ajándék szabály

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) online kérdőívben tesztelte, mit tudnak az emberek az ajándékozás szabályairól. Az eredmények szerint sok a félreértés azzal kapcsolatban, mire érdemes figyelni egy ajándék átadásakor vagy átvételekor. Sokan azzal sincsenek tisztában azzal sem, hogy mi történik akkor, ha az ajándékozó meggondolja magát, és visszakéri az átadott ajándékot - ismertette körlevelében a MOKK. 

A hatályos magyar törvények megkülönböztetik a szokásos és a nem szokásos mértékű ajándékokat. Az, hogy mi számít szokásost meghaladó mértékű ajándéknak, többek között az ajándékozó vagyoni helyzetétől függ, mást jelent egy tehetős és egy szegény családban. A bírósági gyakorlat szerint azonban, például egy válás esetén a 150 ezer forintot meghaladó ajándékokat általában már nem tekinti szokásos mértékűnek. 

Érdemes szerződni az ajándékozás értékétől függően

Az ezt az összeget meg nem haladó, kisebb ajándékokról, például egy ruháról vagy turmixgépről nem szokás, de nem is muszáj szerződést írni, az értékesebb eszközökről, például egy autóról azonban már érdemes írásos ajándékozási szerződést készíteni.

Ingatlan esetén pedig jogszabály is kötelez a szerződéskötésre.

A MOKK kérdőívét kitöltők több mint harmada nem volt tisztában azzal a ténnyel, hogy a földhivatal csak közjegyzői okirat vagy ügyvéd által ellenjegyezett magánokirat alapján jegyzi be az ingatlan tulajdonjogának változását.

Van, amikor a NAV-nak is jelezni kell, ha ajándékot kapunk

Az ajándék után alapvetően csak akkor kell illetéket fizetnie a megajándékozottnak, ha szerződés is készült, vagy akár okirat hiányában is, amennyiben az ajándék értéke meghaladja a 150 ezer forintot. Ilyenkor az ajándék értékének 18 százalékát, ingatlan esetén pedig a 9 százalékát kell az adóhatóság határozatában foglaltak szerint kifizetni illetékként a NAV-nak, ezzel azonban csak a kitöltők ötöde volt tisztában. Vannak azonban kivételes esetek is, például 

• nem kell a megajándékozottnak illetéket fizetni, ha testvértől vagy egyenes ági rokontól, vagyis gyermekétől, unokájától, szülőjétől, nagyszülőjétől, illetve, ha a házastársától kapott ajándékot;
• ez a kedvezmény ugyanakkor nem vonatkozik az élettársakra, sem a nem egyenes ági rokonokra, például nagynénikre vagy nagybácsikra sem. 

A közjegyzők tapasztalatai szerint azonban még egyenes ági rokonok között is érdemes élni ezzel a lehetőséggel, így egy adóellenőrzés esetén vagy válás során egyszerűen bizonyítani lehet, honnan származik a vagyontárgy. 

Vissza is vehetik a szabályok szerint

Az ajándékot vissza is lehet követelni bizonyos esetben, jellemzően az ajándékozástól számított 5 éven belül. Erre akkor kerülhet sor, ha

• a megajándékozott súlyos jogsértést követ el az ajándékozóval szemben, fizikailag bántalmazza őt vagy házastársát, megpróbálja megölni vagy súlyosan megsérti a becsületét;
• az ajándékozó életkörülményei megváltoznak, és az a létfenntartása érdekében szükséges - ebben az esetben csak akkor, ha az ajándék még megvan, és a visszaadása nem veszélyezteti a megajándékozott létfenntartását, például nem lesz hajléktalan, ha visszaveszik tőle az ingatlant;
• vagy ha még nem adták át az ajándékot, de a két fél között a viszony megváltozott, vagy változás állt be az ajándékozó életkörülményei között. 

A fenti esetekben esetekben azonban a bíróság nemcsak a felek pillanatnyi életkörülményeit vizsgálja, hanem figyelembe veszi a jövőbeni lehetőségeit is. Egy átmenetileg fennálló anyagi nehézség vagy egy alkalmi, hevesebb szóváltás még nem szolgálhat kellő alappal az ajándék visszakövetelésére.