A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége új, 2016-ban nyilvánosságra hozott ajánlása szerint naponta minimum négy adag zöldséget vagy gyümölcsöt kell fogyasztani. Ebből legalább egy adag friss vagy nyers legyen, és nem, a burgonya sajnos nem számít bele semmilyen formában. Ez a fele sincs egyébként annak a porciónak, amit egy új kutatások szerint kellene fogyasztani, kutatók szerint tíz adag az igazi, de azért akad, aki inkább hetet vagy ötöt ajánl.
Elég napi egy alma, és nem lesz semmi baja
Ebben ugye már régóta nem hisz senki, az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) 1990-ben tette közzé az ötadagos ajánlást, amit nagyon sok ország átvett. Utána számos kutató foglalkozott azzal, hogy ez a mennyiség milyen arányban befolyásolja az élettartamot és az esetlegesen fatális betegségek kockázatát, Majd sorra jöttek az olyan tanulmányok, amik szerint az öt adag lehet, hogy kevés. 2014-ben kutatók 65 ezer brit adatait vetették össze a halálozási aránnyal. Addig természetesen ők is eljutottak, hogy minél több zöldséget vagy gyümölcsöt fogyaszt valaki, annál kisebb az esélye a szív- és érrendszeri vagy daganatos betegségek okozta halálnak. Azok körében, akik átlagosan egy adagnál kevesebbet ettek, kétszer akkora volt ez az arány mint azoknál, akik több mint 7 porciónyit fogyasztottak naponta - írja a Conversation.
Akkor mennyi az annyi?
Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az egy adagos csoportban sok volt a dohányos, rendszeresen italozó, idős, kevésbé tanult, inaktív életmódot folytató férfi. Természetesen ezeket a tényezőket is figyelembe vették a kutatók, az adatok elemzése során arra jutottak, hogy aki naponta 3-5 adagot eszik, annál 25 százalékkal kisebb a korai elhalálozás esélye mint egyadagos társaiknál, míg aki 5-7 adagot, annál 6 százalékkal csökkent a kockázat, aki pedig ennél is többet, annál további három százalékkal. Vagyis elvileg ha nem elégszünk meg öt adaggal, akkor tényleg többet teszünk az egészségünkért, de a legnagyobb ugrás ennél a mennyiségnél van, utána azért viszonylag elhanyagolható az adagnövelés kockázatcsökkentő hatása.
Más kutatók is erre a következtésre jutottak egyébként. Egy idén februárban publikált tanulmányhoz 96 átfogó kutatás eredményeit összegezték. A végkövetkeztetés pedig az volt, hogy 10 adagnyi, azaz 800 gramm zöldség és gyümölcs növeli az életkilátásokat, és főként a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát csökkenti. Egy baj van csak, hogy ez a pozitív hatás az ő eredményeik szerint is öt adagnál volt a legjelentősebb, a porciók számának növekedése után már nem járt igazán bizonyítható plusz előnyökkel, és ez a rákos megbetegedéseknél is kimutatható.
És lehet, hogy mindez nem(csak) a zöldségeknek és gyümölcsöknek köszönhető, hanem rengeteg más ezektől független vagy ezekkel összekapcsolható tényezővel. Ha valaki elég növényi eredetű táplálékot fogyaszt, akkor nagyobb a valószínűsége, hogy összességében egészségesen étkezik. Akárhogy is, az biztos, hogy az átlagembernek egészségügyi megfontolásból érdemes lenne változtatnia azon, hogy mi kerül a tányérjára, és mennyi zöldséget eszik.
Az emberi tényező
Nyilván senkit nem lehet arra kötelezni, hogy ennyi és annyi zöldséget vagy gyümölcsöt egyen, mindenkinek a saját belátására van bízva, hogy tartja-e magát az ajánlásokhoz. És hát az van, hogy ebben nem vagyunk túl jók. Az eredeti cikkben ugyancsak a britekre térnek ki, náluk csak a felnőttek negyede eszik annyit ezekből a fontos táplálékokból, amennyit a WHO tanácsol, felük pedig három adagnál is kevesebbet, de félünk, hogy itthon sem jobb a helyzet. Felmerülhet hát a kérdés, hogy érdemes-e megnövelni a hivatalosan ajánlott adagot? És akkor most tekintsünk el attól, hogy a témában a legtöbb vizsgálatban középkorú vagy idős emberek adatait használják.
Azzal viszont számolni kell, hogy kismértékű változások könnyeben átültethetőek a mindennapi életünkbe, és a 10 adag lehet, hogy sokak számára elérhetetlen cél, ami csak elveszi a kedvüket az egésztől. A Conversation cikke szerint az is megréne egy misét, hogy az esetlegesen megnövekedett fogyasztásnak milyen gazdasági, társadalmi és környezti hatásai lehetnek. A zöldségek és gyümölcsök kalória-ár aránya elég magas, vagyis sokan nem biztos, hogy ki tudnák gazdálkodni a 10 adagot, és nehezen megkeresett pénzüket inkább olyan ételekre költik, amik talán nem a legegészségesebbek, de laktatóak.
