Stressz, megkülönböztetés, agresszió, szexista megjegyzések – a Work Force munkaerő-kölcsönző és közvetítő cég online felmérése a beosztottak véleményét vizsgálta. A vélemények nem hízelgőek, csak a megkérdezettek 18%-a érzi kifejezetten jól magát a munkahelyén, 12% elégedett vezetőjével, 76% pedig olyannyira elkeseredett, hogy szívesen be is húzna a főnökének.
A felmérésről
A kutatás 361 fős, a teljes magyar lakosság tekintetében nem reprezentatív, online lekérdezéssel készült 2016 novemberében a SurveyMonkey rendszerén keresztül, a Facebookon a kitöltésre irányuló felhívás alapján történő önkéntes részvétel eredményeképp. A megkérdezettek 44,32% férfi, 55,68% nő volt. Korosztályi megoszlás: 19-25 éves 1,66%, 26-35 éves 20,22%, 36-50 éves 71,75%, 51 éves vagy idősebb 6,37%. Végzettség szerinti megoszlás: 31,3 % egyetem/főiskola, 44,04% középiskola, 20,5% szakmunkásképző, 4,16% általános. Lakóhely szerinti megoszlás: 17,45% budapesti, 82,54% vidéki.
A válaszadók 62%-a nem igazán vagy egyáltalán nem elégedett azzal, ahogy a főnöke viselkedik vele, és csak 12% „abszolút igen”. Csákvári Róbert, a kutatást végző Work Force ügyvezetője szerint sokan elfelejtik, hogy a nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb munkaerő hatékonyabban dolgozik, és ez sikeresebb céget eredményez. Mindez nem csak a fizetésen, hanem igen jelentős részben a vezetőn múlik. Szerinte jó vezetőnek lenni nem csak üzleti, hanem alapvető emberi norma és felelősség is, egy vezető sokak életéért felelős. A munkahelyi stressz csökkentése elsősorban vezetői felelősség.
Minden harmadik beosztottat ért már negatív megkülönböztetés
A megkérdezettek 14%-át illette már szexista megjegyzéssel a főnöke, és 4%-ot ért már szexuális zaklatás is. A válaszadók 35%-át érte már negatív megkülönböztetés, leginkább a dohányzás, a divatos ruhák hiánya, a nemi identitás, a politikai nézet és a gyerek miatt.
Hatalommánia, nem világos feladatok, kivételezés
Kiugróan kevés főnök bírja a kritikát, és kevesen motiválnak megfelelően, de a lehetséges főnöki erények közül a megértés és támogatás sem jellemző. Sok az agresszív vezető is, és az objektivitás hiánya, a közvetlen emberi kapcsolatok ápolása további gyengeség. Gyakran nem világosak a vezetői elvárások, és nehezen vállalható a hangnem is, amellyel kommunikálnak a beosztottakkal.
A legtipikusabb főnöki hibák közül a legmagasabb értéket (70%), a hatalommánia kapott, közel 67% voksolt arra, hogy a főnök ugyan nem ad ki világosan feladatot, de azért leszúr, ha nem azt kapja, amire gondolt, és magas az aránya (58%) annak is, hogy kivételez e vezető, illetve, hogy nem építi a csapatát (57%). A megkérdezettek 54%-a érzi úgy, hogy megalázza főnöke, de fontos beosztotti észrevétel az is, hogy a vezető nem tanít, nem támogat, illetve, hogy agresszív és törtető. Nem véletlen, hogy csak minden ötödik munkavállaló érzi jól magát a munkahelyén. Csákvári Róbert szerint a munkaerőhiány miatt ma sok fizikai munkakörben könnyű állást váltani, így egy jó főnök a fluktuáció csökkentése szempontjából is HR-versenyelőny.
Fordulhatunk-e főnökünkhöz probléma esetén?
Mindössze a válaszadók 22%-a szerint igen, minden esetben, 32% szerint csak, ha fajsúlyosabb a probléma. Úgy tűnik, a kritikát sem viselik jól a főnökök: mindössze 18%-uk fogadja meg többször is beosztottja javaslatát, 45% szerint azonban a főnök nem fogadja szívesen őket, 27% kifejezetten mérges lesz ilyen esetben, sőt, 32%-ot már fenyegették kirúgással kritikája miatt.
A főnök a stressz oka
A főnökök a munkahelyi stressz jelentős részét képezik: az alkalmazottak 16%-a állandóan stresszel a főnök miatt, 34% elég sokszor, 24% néha és csak 26% válaszolta, hogy ritkán vagy soha. A válaszadók 47%-a akkor is dolgozik, ha beteg, mert fél a következményektől (főnök véleménye, kirúgás stb.). Mindezek tükrében nem meglepő, hogy a megkérdezettek 25%-a állást is váltana a munkahelyi bánásmód miatt, de valami miatt nem teheti, 33% aktívan keres is állást, 8% nem keres, mert elviseli jelen helyzetét, és mindössze csak 18% érzi jól magát, így ők nem is keresnek. Mindössze 24% nem érezte úgy soha, hogy behúzna a főnökének, 32% pedig kifejezetten sokszor érzi.
Ríz Ádám, a munkahelyi stressz audittal és stressz kezelési tanácsadással is foglalkozó Rávezető Projekt Kft. ügyvezető igazgatója szerint 2014-ben a munkahelyi stressz mintegy 440 milliárd forint veszteséget okozott a hazai gazdaságnak. A vállalatok többségénél a szükségesnél magasabb a stressz miatti hiányzások és a fluktuáció aránya, amely az érintett cégeknél folyamatosan komoly teljesítménycsökkenést okoz. Az uniós átlag szerint a negatív következmények 50-60%-a a munkahelyi stressz számlájára írható. Magyarországon ugyanakkor a vállalatoknak alig 18%-a rendelkezik stresszkezelési cselekvési tervvel, noha az ügyvezető szerint a szervezeti stressz faktorok jelentős részét egy jól átgondolt és következetesen megvalósított anti stressz akciótervvel gyorsan és hatékonyan lehetne kezelni.
És még a fizetés is kevés
A jelenlegi fizetésével a kutatásban megkérdezett 1000 válaszadó alig harmada, 27 százalék elégedett - ez az arány egyedül a fiatalok, a diplomások, és a vezető beosztásúak körében magasabb – derül ki a Profession.hu országos felméréséből. .
Az 50-59 év közöttiek 65 százaléka és a szakmunkás végzettségűek 72 százaléka határozottan úgy véli, hogy magasabb bérezést indokolna a munkakörük. Ötből négyen a fizetések emelkedésének ütemét is nagyon lassúnak találják. Leginkább az 50 év felettiek (78%), illetve az általános iskolai végzettséggel rendelkezők (86%) gyorsítanának ezen. Az egészségügyben dolgozók 61 százaléka szerint túl alacsony a fizetésük és 74 százalékuk az emelések ütemét is lassúnak találja. Az oktatásban is hasonlóak az értékek, a fizetéssel 61 százalék, az emelések gyakoriságával pedig 77 százalék nincs kibékülve. A szakmunkáknál is rendkívül magas az elégedetlenség.
Több helyen szeretnének anyagi ösztönzőket
Minden harmadik munkavállaló olyan helyen dolgozik, ahol működik teljesítményértékelő rendszer. A válaszadók 23 százalékának felettese ad visszajelzést, 38 százalék viszont semmilyen visszajelzést nem kap főnökétől. A pénzbeli méltatást sokan keveslik: csak minden ötödik válaszadó véli úgy, hogy kellő anyagi elismerésben részesül. Az egészségügyben és az oktatásban dolgozók hiányolják leginkább az elismerés anyagi formáját.
Minden második dolgozó kért már fizetésemelést
A megkérdezettek fele kért már korábban fizetésemelést: 28 százalék többször is, 21 százalék pedig eddig egy alkalommal. Legtöbben ilyenkor saját teljesítményük elismerésére hivatkoznak, és nem a piaci helyzetre, vagy a konkurencia ajánlatára utalva állnak felettesük elé. A kutatás eredményei alapján kijelenthető, hogy a férfiak bátrabban kérik az emelést, több mint a felük lépett már korábban az ügyben, szemben a nők 43 százalékával.
2017 az emelések éve lesz
A megkérdezettek 78 százaléka tervezi, hogy még idén vagy a jövő évben fizetésemelést kér: tízből hárman 11-20 százalékos emeléssel terveznek, tízből ketten pedig 21-30 százalékos bérnövekedésre számítanának. A munkavállalók fele alaposan megtervezi, milyen érvekkel támassza alá igényét, 64 százalék személyesen vagy az interneten érdeklődik a piaci helyzetről. Amennyiben elutasítják kérésüket, több mint a felük elgondolkodik a munkahelyváltáson, 38 százalék pedig biztosan új állást keres.
