Ezért nem jelent semmit a valódi kora

Bizonyára ön is megfigyelte már, attól, hogy ugyanabban az évben születtek, ránézésre nem feltétlenül tűnnek egyidősnek az emberek. Egy a közelmúltban végzett vizsgálat megerősítette, hogy a korosodásban sem vagyunk egyformák, azaz eltérő ütemben öregszünk.

Fiatal és rohamosan öregedő szervezet

A Duke Egyetem munkatársai ezer, ugyanabban az évben és városban született személyt vontak be kutatásukba, és 26, 32, illetve 38 éves korukban is megvizsgálták őket. Tizennyolc, a korral járó krónikus betegségekhez (is) köthető tényezőt (pl. vérnyomás, anyagcsere vagy a telomerek hossza) vettek számításba ahhoz, hogy megállapíthassák a résztvevők biológiai korát és összehasonlítsák azt tényleges életkorukkal - írja az iflscience.com.

Míg a legtöbb kísérleti alany biológiai és valódi életkora meglehetősen közel állt egymáshoz, a kutatók jó néhány esetben kiugró értékeket is kaptak. Az egyik alany szinte alig örgedett, és biológiai kora 28 maradt, a másik véglet a biológiailag 61 évesnek minősülő, kronológiai kora alapján 38 éves illető volt, akinek szervezete évente átlagosan három évet öregedett. A kezdetektől megfigyelt ezer főből harmincan már 38 éves koruk előtt meghaltak baleset, daganatos megbetegedés, vagy öngyilkosság következtében.

Mi az az öregedés?

Egyértelmű és pontos definíció még nem született, az öregedés fogalma röviden úgy írható le, hogy az élethez hozzátartozó biológiai folyamatok összessége, ami a szervezet „elhasználódása” miatt általában betegségek kialakulásával jár.

V. V. Frolkisz meghatározása szerint az öregedés időben elkerülhetetlenül és törvényszerűen kiszélesedő, jóval az öregkor előtt fejlődő, soklépcsős biológiai folyamat, amely a szervezet alkalmazkodóképességének csökkenéséhez és a halál valószínűségének növekedéséhez vezet. Az öregedés belső ellentmondást tartalmazó folyamat, amelynek során nemcsak anyagcsere- és funkciózavar, degradálódás jelentkezik, hanem az alkalmazkodást elősegítő fontos mechanizmusok is mobilizálódnak.

A gerontológiában kétféle életkort különböztetnek meg:

  • a kronológiai kort, azaz a naptári, anyakönyvi életkort, 
  • a biológiai életkort pedig akkor alkalmazzák az életkor meghatározásához, amikor a szervezet tényleges, fiziológiás állapotát veszik figyelembe.

Kérdőjelek

„A legtöbb ilyen jellegű kísérletet idősebb embereken végzik, de ha szeretnénk megelőzni az életkorral járó megbetegedéseket, fontos, hogy fiatalokat vonjunk be a vizsgálatokba” – magyarázta Dan Belsky, a tanulmány vezetőszerzője.

A Duke Egyetem kutatóira vár még az a feladat, hogy kiderítsék, a dohányzás, a testmozgás és egyéb életmódbeli eltérések milyen mértékben befolyásolják az öregedés ütemét, illetve, hogy meghatározzák, pontosan mi mindennek köszönhetőek a drámai különbségek a vizsgált személyek öregedési folyamata során. „Ahogy idősebbek leszünk, egyre nagyobb a kockázata a különböző betegségek kialakulásának. Ennek megelőzése érdekében a korosodás pontos megfigyelését kell célként kitűzni magunk elé” – fűzte hozzá a szakértő.

Felmérések szerint a 64 éves kor feletti halálesetek 75 százalékában az időskor a legfőbb kockázati tényező, beleértve a rákos, a keringési és légzőszervi megbetegedéseket vagy a neurodegenerációt. A hagyományos álláspont az, hogy ezeknek a betegségeknek megvan a saját okozati tényezőjük és ez a szemléletmód irányította eddig a legtöbb kutatást, pedig lehet, hogy célszerűbb lenne legalább az ezekre szánt összeg egy töredékét arra fordítani, hogy alaposan utánajárjunk az öregedés okainak - olvasható a The Conversation oldalon.

A korosodás algoritmusa

Az öregedés késleltetése, és így a populáció élethosszának növelése a következő húsz év kutatási terveiben szerepel. Állatokon talán már végeznek olyan kísérleteket, amelyek emberek esetében nehezen megvalósíthatóak, hiszen nem tudunk várni 40-50 évet, hogy kiderüljön, működik-e az adott módszer. Éppen ezért, hogy az öregedést vizsgáló szakértők be tudják határolni a biológiai életkort, egy korábban leírt, hét általános orvosbiológiai paraméteren alapuló algoritmust használtak a már említett kutatás során. Ezután létrehoztak egy öregedés ütemét meghatározó, 18 mutatószámra (beleértve a szerveket és testi folyamatokat, amelyek az életkorral változnak) épülő mértékegységet, és a vizsgálati alanyoknál először 26, majd 32, végül 38 éves korukban megmérték a csípő-derék arányát, tüdő- és veseműködését, vérnyomását és koleszterinszintjét és még az ínyük állapotát is feljegyezték.

Ijesztő eredmények

Azok a résztvevők, akiknek biológiai életkora feltűnően magas volt, sokkal idősebbnek néztek ki és sokkal több egészségügyi problémáról is beszámoltak, mint a csoport többi 38 éves tagja, sőt kognitív funkcióik, ereik állapota, mozgáskoordinációs képességeik is gyengébbnek bizonyultak. Ijesztő belegondolni, hogy a kísérlet "legidősebbnek" - 38 éves létére 61 évesnek - minősülő résztvevője a következő hat évben a modell alapján 18 évet fog öregedni, azaz 44 évesen el is éri a férfiak átlagos halálozási rátáját, 78-80 évet. 

Oszd meg másokkal is!
Mustra