Egy szívós vérszívó

tick
Veszélyes kis jószág, és roppant kitartó. Ragaszkodik hozzád, leginkább a véredre pályázik. Nem kevésbé elhanyagolható tulajdonsága, hogy lesben áll, áldozatára várva. Aztán csak vedd észre! De semmi pánik, felkészülhetsz ővérszívósága, a kullancs támadására.

A kullancsokkal kapcsolatos legnagyobb félelmünk sajnos nem alaptalan. Elterjedésük, előfordulási gyakoriságuk és életképességük sokfajta tényezővel áll összefüggésben, s csupán azért, mert ritkán járunk a fertőzött kullancsok által közkedvelt bakonyi dombságban, Nyugat-Dunántúlon, Pest vagy Nógrád megyében, még nem feltétlenül vagyunk védettek. Hozzátéve, hogy korántsem minden kullancscsípés veszélyes – sőt, többnyire veszélytelenek –, ma Magyarországon átlagosan minden tizedik kullancs fertőzött a Lyme-kór kórokozójával, és minden ezredik kullancs azzal vírussal, amely az agyhártyagyulladás kialakulásáért felel. Épp ezért fontos, hogy idejében készüljünk fel a kullancsok okozta csípésekre, az ellenük való védekezésre.

 

Mire figyelj – hol és mikor bukkanhatnak fel?

Az apró állat elszaporodásának a nedvesebb környezet és a csapadékos idő kedvez, erre pedig a tavasz az egyik legideálisabb évszak. Napszakok szempontjából a kullancs a reggeli és az esti órákban a legaktívabb, a déli napsütést, a hőséget és a szárazságot nem kedveli, ilyenkor a nedves avar alá húzódik. kullancsveszly_tblaEllentétben azzal a tévhittel, hogy a kullancs magas fákról támad, a vérszívó legfeljebb másfél méter magasságban tartózkodik: bokrokon, fűszálakon megkapaszkodva várja épp arra sétáló táplálékát – legyen az kétlábú, humán egyed vagy négylábú állat. Ha emberre támad, a bőrről vagy a ruháról mászik a számára legalkalmasabb helyre; különösen kedveli a hajlatokat – térd- és könyökhajlat –, majd megtelepedése után néhány óra múlva lát hozzá a falatozáshoz, azaz a vérszíváshoz.

 

Eltávolítása nem feltétlenül orvosi feladat!

Kisebb formájában, amikor még nem szívta magát meg vérrel, nehezen észrevehető, leginkább egy apró, fekete pontra hasonlít, amely dörzsölésre sem hajlandó a bőrről lekerülni. Azonban pánikra akkor sincs ok, ha rájövünk, hogy ez a kis koszfolt valójában egy élősködő. Eltávolítása ugyanis a legkevésbé orvosi feladat. Több házilagos módszer is rendelkezésre áll, hogy megszabaduljunk a kellemetlen vendégtől.
kullancs_newEgy finom csipesszel – lehet szemöldökcsipesz is – fogjuk meg a kullancs bőr feletti részét, és egy határozott, csavaró mozdulattal távolítsuk el a bőrből. Ha nincs kéznél csipesz, akkor egy manikűrollóval tegyük ugyanezt, vagy egy késpengével az állat teste alá nyúlva egyszerűen pöccintsük ki őkelmét. Tévedés, hogy a bőrben maradt szívóka okozza a későbbi problémákat, mert a fertőző anyagot halmozó gyomor- és nyálmirigyek a leválasztott testben maradnak.
A beszakadt szívókát pedig a bőr egy-két nap alatt kidolgozza magából. Semmiképpen ne használjunk kenőcsöt a kullancs lefedésére! A fentebb leírt eszközökkel távolítsuk el – vagy a gyógyszertárakban beszerezhető Kapiller-féle kullancskiemelő kanál segítségével tegyük ugyanezt.

 

Mi történik, ha megcsíp?

Az esetek túlnyomó részében semmi. Az emberre veszélyes fertőzéseket a hazánkban élő 20 kullancsfaj közül kizárólag a vöröshasú kullancs terjeszti. A fertőzött állatok, rágcsálók és kisemlősök szervezetéből vérszívás útján kerülnek a kullancsba a Lyme-kór és a vírusos agyhártyagyulladás kórokozói.
Amennyiben fertőzött kullanccsal találkoznánk, úgy a csípés után néhány nappal (vagy hónappal) bőrünkön úgynevezett vándorló bőrpír jelenik meg – egyre növekvő piros folt formájában. A betegek 30–40 százalékánál fordulnak elő bőrtünetek, másoknál nátha, fejfájás, fáradékonyság, ízületi, idegrendszeri és szívpanaszok, látászavarok is jelentkezhetnek. A betegség hullámzó lefolyású: a panaszmentes hónapokat a különböző szervrendszereket érintő tünetek együttes jelentkezése követheti. A Lyme-kórra utaló jelek észlelésekor ajánlatos mielőbb orvoshoz fordulni, a nagy dózisú antibiotikumokkal ugyanis a betegség eredményesen gyógyítható.

A ritka betegségnek számító vírusos agyhártya- és agyvelőgyulladás (kullancsencephalitis) esetén a kezdeti fejfájás és végtagfájdalmak mellett a későbbiekben emelkedő láz, hányás figyelmezteti a beteget a kórra. A betegek nagy része a kórházi kezelést követően tünet nélkül meggyógyul – igen minimális százalékban fordulhat elő bénulás vagy halál. A vírusos agyvelőgyulladás megelőzésére szerencsére ma már rendelkezésünkre áll védőoltás is – erről háziorvosodal konzultálj!

 

Megelőzésként tartsd be az alábbi tanácsokat!

arrow_purpleSzámtalan kullancs- és szúnyogriasztó krém kapható, használd őket bátran, illatuk távol tartja a vérszívókat!

arrow_purpleKirándulás vagy kerti munka előtt a hosszúnadrágot szigorúan tűrd be a zokniba, s bújj hosszú ujjú pamuttrikóba!

arrow_purpleKirándulás (kertészkedés) után, este alaposan nézd át a testedet, s ha szükséges, minél hamarabb szabadulj meg a nemkívánatos vérszívó(k)tól!
Oszd meg másokkal is!
Mustra