A megkönnyebbülés után jön a levezetés: ezért pisilünk minden egyes kakilás után

Bizonyára feltűnt már, hogy míg a pisiléshez – szerencsére – nem társul minden esetben kakilás is, fordítva viszont már nagyon is nagy az összhang: a jóleső megkönnyebbülést majd minden esetben követi a levezetés is. De vajon miért van ez így?

Ciki, nem ciki, alantas, vagy sem: testi szükségleteink kielégítése nagyon jól tud esni, és boldogító a tudat, hogy minden rendben és flottul megy. A nagydolog utáni kisebb mintha egyfajta nyugtája lenne az üzemszerű működésnek. Ez is megvan, még sincs este. 

Ha te viszont nemcsak nyugtáznád, hogy minden rendben az emésztéseddel és a kiválasztásoddal, de érdekel a szinkronitás oka is, most figyelj!

Altesti izmok

A magyarázat tulajdonképpen nevetségesen egyszerű.

Emésztésünk és kiválasztásunk végtermékének távozását több izmunk együttes munkája szabályozza. Ezek egy része önkéntelen: szerencsére arra, hogy ne pisiljük össze magunkat, nem kell egész nap figyelnünk. A vizelési ingert és a székelésit is a kapcsolódó szervek belső izomzata és a medencefenék izmai szabályozzák. A belső izmok mind a kis-, mind a nagydolog esetében önkéntelenül működnek, a külső záróizmokat viszont akaratlagosan lazítjuk vagy feszítjük meg, tehát ezek segítenek abban, hogy a vizeletet és a székletet csak akkor engedjük ki, amikor ehhez adottak a feltételek.

Ha pisilésről van szó, a hólyagban gyűlik a folyadék, és amikor elér egy kritikus mennyiséget, egyre fokozódó feszülést, kényelmetlenséget érzünk: a szervezeted már jelez, hogy lassan tenni kellene valamit, de egyelőre ura vagy a helyzetnek. Ha alszol és az inger erős, egy idő után fel is ébredsz rá és kimész a vécére. Hasonlóképpen van az emésztéssel is. A tápcsatornán áthaladó táplálék végül nem egy szomorú vizes síkra, hanem a végbélbe ér, és ha ez megtörténik, az agy jelzi, hogy ideje vécére menni. Egy belső zárógyűrű itt is ellazul a rá nehezedő nyomástól, amitől a széklet elér a végbélnyílásig, itt viszont már te döntesz róla, hogy mi legyen.

Nem ugyanolyan

Bár a vizelést és a székelést megelőző izomműködések elég hasonlóak, van némi eltérés a külső záróizmok működésében: az az izmunk, amivel a vizelet útját zárjuk el, lényegesen kisebb, mint az, amelyikkel a székletet fékezzük. Tegyük fel, hogy kirándulni vagyunk és egyszerre kell pisilnünk és kakilnunk is. A pisilés sima ügy a természet lágy ölén, egy kirándulóösvény mellett viszont azért nem szívesen könnyít magán úgy igazán az ember. Szerencsére arra simán van mód, hogy a kisebbik izmot lazítsuk el: ahhoz, hogy pisilni tudjunk, nem kell az egész medencefenéknek ellazulnia. Ellenben ha kakilunk, akkor ez az ellazulás sokkal kiterjedtebb és jobban érinti az egész medencefeneket, csökkenti a húgycsőnyílást záró izom feszülését is, és emiatt van az, hogy ha kakilsz, akkor aztán már pisilni is fogsz. 

Ugye, milyen egyszerű? 

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek