8 dolog, amit mostanában tudtunk meg a kávéról és a koffeinről

Tudta, hogy a WHO még 1991-ben nyilvánította potenciálisan rákkeltőnek a kávét? Egész pontosan a hólyagrák kialakulásának esélyével vádolták meg, a Nemzetközi Rákkutató Intézet tanulmánya alapján azonban nemrég kiderült, hogy aggodalomra semmi okunk – legalábbis részben. Összegyűjtöttük a legfontosabb tényeket, amiket az elmúlt években tudtunk meg a kávé és a koffein hatásáról. Íme:

1. Nemcsak a koffeinnek vannak pozitív hatásai

Egy tavalyi vizsgálat feltárta, hogy a rendszeres kávéfogyasztás mellett kisebb a teljes halálozás esélye, korábbi adatok szerint pedig akár 55 százalékkal is csökkentheti a májdaganat kockázatát. Ez nem olyan meglepő, hiszen a kávéban sok olyan összetevő van, melyek jótékony hatással vannak az egészségünkre. Ilyenek például az antioxidánsok, amelyek segítenek kivédeni az öregedés felgyorsulásáért, valamint a rák vagy a szív- és érrendszeri problémák kialakulásáért felelőssé tehető szabad gyökök káros hatásait.  

shutterstock 97290308

Más kutatások során legalább napi 5 csésze kávét fogyasztó 2-es típusú cukorbetegek esetében csökkent mértékű inzulinrezisztenciát tapasztaltak. A sok kávét fogyasztó nők körében (meglévő cukorbetegség vagy kóros éhgyomri vércukorszint esetén) ezen kívül jobb béta-sejt működéssel, valamint a károsodott glükóztolerancia javulásával is összefüggésbe hozták a kávét. Az eredmények azt sugallják, hogy a 2-es típusú cukorbetegség előfordulásának csökkentése mind a normál, mind a koffeinmentes kávé és tea esetében is érvényesek, vagyis nem a koffeinnel állnak összefüggésben.

Az is kiderült , hogy a kávéfogyasztóknál jóval kisebb valószínűséggel alakul ki Alzheimer-kór és Parkinson-kór, ezekben az esetekben azonban már egyértelműen a koffeinnek az idegrendszerre tett hatása álla háttérben.

Azt azért nem árt figyelembe venni, hogy a kávéfogyasztók között szép számmal vannak, akik dohányoznak, rendszeresen isznak alkoholt és a vörös húst sem vetik meg. Ezen kockázati tényezők mellett pedig a kávénak kevésbé lesz pozitív hatása a szervezetünkre, ezért nem ártana felhagyni a káros szokásokkal ahhoz, hogy ténylegesen élvezhessük a kávézás előnyeit.

2. Csökkenti a depresszió kockázatát

A Harvard Egyetem kutatói megállapították, hogy napi 2-3 csésze kávé fogyasztása mellett csökken a depresszió kialakulásának lehetősége. Érdekes, hogy a koffeinmentes kávé fogyasztása már nem jár ilyen hatással.

Michael Lucas és kutatócsoportja az Archives of Internal Medicine című szakfolyóiratban ismertette tanulmányát, amelyben 50 ezer amerikai nő egészségügy állapotát és adatait elemezték. Tíz éven át követték nyomon a résztvevők egészségét, akiket kávéfogyasztási szokásaikról is megkérdeztek. Ez alatt az idő alatt mintegy 2600 nőnél jelentkezett depresszió. Az adatok elemzéséből kiderült, hogy azoknak a nőknek, akik legfeljebb napi egy kávét ittak, 15 százalékkal nagyobb volt az esélye arra, hogy depresszió alakuljon ki náluk, mint azoknak, akik napi két-három csésze koffeintartalmú kávét ittak. Ezenkívül húsz százalékkal csökkent a depresszió kockázata azoknál, akik napi négy kávét - kb. 550 milligramm koffeint - fogyasztottak.

3. Terhesen is szabad inni - mértékkel

Korábban olyan rémhírek terjengtek, hogy a kávéfogyasztás veszélyezteti a terhességet - főleg azoknál a nőknél, akik az első trimeszterben naponta egy csésze koffeintartalmú kávénál többet isznak. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság és az Amerikai Szülészeti és Nőgyógyászati Főiskola szerint azonban bizonyos mennyiségű – legfeljebb 200 mg - koffein fogyasztása biztonságos a várandós és szoptató nők és a baba számára.

Egy tavalyi vizsgálatban a kutatók elég alaposan körbejárták a kérdést, ugyanis a szokásostól eltérően nemcsak kifaggatták a nőket, hogy mennyi kávét isznak, hanem a terhesség során többször is megmérték a kismamák vérében a paraxantin szintjét (a 20. terhességi hét előtt és a 26. hét után). A paraxantin a koffein lebomlási terméke, a mennyisége pedig ennek megfelelően összefügg a koffeinfogyasztással. Ezután a kutatók vártak pár évet, majd megvizsgálták a megszületett gyerekek IQ-ját és viselkedését 4, illetve 7 éves korukban. A kutatásban összesen 2197 anya-gyerek páros vett részt. A legtöbb kávét ivó kismamák csoportja, amely az anyák kevesebb, mint tíz százalékát jelentette, napi hat csésze kávét ivott, vagy annak megfelelő mennyiségű koffeint vitt be a szervezetébe. Eredményeik szerint a harmadik trimeszterbeli nagyon magas paraxantin szintek valamennyire hatással lehetnek a gyerek későbbi tulajdonságaira, de ezek a hatások nem voltak igazán kifejezettek. Ha az anya extrém sok kávét ivott a terhesség harmadik harmadában – és itt a napi hat csészére kell gondolni – akkor a gyerek később egy picit nagyobb eséllyel lett viselkedészavaros. A normál mértékű kávéfogyasztás nem okozott gyakorlati szempontból látható mértékben problémákat.

shutterstock 280067021

Emellett több tanulmány is igazolja, hogy a mérsékelt koffeinfogyasztás nem vezet vetéléshez, koraszüléshez, születési rendellenességekhez vagy alacsony születési súlyhoz, a várandós és szoptató nőknek azonban minden esetben érdemes orvosukkal az étrendről is konzultálniuk, hogy a megfelelő tápanyagokat biztosítsák maguk és a magzat/baba számára.

Apropó, azt tudta, hogy a leendő apák kávéfogyasztása is hathat a terhességre?

 4. Javítja a sportteljesítményt

A sportolók számára talán nem újdonság, hogy a koffein nemcsak feltuningol, de késlelteti a fáradtságod is azáltal, hogy blokkolja az adenozin hatását, ami lassítja az agyműködést, amikor nyugalomra van szükségünk. Elég egyetlen csésze kávé (vagy azzal megegyező mennyiségű koffeint tartalmazó ital vagy gél) a jobb eredmények eléréséhez olyan nagy teljesítményt igénylő sportoknál, mint a triatlon, a hosszútávfutás vagy a versenykerékpározás. Mindezt versenyeket utánzó kísérletek során bizonyították: egy kerékpárosok bevonásával végzett vizsgálatban például a koffein 7,4 százalékkal fokozta a versenyzők teljesítményét, míg a szénhidrátot fogyasztó alanyoknál ez az arány 5,2 százalék volt.

Egy másik kísérletben a kutatók a két tényező kombinált hatására voltak kíváncsiak, és kiderült, hogy a koffein és a szénhidrát együttesen kilenc százalékkal növeli a sportteljesítményt, ezzel szemben azoknál, akik mellőzték a koffeint és csak szénhidrátot fogyasztottak, fele ilyen mértékben nőtt a teljesítmény.

5. Ritkán, de okozhat halált

Túlzásba vinni azért sem ajánlott a koffeinbevitelt, mert nagy dózisban (ez felnőtteknél 5 grammot meghaladó mennyiség, ami felér 30-50 csésze kávéval!) tényleg végzetes lehet, amire sajnos van is példa. Az Amerikai Gyógyszer- és Élelmiszerellenőrző Hatóság 2014-ben két tragikus halálesetre hívta fel a figyelmet: egy 18 és egy 24 éves amerikai férfi halt bele abba, hogy porított, tiszta koffeint fogyasztottak. Fontos tudni, hogy az interneten legálisan beszerezhető porított tiszta koffeinből egyetlen teáskanálnyi megfelel 25 csésze kávénak. A fiatalok körében azért is egyre népszerűbb a szer, mert az energiaszint és a sportteljesítmény fokozása mellett javítja a koncentrációs képességet és segíti a fogyást. A koffeintúladagolás első számú jelei a lüktető szívverés, az izzadás, a görcsök, a hányás, az izomrángás, a légzési problémák és az ájulás.

6. Enyhítheti az asztma tüneteit

Az orvosok már egy ideje vizsgálják a koffein és az asztma klinikai tünetei közötti összefüggéseket és az utóbbi évek vizsgálataiból azt a következtetés vonták le, hogy a koffeinfogyasztás csekély mértékben ugyan, de tágítja a tüdőben lévő hörgőket. A hosszú távú kávéivás nemcsak csökkentheti a tüdőbetegek tüneteit, de meg is előzheti az asztma klinikai megjelenését is. A koffein gyenge hörgőtágító, de csökkenti a légzőizmok fáradtságát is és ez a hatás legalább 4 órán át kitart. A koffein lebomlásakor ugyanis egy kevés teofillin is képződik (mint melléktermék), ami egy gyakori asztmaellenes gyógyszer hatóanyaga. Akár egy kis csésze kávé is segítheti a tüdő működését, de nem helyettesítheti a gyógyszert, és a túladagolás itt is kerülendő.

7. Van, aki szerint a hiánya már betegség

Azt már jól tudjuk, hogy a koffein a világ két legelterjedtebben használt pszichoaktív drogjának egyike (a másik az alkohol), ami azt jelenti, hogy hatással van a lelki életünkre, miközben egy csomó testi tünetet is okoz. Nem csoda, hogy a kávé is függőséget okoz, a leszokás pedig olyan tünetekkel is járhat mint fáradtság, lehangoltság, fejfájás, szétszórtság, sőt szorongás is jelentkezhet. Szerencsére ezek a tünetek átmenetiek, néhány nap után megszűnnek. Az Amerikai Pszichiátriai Társaság mindenesetre 2013 májusában a koffeinmegvonást hozzáadta a mentális zavarokat listázó amerikai egészségügyi bibliához, a DSM-hez (Mentális rendellenességek kórmeghatározó és statisztikai kézikönyve). Igaz, nem minden szakember értett ezzel egyet; sokan attól tartottak, hogy egyező tünetek esetén az érintettek nem járnak utána annak, hogy nem egy komolyabb problémáról van-e szó.

shutterstock 174888206

8. A koffeinmentes kávéban is van koffein

Ha igyekszik csökkenteni a koffeinadagját és azt hiszi, a koffeinmentes kávé biztos megoldás, akkor téved. Egy 2006-ban végzett amerikai vizsgálat tíz koffeinmentes jelzővel ellátott kávé összetevőit elemezte és kiderült, hogy azok közül csak egy volt teljesen mentes a stimulánstól, a többiben pedig 8,6 mg és 13,9 mg között mozgott a koffeintartalom. (Egy átlagos csésze kávéban 95-200 mg a koffein aránya, míg egy 3 és fél decis kólában 30-35 mg.) 

Nem nehéz kiszámolni, hogy napi 5-10 koffeinmentes kávéval is elérhető az a mértékű koffeinbevitel, ami felér 1-2 csésze koffeines kávé elfogyasztásával. „Ez különösen azoknál adhat okot aggodalomra, akiknek veseproblémák vagy szorongásos zavarok miatt orvosi utasításra kellene felhagyniuk a koffeinfogyasztással” – nyilatkozta Bruce Goldberger, a tanulmány egyik szerzője a Science Dailynek. A tanulság tehát az, hogy akinek különösen oda kell figyelnie a koffeinbevitelre, győződjön meg jól a kedvenc feketéje összetevőinek arányáról. 

Potenciálisan rákkeltő anyagok

Meglepődtünk, hogy a kávét levették a rákkeltő anyagok listájáról, mégpedig azért, mert nem is gondoltuk, hogy eddig ott volt. A Nemzetközi Rákkutató Ügynökség besorolásában (három csoportra osztja az egyes tételeket: expozíciós rákkeltő tényezők, keverékek és hatóanyagok) találtunk még néhány olyan tényezőt, amikről sokan talán nem is tudják, hogy bizonyíthatóan vagy gyaníthatóan rákot okoznak. Némelyikkel ráadásul nap mint nap találkozunk. 

  • A festékekben, naptejekben és ételszínezékekben is megtalálható titán-dioxid.
  • A röntgen- és gammasugárzás.
  • A Dél-Ázsiában őshonos bételdió rágása elnyomja az éhséget és elpusztítja a bélparazitákat, ugyanakkor fokozza a száj- és nyelőcsőrák kialakulásának kockázatát.
  • Több tanulmány is igazolta, hogy a bioritmus felborulásához vezető több műszakos munkarend megnöveli a rák kialakulásának kockázatát.
  • A magentagyártás során olyan vegyi anyagokkal érintkezik a szervezet, amik húgyhólyagrákhoz vezethetnek.
  • A másik munkahelyi kitettség a szobafestés, aminek köszönhetően a benzol – különösen más oldószerekkel keverve – húgyhólyagrákot vagy leukémiát, az ólom-kromát és az azbeszt részecskéinek belélegzése pedig tüdőrákot okozhat.
  • A Kínában és Indiában népszerű, farkasalmafélék családjába tartozó gyógynövényekből származó készítmények – amik arisztolsavat tartalmaznak – veseelégtelenséget és hólyagrákot okozhatnak.
  • Kombinált hormonális fogamzásgátlók (ösztrogén és progeszteron) és szájon át szedhető fogamzásgátlók (ciklikusan adagolt csak ösztrogén, majd ösztrogén- és progeszterontartalmúak)
  • Kínai sózott hal. Észak-Afrika és Ázsia egyes területein jellemző a pácolt húsokból és halakból, ecetes és rengeteg sóval kezelt ételekből álló étrend, ami a magas nitrit- és nitráttartalom miatt növelheti az orrgaratrák kialakulásának kockázatát.
Oszd meg másokkal is!
Mustra