no

Védekezzen hipóval a nem kívánt terhesség ellen!

Mindig szívesen foglalkozunk reklámokkal a Díványon, és szívesen turkálunk a múltban is. Korábban összegyűjtöttünk már olyan régi hirdetéseket, amik semmibe vették a nőket, de szerepeltek itt olyanok is, amik komplett hülyének nézték őket. A Buzzfeed által előásott jelenség, a fogamzásgátlóként hirdetett maró tisztítószer több szempontból is remekül illik ebbe a sorba: ennél valószínűleg kevés álszentebb, félrevezetőbb kampánnyal szolgált a reklámipar.

Mivel a huszadik század elején még nem létezett a tabletta, a fogamzásgátlók hirdetése pedig tabu volt, a nőknek különböző (nem egyszer életveszélyes) praktikákat kellett kidolgozniuk, nehogy teherbe essenek. Míg nálunk az izzított kötőtű vagy bicikliküllő, meg a forró fürdő voltak a kétségbeesett magzatelhajtási próbálkozások, addig az angolszász világban úgy tűnik, az egyik legelterjedtebb védekezési megoldást a Lysol nevű háztartási tisztító- és fertőtlenítőszerrel való hüvelyöblítés jelentette. Pedig a Lysol takarítószerként sem volt veszélytelen: erősen maró hatású fehérítő-, illetve fertőtlenítőszerről van szó, akárcsak a hipó vagy a Domestos - háztartási használatához gumikesztyű viselését javasolják.

Fogamzásgátlóként nem lehetett persze reklámozni, ezért a szövegíróknak úgy kellett fogalmazniuk, mintha egy szimpla intim mosdószert ajánlanának, miközben annak is nyilvánvalónak kellett lennie, hogy itt elvileg a világ egyik legjobb fogamzásgátlójáról van szó. A reklámosok igazán kitettek magukért: miközben a nőket általuk nem is érzett testszagukkal és az őket emiatt elhagyó férjeikkel zsarolják, a sorok kozt valóban komolyan ajánlgatták, hogy irrigáljanak naponta egy olyan szerrel, amivel manapság legfeljebb csak a lefolyókban lerakódott zsírt öblögetik - olyan veszélyesen maró hatású.

A hirdetésekben ráadásul nem egyszer jelentős európiai orvosok szakvéleményeire hivatkozva ajánlották a Lysolt irrigálószerként az amerikai nőknek - írja Devices and Desires: A History of Contraceptives in America (Eszközök és vágyak: a fogamzásgátlás amerikai története) című könyvében Andrea Tone. Amikor később az Amerikai Orvosok Szakmai Szövetsége utánanézett mindennek, kiderült persze, hogy a hivatkozott "európai orvosok" nem is léteztek. "A Lysol-átverés az illegalitás mellékterméke volt. Mivel nyíltan nem hirdethettek fogamzásgátló szereket és eszközöket, így aztán a gyártók eufemizmusokkal írták körül az erre vonatkozó kifejezéseket" - vezeti le Tone. Pedig még nem is ez a legrosszabb az egészben.

Minden a te hibád!

"Egy férfi azért vesz el egy nőt, mert szereti, így hát, ahelyett, hogy (ön) a férfit hibáztatná a házassága kihűlése miatt, inkább nézzen magába: tényleg mindent megtesz azért, hogy a férjével mohó és boldog szerelmesek legyenek? Az egyik legjobb módja, hogy megőrízze nőies báját, ha a tudományosan előírt módon vaginaöblítést végez a Lysollal. Milyen egyszerű módja, hogy elűzze a nyugtalanságot és az aggodalmat, ami gyakran tartja távol egymástól a szeretőket!" - hárítja a nőkre a felelősséget a hirdetések szövege nemcsak a nem kívánt terhesség elleni védekezésben, de úgy általában minden párkapcsolati problémában.

"Te is számíthatsz a Lysolra, hogy megőrizhesd a boldogságot, és kívánatos maradhass a házasság után!" - állítja egy másik hirdetés. "Attól félek, tényleg csak engem lehet hibáztatni azért, mert a férjem más nőkkel is elkezdett foglalkozni" - olvasható egy kétségbeesetten hallgatózó nő fotója alatt. A megoldást természetesen ebben az esetben is a Lysol jelenti. "Miért olyan kegyetlenül közömbös a férje?" - teszik fel a kérdést egy nejének hátat fordító férfi fotója alatt, és a szokásos módon válaszolják meg. Ha pedig egyszer meghívták vendégségbe, de a további meghívások elmaradtak, annak az oka is önben keresendő: bár ön nem érzi, de igenis szaga van, és ezt csak akkor tudja levetkőzni, ha Lysollal irrigál. Rendszeresen.

A reklámok általános szövegvilágához tartoztak még a kódszavak, amelyek egyértelművé tették a célcsoport számára, miről is van szó. Hogy "bizonyított tény", miszerint a Lysol képes elbánni az úgynevezett "csírákkal" (az angol germ-sperm szavak hasonlatossága miatt ez volt a hirdetésekben a sperma virágnyelvű kódja), amire olyan szükségmegoldások, mint a szappan, a só vagy a szóda képtelenek. Ráadásul nincsenek kellemetlen utóhatásai se, és nem sérti az érzékeny területeket, állítja a hirdetés. Ezzel azért van, aki tudna vitatkozni.

Élénken emlékszik még a maró fájdalomra

A Buzzfeed cikke alatt az egyik kommentelő a saját nagyanyja élményét osztja meg, aki akkoriban használt Lysolt ilyen céllal: "Nem meglepő módon a mai napig élénken emlékszik még, milyen iszonyúan fájt". Egy másikuk megemlíti a jelenetet a Gengszerkorzó című sorozatból, amiben egy nő ezt a szert használja irrigálásra. Erre egy másik megemlíti, hogy teljesen lesokkolta az a jelenet: "nem gondoltam volna, hogy ez egy létező dolog".

Így is, úgy is hülyeség

A Woman's Health amerikai női egészségügyi ismeretterjesztő oldal szépen összefoglalja egyébként, miért teljesen felesleges, sőt egészségtelen a hüvely rendszeres irrigálása (még hipó nélkül is). Bár ma is léteznek reklámok, amelyek irrigálószereket ajánlanak, amelyek állítólag "visszaállítják" a hüvely egészséges PH-értékét, nem érdemes azonban ugrani ezekre a termékekre. Az egészséges hüvely PH-értékét, a hüvelyflóra kényes egyensúlyát ugyanis csak felboríthatja mindenfajta vegyi anyaggal öblögetés.

Az egészséges hüvelyben "jó" és "rossz" baktériumok egyaránt megtalálhatóak, amiknek mind-mind megvan a maguk szerepe. Ha ez az egyensúly megborul - vagy akár irrigálással megborítják -, az fertőzésekhez vezethet. Ha pedig valaki azért irrigálna, mert úgy érzi, folyása van, vagy kellemetlen szagú a nemiszerve, arra megint csak nem a túlzásba vitt mosakodás lesz a megoldás, hanem az, hogy elmegy az orvoshoz és kikezelteti a fertőzéseket, amik mindezeket a tüneteket okozzák.

Oszd meg másokkal is!
no
Mustra