Extra szűk ruhában sokkol az ismert modell: nem bíz semmit a képzeletre

Szinyei Merse Pál felesége, Probstner Zsófia, aki több híres képének modellje, maga tárta fel a Lilaruhás nő című festmény történetét, amiből nagyon konkrétan kiderül, miért vág „egy kicsit szenvedő arcot” a portrén. A festő, Szinyei Merse Pál éppen száz éve hunyt el.

Szinyei régi nemesi család sarjaként született 1845. július 4-én, harmadik gyerekként nyolc testvér közül. Apja Sáros vármegye alispánja, később főispánja volt, akit érdekelt a művészet, és támogatta fia festői ambícióit. Az ifjú Szinyei gimnáziumi évei alatt kezd festéssel foglalkozni, majd érettségi után, 1864-ben apja beíratja őt a müncheni Képzőművészeti Akadémiára, ahol Herman Anschütz és Wagner Sándor a mesterei, később pedig a híres akadémista festő, Karl von Piloty osztályába jár. Tanáraitól eltanulja a biztos rajztudást, a historizáló, akadémikus stílust azonban nem követi. Inkább az életvidám, közvetlen hang, a színek gazdagsága, a realista táj- és portréfestészet vonzza.

Kultbait – ez a cikk meg mi a szösz?

Csak görgettél az információáradatban, és egyszerre megakadt a szemed ezen a címen? Elkapott a csúsztatás, a féligazság, beszippantott a botrány reménye? Nem vagy egyedül. Ennyi inger között már sokszor csak arra kapjuk fel a fejünket, ami igazán üt, ami kilóg a többi közül. Nem véletlenül van tele a net kattintásvadász címekkel, amik mögött általában semmi értékeset nem találsz, míg a tényleg alapos, minőségi tartalmak gyakran elvesznek a hírversenyben.

Nekünk fontos, hogy kapj is valamit az idődért, ahogy az is, hogy észrevedd, ha át akarnak vágni, hogy tudatosítsd, hogyan is érdemes felelősen fogyasztani az online írásokat. Így született meg új sorozatunk: napi kultúraadag, címében korunk ingerszintjéhez igazítva. Ez a kultbait.

A Nemzeti Galériában őrzött Lilaruhás nő az egyik legnépszerűbb magyar festmény, amely a szabadban, a jernyei birtokhoz közeli mezőn ábrázolja az akkor 21 éves, szépséges fiatal hölgyet, aki leomló lila ruhában, egyenes tartással, kezét ölében pihentetve, kissé egykedvű tekintettel néz a távolba. A modell tekintete nem véletlenül olyan, amilyen. A festő akkori felesége, a kép modellje, Probstner Zsófia időskorában elárulta a kép születésének körülményeit: valójában nem egy mezőn, hanem a műteremben ült modellt férjének, aki „minden fűszálat, minden kikericset ismert”, ezért emlékezetből varázsolta köré a tájat. Zsófia ekkor épp első gyermeküket várta, a kicsi pedig gyorsan fejlődött, ezért a saját maga által varrt lila ruha napról napra szűkebb lett. Mindehhez hozzájött a hosszú, unalmas üldögélés, mely az asszonynak saját bevallása szerint „a könyökén jött ki”.

Szinyei többször próbálkozott felesége portréjának megfestésével, egy sárga és egy vörös ruhás kép is született, azonban mindkettő befejezetlen maradt, mert elégedetlen volt az eredménnyel. Zsófia időskorában bevallotta, hogy ő szerepel férje nagy botrányt kiváltott A pacsirta című képén is, melyen egy fiatal nő meztelenül fekszik egy mezőn, háttal a festőnek. A házasságból hat gyerek (egy fiú és öt lány) született, közülük azonban hárman fiatalon meghaltak diftériában, egy lány, Adrienne pedig 18 évesen agyhártyagyulladásban. A pár válása után Zsófia hozzáment Ghillány Imre későbbi földművelésügyi miniszterhez, akitől szintén öt gyereke született. A „lilaruhás nőt” végül 102 éves korában érte a halál. Utolsó három évét a Gobbi Hilda által létrehozott színészotthonban töltötte.

Szinyei Merse Pál: Lilaruhás nő
Szinyei Merse Pál: Lilaruhás nőWikimedia Commons

Siker második nekifutásra

Szinyei Merse Pált ma az egyik legnagyobb festőnkként tiszteljük, de a siker és az elismerés nem hullott csak úgy az ölébe. München után, a porosz–francia háború kitörése miatt visszaköltözött apja birtokára, Jernyére. Az 1870-es évek elején született első jelentős műve, a Szerelmespár, melyet a magyar plein air festészet leghíresebb alkotása, a Majális követett. Mivel azonban a kép akkor még nem hozta meg számára a várt sikert az 1873-as világkiállításon, elfordult a festészettől. Megházasodott, a birtok ügyeinek gondozásával kezdett foglalatoskodni, és csak hobbiból ragadott ecsetet. Ekkoriban született a Lilaruhás nő (1874). 1882-ben Bécsbe utazott, hogy újra nekilásson a komolyabb festészetnek, de a negatív kritikák, majd 1887-es válása ismét a kedvét szegték.

Az igazi elismerés csak időskorában érkezett meg: 1896-ban az újra kiállított Majális nagy sikert aratott a fiatal festőnemzedék körében, akik nagy elődként néztek fel Szinyeire. 1905-ben megnyílt az első önálló kiállítása a Nemzeti Szalonban, majd ugyanebben az évben megválasztották a Képzőművészeti Főiskola igazgatójává. Számos képe szerepelt külföldi tárlatokon, nagy sikerrel. Alapítója volt a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Körének (MIÉNK). Az idős művészt a családi birtokon érte a halál 1920. február 2-án. Barátai ezután megalapították a Szinyei Merse Társaságot, mely a második világháborúig fontos szerepet töltött be a hazai művészeti életben.

Érdekelnek más kultbait-sztorik? Olvasd el az előzőket is!

Oszd meg másokkal is!
Mustra