Nyugati gondolkodásunk számára a böjt az ételekről való – átmeneti, de teljes napon át tartó - lemondást, koplalást és ideális esetben a test mellett a lélek megtisztítását jelenti. Ugyanakkor mindannyian hallottunk már az iszlám világban évente ismétlődő Ramadánról, amely némileg más jellegű böjt, mint amit mi értünk ezalatt. A napkeltétől napnyugtáig tartó önmegtartóztatás csak egy része ennek a hagyománynak, mellette az imádkozás, a Korán olvasása és egyéb vallásos rítusok is kiemelt, mondhatni, főszerepet kap.
Legyőzni a testi vágyakat
A Ramadán böjt elsődleges célja, hogy a muszlimok az elmélkedésnek, az imának szenteljék magukat, fejlesszék türelmüket, akaraterejüket, hogy legyőzhessék a testi vágyaikat. Majd az így szerzett kitartást, testi-lelki megtisztulást átvihessék a böjt utáni időszakra is. A rangra, anyagi helyzetre való tekintet nélkül mindenkire érvényes szabály a vallási közösség tagjainak egyenlőségét is hivatott hangsúlyozni.
A Ramadán egyben a hit nevében folytatott harc időszaka is, e hónapban zajlott le az iszlám arábiai térhódításának két döntő mozzanata: Mohamed próféta első katonai győzelme és Mekka meghódítása.
A Ramadán másik fő eleme a vallásos elmélyülés. A hívők naponta ellátogatnak a mecsetbe, ahol a Koránt tanulmányozzák, és a ramadáni estéken az esti imát követően taravih (illetve rendszeres időközönként egyéb, itt nem részletezett) imát végeznek, amely nyolc, húsz vagy harminckettő rakából (imaszakaszból) áll.
Mit jelent a Ramadán?
A Ramadán (perzsa kiejtés alapján ramazán) az iszlám holdnaptár 9. hónapja. Az arab eredetű „ramida” szóból származik, amely szárazságot, hőséget jelent. A hívők ekkor arra emlékeznek, hogy Allah kinyilatkoztatta akaratát Mohamednek. A hagyomány szerint ugyanis 610-ben e hónap 27. napján adta Allah a Koránt az égből Mohamed prófétának, aki a Híra hegyére vonult vissza elmélkedni és böjtölni. Az iszlám hit számára ez a béke és a szellemi megtisztulás időszaka.
Mivel az iszlám naptár rövidebb az általunk használt Gergely-naptárnál, így az ünnep ideje ahhoz képest folyamatosan változik. Évről-évre más időpontra, általában 11 nappal korábbra esik, mint az előző évben. Idén augusztus 11-étől szeptember 9-ig tart, jövőre pedig augusztus elsején kezdődik és 30-án ér majd véget. Az előző, sabán hónap végén nagyhitű, megbízható emberek hiteles tanúk előtt igazolják, hogy látni lehet a Holdat, ekkor veszi kezdetét a böjt. Ugyanezt az eljárást követik a hónap végén is. A felhős égbolt vagy egy élesebb szemű hívő így akár napokkal is meghosszabbíthatja vagy megrövidítheti a böjtöt.
Íme két részes sorozatunk az Iszlámról. A Korán a nők egyenlőségét hirdeti és a Próféta követői.
A böjt lényege
A Ramadán alatt a hívőknek napkeltétől napnyugtáig tartózkodniuk kell az evéstől, ivástól, dohányzástól, a zenehallgatástól és a szexuális kapcsolattól. Kerülniük kell a dühöt, az erőszakot, az irígységet, a vágyat és a pletykát. A böjt alóli felmentést csak a 14 éven aluli gyermekek, az utazók, a várandós és szoptatós nők, a csatában harcolók és a betegek kapnak. A betegek és az utazók viszont, később kötelesek az elmulasztott napokat bepótolni.
Böjti napirend
Ebben a hónapban a hívők igyekeznek napkelte előtt felkelni és minél korábban reggelizni, ezt hívják szuhurnak. A reggeli tápanyagokban gazdag, ehhez hasznos, ha az állati eredetű fehérje (hal, tojás, hús) élelmi rostban dús élelemmel (zöldségek, paradicsom, répa, brokkoli, rizs, teljes kiőrlésű kenyér) egészül ki. Ez biztosítja a Ramadán idején dolgozni kényszerülőknek, hogy elegendő energiájuk legyen napi munkájuk megfelelő elvégzésére. A reggeli mellé sok folyadék ivása javasolt és érdemes kerülni a kávét, helyette cukormentes zöld tea ajánlott.
Napnyugtakor veszi kezdetét az iftár, a böjt megtörése. Ekkor a boltok is újra kinyitnak, megtelik élettel a város. A prófétai tanács szerint ilyenkor a gyomor egyharmadát étellel, második harmadát itallal javasolt megtölteni, és utolsó harmadát üresen kell hagyni a légzésnek. A böjt megtörésére a legjobb néhány szem datolya és egy pohár tej elfogyasztása. A vacsorát ajánlott közösségben (mecsetben) vagy a család körében eltölteni.
A hónap 26-27. napja közti éjszakára esik a sors vagy elrendelés éjszakája, a Lailat al-Qadr, amelyen a próféta először kapta meg Gábriel arkangyalon keresztül a kinyilatkoztatást. Ezt az éjszakát a muszlimoknak az imádkozásnak kell szentelniük.
A böjt befejeződésekor háromnapos nagy ünnepet tartanak, majd a Kis Bajrámmal tér vissza az élet a normál ütembe. A hatalmas közösségi lakomán szeretetük jeléül adakoznak a szegényeknek is. Ez minden muszlim számára kötelező, aki legalább egy napi élelemmel bír. Allah azt mondja a Koránban: „S enni adnak az ételből – holott szeretik– a szegénynek, az árvának és a fogolynak”. „Csupán Allah arcáért adunk enni nektek, nem akarunk tőletek sem jutalmat, sem pedig köszönetet. Mi bizony félünk az Urunktól, egy tőle eredő komor és végzetes naptól.” „Aki egy böjtölő embernek enni ad, az ugyanannyi jutalomban részesül, mint maga a böjtölő, anélkül, hogy befolyásolná annak jutalmát.”
Várható élettani hatások
A böjt nem a koplalásról szól
Táplálkozási szakértőnk tavasszal, a legnagyobb böjtszezonban összeállította a a méregtelenítés kiskátéját. Mint azt kiemelte, a böjt célja nem a fogyás. A jól előkészített, szakember felügyeletével irányított böjtkúra során a fogyás egy - többnyire kedvező - mellékhatás. A böjtnek több típusa létezik, a legdurvább talán a vízkúra, egy átlagos (ha lehet annak nevezni) böjt során azért lehet inni is, csak ez éppen híg táplálék: elsősorban gyógyteák, gyógyvizek, frissen facsart, préselt, főtt gyümölcs-, zöldséglevek, gabonákból készült nyáklevesek. Arról is szó esett már, hogy a böjt nem mindenki számára előnyös. Várandós és szoptató édesanyák, gyerekek, idősek, speciális, kötött étrendet folytatók (pl. cukorbetegek), daganatos betegségben szenvedők, étkezéshez kötött bevitelt igénylő gyógyszer(eke)t szedők, hirtelen vércukorszint-esésre hajlamosak számára nem ideális a hosszabb vagy éppen rövidebb, szigorú táplálék megvonás.
Mivel a böjtöt általában azzal a céllal is végezzük, hogy valamilyen pozitív egészségügyi hatása legyen, felmerül a kérdés, vajon a Ramadán böjt hogyan hat a szervezetre. A napfelkelte előtt és a napnyugta után elfogyasztott ételek, italok miatt nem várható teljes mértékű „tisztító” hatás, mint a többi böjtnél (például a léböjt esetén), bár az emésztőrendszer számára a napközbeni koplalás mégis egyfajta pihenésnek számít. Ez a pozitívum persze csak akkor érvényes, ha a böjtölő nem eszi degeszre magát reggelire és vacsorára. Az evés és nem-evés hatása végül kiegyenlíti egymást, így – mértékletességet betartva – a 30 nap végén a testtömeg lényegében változatlan marad.
A böjt gyakori, de átmeneti, egészségügyi következménye lehet a fejfájás (a koffein és folyadék megvonása miatt), a kiszáradás és az alvászavar. Iráni kutatók a Ramadán böjt alatt a testtömeg, a BMI, a vércukor- és a HDL-koleszterinszint csökkenését, ill. az LDL-koleszterinszint emelkedését mutatták ki egészséges személyeknél. Ezek a hatások az étrend megváltozásának és a koplalásnak tudhatók be, azonban csak átmeneti jellegűnek tekinthetők. A normál életritmusba való visszatéréssel a kedvező hatás várhatóan elmúlik.
Azok, akik gyógyszert szednek, felmentést kapnak a böjt alól, ezért a böjtölni vágyó hívők erre az időszakra sokszor felhagynak a rendszeres gyógyszerszedéssel. Orvosaik és gyógyszerészeik ilyenkor napi egyszeri dózisban bevehető gyógyszerek ajánlásával igyekeznek a segítségükre lenni, és a gyógyszer elhagyásából eredő kockázatot csökkenteni. Ez is azt mutatja, hogy a szigorú vallási előírásokat hogyan lehet a modern kor tudásával összeegyeztethető módon követni, ha valaki igazán eltökélten hisz ebben.
Szerzőnk dietetikus.
Fotó: Adek Berry
