a világ, ha nem született volna meg, a részeg Jockey hálószobájából pisztolylövés hallatszik, Bobby pedig „Ó, istenem!” felkiáltással lép be a helyiségbe.

A teljes Ewing família fénykorában
A teljes Ewing família fénykorábanFotó: CBS Photo Archive / Getty Images Hungary

Magyarországra csak jelentős késéssel érkezhettek meg a Ewingok, a rendszerváltozás előtt ugyanis a kultúrpolitika nemkívánatosnak ítélte a gátlástalan kapitalista üzérkedést folytató Jockey és luxusban élő, a gazdagság amerikai álmát megtestesítő famíliájának történetét. A Dallas első epizódja végül 1990 decemberében ment adásba a tévé 1-es csatornáján, ahol ezután heti folytatásokban (évadok közötti szünet nélkül), péntek esténként láthatták a nézők. A sorozat egy csapásra kultikussá vált, aminek oka jelentős részben épp a Dallasnak a hazai valóságtól olyannyira eltérő, a magyar nézők számára ténylegesen álomnak ható világa volt. Egyesek úgy gondolják, a sorozat népszerűsége segítette a szabadpiaci gazdasági modell megismerését és elfogadását Magyarországon, bár természetesen sem a készítőknek, sem a hazai tévé vezetőségének nem voltak efféle szándékai.

A Dallas óriási népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy ekkoriban számtalan szülő kérte, hogy Bobbynak, Samanthának vagy épp Pamelának keresztelhesse születendő gyermekét. A Jockey nevet inkább a harci kutyák kapták. A sorozat szinkronhangjait legalább annyira összekapcsolták szerepükkel, mint a karakterek eredeti megformálóit. Jockey magyar hangját, Kránitz Lajost többször megfenyegették, amiért „megint gonoszkodott”, a Miss Ellie-t megszólaltató Dallos Szilviának pedig levélben ajánlottak segítséget ismeretlenek arra az esetre, ha idősebbik fia megint keresztbe tenne a család boldogságának. Hamar megszületett a dallaszozás néven elhíresült italozós játék is. A sorozat szereplői közismerten gyakran nyúltak a pohár után, a játékban részt vevő nézőknek pedig tévézés közben az volt a feladatuk, hogy valahányszor a képernyőn isznak, ők is legurítsanak egy pohárkával. A széria legendás, rendkívül fülbemászó főcímzenéjét Galla Miklós, később pedig a Méhek zenészduó is feldolgozta paródia formájában. A Kretén magazin hasábjain évekig ment folytatásokban a Dallas erősen szürreális képregény-paródiája (Fürcht Pál Zsolt és Varga Zerge Zoltán alkotása), melyben a „Jujingokat” többek közt a Flintstone családdal és a Terminátorral is összehozta a balsors.

A korszak másik ikonikus, óriási nézettségnek örvendő műsora a Friderikusz-show volt, melynek készítői már a kezdetektől szerették volna elhívni a Dallas sztárjait, elsősorban Larry Hagmant Magyarországra. Hagman többszöri megkeresésre sem válaszolt, 1993 februárjában azonban Dömsödi Gábor producer fülébe jutott, hogy a színész éppen Prágában tartózkodik, de mivel ott nem érzi jól magát, hamarosan Budapestre távozik. A készítők megfigyeltették a repülőteret, a pályaudvarokat, szállodákat, végül sikerült Hagman nyomára bukkanniuk, aki vonattal érkezett a magyar fővárosba. Jockey megformálója készségesen állt a show gyártóinak rendelkezésére, imponált neki, hogy – Csehországgal ellentétben, ahol nem vetítették a Dallast – mekkora kultusz övezi itthon.

Mivel már leforgatták a Friderikusz-show aktuális adását, gyorsan újraépítették a díszletet, hogy felvehessék az interjút Hagmannel. A színész még abba is belement, hogy Dömsödiék forgassanak vele egy reklámfilmet a Mol számára, melyben a magyar olajtársaság legújabb benzintípusát népszerűsíti. A reklámért – melyet ad hoc módon hoztak össze, és egy óra alatt forgattak le – Hagman eredetileg nem kért gázsit, végül a producerek hárommillió forintos honoráriumban állapodtak meg vele. Ez idehaza nagy összegnek tűnt, az amerikai sorozatsztár számára azonban igencsak potom fizetésnek számított. Hagman később többször is visszatért hazánkba, többek között a szervátültetettek ügyének népszerűsítése, valamint különböző ezzel kapcsolatos programok apropóján (sorozatbeli karakteréhez hasonlóan a színész nem vetette meg az alkoholt, ennek következményeként a ’90-es évek derekán májátültetésen esett át).

A sorozat végét követően többször is megpróbálkoztak a Dallas folytatásával, valamilyen formába történő újjáélesztésével. A ’90-es években két tévéfilm is készült – Jockey visszatér, A Ewingok háborúja –, melyek folytatták a történetet és feloldották az utolsó epizód rejtélyes végét. A 2000-es években sokáig hírben volt egy játékfilmes feldolgozás, melyben John Travolta játszotta volna Jockey, Shirley MacLaine pedig Miss Ellie szerepét, ebből a tervből azonban nem lett semmi. 2010-ben a TNT kábelcsatorna végül útjára indított egy folytatásos sorozatot, mely a Ewingok következő nemzedékének, Jockey és Bobby gyermekeinek életét követte nyomon, de a nagy öregek, Hagman, Duffy és Linda Gray is visszatértek klasszikus szerepükben. Hagman 2012-es halálát a készítők beleírták a sorozatba – Jockey-t meggyilkolják, azonban mint kiderül, ő maga tervelte ki a dolgot, mivel tudta, hogy halálos beteg. Az új sorozat azonban képtelen volt megközelíteni elődje népszerűségét, és három elég gyenge évad után hamvába holt.

A Dallas töretlen népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, hogy idehaza már retró-tévécsatorna is üzemel Jocky (sic!) TV néven, ahol természetesen napi szinten ismétlik a klasszikus sorozatot. De jó ideje üzemel már az óbudai Dallas étterem is, ahol – a hely nevéhez hűen – az amerikai konyha ízeibe kóstolhat bele a nagyérdemű.

Jó volt ez a kultbaitsztori, igaz? Olvasd el a tegnapit is!

Mustra