Kutatások szerint a megfelelő oktatás hiánya ugyanolyan veszélyes lehet az egészségünkre, mint a dohányzás.
Egy friss tanulmány szerzői az alacsony iskolai végzettség egészségügyi kockázatait vizsgálták az Egyesült Államokban, és megállapították, hogy 2010-ben több mint 145 000 halálesetet lehetett volna megelőzni, ha a középiskolát be nem fejező felnőttek középiskolai végzettséget szereztek volna – ez a dohányzás okozta halálozási arányhoz mérhető szám.
Nyilván nem az iskolapad, a dolgozatok stressze és a végzettségről szóló papír lesz az, ami életet ment, hanem valami más – lássuk, hogyan függ össze a tanulás az életben maradással és a jobb életkörülményekkel.
Mit mondanak a szakemberek valójában?
A kutatás során kiderült, hogy 2010-ben további 110 000 haláleset lett volna elkerülhető egy esetlegesen megszerzett egyetemi diplomával.
Ezek a számok azért érdekesek, mert az alacsony iskolai végzettséggel összefüggő egészségügyi kockázaton alapulnak, amelyet a különböző iskolai végzettségi szintekhez tartozó halálozási rátákkal kapcsolatos adatok alapján számítottak ki.
Vannak olyan tényezők, mint például a gyermekkori egészség vagy a genetikai hajlam, amelyeket szándékosan nem vesznek figyelembe az eljárás során. Ennek ellenére ugyanazt a módszert használják a dohányzással és étrenddel kapcsolatos halálozások kiszámításához, így a számok mégis összehasonlíthatók.
„Tudósként a kutatókra hárul az ok-okozati összefüggés bizonyítása”
– kezdte Patrick Krueger, a tanulmány szerzője, a Denveri Egyetem professzora.
A magasabb iskolai végzettség magasabb életminőséget is eredményez
A tanulmány szerint rengeteg cikk jelent meg, amelyek megállapítják, hogy a rossz oktatás kockázatosabb magatartásokhoz, nem megfelelő egészségügyi ellátáshoz, rossz táplálkozáshoz, valamint rossz lakhatási és munkakörülményekhez vezethet. Ez később a szervezetben megnövekedett stressz-szinthez vezet, ami olyan dolgokat érint, mint az immunrendszer és a szív- és érrendszer egészsége. Így vezet végül rosszabb életkilátásokhoz.
Bonyolult ok-okozati összefüggésről van szó, de Krueger szerint a bizonyítékok elég erősek ahhoz, hogy azt mondják, erős fordított arányosság van az iskolai végzettség és a felnőttkori halandóság között.
Általában ez azt jelenti, hogy minél magasabb az iskolai végzettsége valakinek, annál magasabb életminőséggel számolhat.
Az újabb kutatói törekvések részben annak vizsgálatára irányulnak, hogy a közvetlen egészségügyi problémákon kívül mi okozza a haláleseteket. Eredetileg nyilvánvalóbb viselkedési tényezőkkel kezdődött, mint például a nem megfelelő élelmiszer- és gyakoribb kábítószer-fogyasztás, de idővel olyan dolgokkal bővült, mint a szegregáció, a szegénység és a jövedelmi egyenlőtlenségek.
A szakember javasolja, hogy a tágabb becslések ösztönözzék a politikai változtatásokat, például a egészségügyi károkhoz kapcsolódó termékek még erőteljesebb megadóztatását.
„Elég észszerű szándék, hogy mindenki középiskolai végzettséget szerezzen”
– javasolja a szakember.
„Természetesen nem lehet cél, hogy mindenki doktori fokozatot szerezzen, de egy alapvégzettség egyértelműen javítja az életkilátásokat” – foglalta össze a kutató.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
