A csúnya gyümölcs is lehet egészséges, sőt!

Pár napja írtunk már arról a TED előadásról, amiből kiderült: a foltos gyümölcsök nem feltétlenül károsak egészségünkre, sőt, bizonyos esetekben még javunkra is válhat a fogyasztásuk. Most a Huffington Post közzétett egy videót, ami arra is rávilágít, a deformált gyümölcsök sok esetben egészségesebbek és magasabb tápanyagtartalmúak formás társaiknál.

Kétség sem fér hozzá, olyan kort élünk, amikor az ember mindent befolyása alá akar vonni, mindent határok közé szeretne szorítani, így a gyümölcsöket, zöldségeket is különböző eljárásokkal „megkozmetikázzák”, hogy megfeleljenek bizonyos mértékeknek. És akkor még a génmanipulációról nem is beszéltünk. Most azonban elindult egy mozgalom, ami célul tűzte ki, hogy a csúnya gyümölcsök és zöldségek visszanyerjék őket megillető jogokat.

Jót tehet az ügyüknek Elisa Greenman megfigyelése. A gyümölcstermesztéssel foglalkozó högy ugyanis megállapította, hogy a hibás külsejű gyümölcsök édesebbek, hiszen 2-5 százalékkal magasabb a cukortartalmuk mint a szabályos alakúaké. Ez nem minden. A héjon található hegek, kitüremkedések a túlélésért folytatott harc jelei, és arra utalhatnak, hogy az adott gyümölcs több tápanyagot és antioxidánst tartalmaz, hiszen ezek nélkül nehezen tudott volna sikeres lenni a csatában. 

Ezt több kutatás is igazolta, és nem mindegyiknek az alma volt a főszereplője. Egy tanulámy szerzői szerint példéul sokkal magasabb volt az nálunk is többször emlegetett rezveratrol szint azokban a szőlőlevelekben, amelyeket UV-sugárzásnak tettek ki vagy gombával fertőztek meg, mások pedig az ártéri japánkeserűfűnél állapították meg ugyanezt. Martin L. Pall, a Washington Állami Egyetem mikrobiológusa is foglalkozott a témával. Az ő feltételezései szerint az antioxidánsok stresszorként működnek, és "felpörgetik" a növények védekező mechanizmusát. Hozzátette, valószínűleg nemcsak a rezveratrol az egyedüli olyan növényi vegyület, aminek szintje stressz hatására nő, és aminek ránk is jó hatása van, de további kutatásokra van szükség. 

Ráadásul sok mindentől függ még, hogy adott növénynek mekkora az antioxodánstartalma. A genetika, pontosabban, hogy milyen fajról, fajtáról van szó, nagyon sokat számít, és az sem elhanyagolható, hogy milyen a talaj, amiben növekszik, és milyen trágyát használunk - figyelmeztet Brian Ward környezetbiológus az NPR cikkében.

Oszd meg másokkal is!
Mustra