Tényleg rákot okoz ez a népszerű alapanyag? Akkor miért eszi mindenki hús helyett?

GettyImages-807295344

A reformkonyha az elmúlt évtizedekben számos egészséges élelmiszert forradalmasított. De vajon tényleg annyira hasznosak ezek a táplálékok, mint azt hisszük? Valóban igaz lenne, hogy a tej, amit gyomorégés ellen iszol, valójában növeli a gyomorsavat, a szója pedig annyi hormont tartalmaz, hogy akár fogamzásgátlót sem kell szedned mellette? A tudomány pontot tett a kérdések és válaszok végére, legalábbis ami a szójafogyasztást illeti.

Az állati eredetű káros anyagokat a modern étkezési trendek egyre inkább kiszorítják táplálkozásunkból. Ezzel párhuzamosan megjelent a szója, ami igen változatos formában, szinte már napi szinten megtalálható fogásainkban. A növényt nagy mennyiségben alkalmazzák húspótlóként, illetve zsírszegény tej előállítására, miközben keleten csak viszonylag kis mennyiségben, ínyenc finomságként fogyasztják.

De vajon jól tesszük-e, hogy nyakló nélkül kanalazzuk (villázzuk) ezt az újabban nagyon népszerű alapanyagot?

A szakértői vélemények rettentő ellentmondásosak. A szója rákmegelőző hatásáról is nemrég közöltek új tanulmányokat. A zöldségben, gyümölcsben, szójában gazdag étrendről a Coloradói Állami Egyetem kutatói állították, hogy csökkenti a mellrák kockázatát (miközben más kutatások szerint növeli). Ezt az állítást 34 ezer kínai nő adatainak felhasználásával elemezték. Hasonlóan nagy számú, szintén ázsiai kísérleti személy bevonásával jutott arra a következtetésre egy japán orvos, hogy a nem dohányzó, sok szóját fogyasztó férfiaknak kisebb az esélye arra, hogy tüdőrákban haljanak meg.  

Más kutatások szerint az egészségesnek hitt növény olyan anyagokat tartalmaz, amelyek gátolják szervezetedben a fehérjelebontó enzimek termelődését, illetve akár vérrög képződéséhez is vezethetnek. Ezek a méreganyagok még főzéssel sem közömbösíthetőek teljes mértékben, ráadásul a hasnyálmirigy mellett a pajzsmirigy működését is erőteljesen képesek gátolni. A nagy mennyiségű szójafogyasztás tehát könnyen vezethet emésztési panaszok, illetve pajzsmirigy-alulműködés kialakulásához, aminek köszönhetően a gyomor- és a pajzsmirigyrák kockázatát is megnöveli. Emellett azonban igen magas arányban tartalmazza a kis mértékben jótékony izoflavonoidokat, amelyek ösztrogéntermelő hatása ekkora mennyiségben fogamzásgátló hatást fejthet ki.

Ezek után ember legyen a talpán, aki el tudja dönteni, hogy gyógyszerként fogyassza, vagy inkább meneküljön, ha az asztalon tofut lát.

A szakértők szerint az egészségügyi előnyök valószínűleg meghaladják a lehetséges kockázatokat

A szója egyrészt magas fehérjetartalmú élelmiszer, amely jó rost-, kalcium-, C-vitamin-, A-vitamin- és vasforrás. Potenciális egészségügyi kockázatai körül viszont vita folyik, mivel egyes kutatások azt sugallták, hogy befolyásolhatja a petefészek működését, vagy hozzájárulhat a mellrák kialakulásához.

Ez a kutatás azonban nem meggyőző, így a szakértők szerint a szója mérsékelten ugyan, de egészségesnek tekinthető. 

A szójafogyasztás előnyei

A szója fogyasztása számos előnnyel jár, de ne feledjünk azt sem, hogy nem minden szójatermék egyforma. Például az olyan élelmiszerek, mint a feldolgozott szójafalatok, adalékanyagokat és tartósítószereket tartalmazhatnak, míg az olyanok, mint a fagyasztott szójabab, természetesebb, teljes értékű szójaforrást jelentenek. Úgy általában a szója kiváló táplálékforrás lehet.

Maga a szója ugyanis tele van fehérjével. Valójában a teljes szójaételek, például a szójabab, a tempeh és a tofu teljes értékű fehérjéknek minősülnek, ami azt jelenti, hogy kilenc esszenciális aminosavat tartalmaznak, amelyekre a szervezetnek szüksége van, de önmagában nem tud előállítani. A teljes értékű fehérjék fogyasztása különösen fontos a vegánok és a vegetáriánusok számára, mivel sok hús a teljes értékű fehérje fő forrása. 

A fehérjén kívül a szója más hasznos tápanyagokat is tartalmaz. A szójabab például rostot, kalciumot, A-vitamint, C-vitamint és vasat tartalmaz. Az erjesztett szójababból készül tempeh fogyasztása esetén az étel olyan probiotikumokat is tartalmaz, amelyek nagyszerűek a bélrendszer egészsége és a mikrobióma szempontjából, mondja Danica Cowan dietetikus.

Miért ellentmondásos a szója?

A szójaételek izoflavonokat tartalmaznak, amelyek a fitoösztrogének egy fajtáját képezik, ami azt jelenti, hogy az ösztrogénhez hasonló módon működnek. Természetesen ezek sok növényben előfordulnak, de a szójaételek tartalmazzák a legtöbb izoflavont. Bár ezek fogyasztása akár bizonyos előnyökkel is járhat az idősebb nők számára, néhány tanulmány szerint többet árt, mint használ. 

Mivel ezek az izoflavonok úgy viselkednek, mint az ösztrogén, hasznosak lehetnek a perimenopauzában vagy posztmenopauzában lévő nők számára. Ennek az az oka, hogy a petefészkek az életkor előrehaladtával kevesebb ösztrogént termelnek, ami hozzájárulhat olyan nem kívánt tünetekhez, mint az éjszakai izzadás, hőhullámok és alvási problémák. Az izoflavonok ösztrogénszerű viselkedése segíthet enyhíteni ezeket a tüneteket. 

Egy 2014-es, a German Medical Science folyóiratban közzétett metaanalízis 17 létező randomizált, kontrollos vizsgálatot elemzett, és megállapította, hogy 54 mg szójabab fitoösztrogének 6-12 hónapos fogyasztása 20,6%-kal csökkentette a hőhullámok gyakoriságát a menopauzás nőknél. 

De ugyanazok a fitoösztrogének, amelyekről kiderült, hogy hasznosak a menopauzás nők számára, szintén a szójavita középpontjában állnak.

Millió ételben benne lehet
Millió ételben benne lehetThomas Barwick / Getty Images Hungary

A Journal of Nutrition című folyóiratban 2010-ben megjelent áttekintés megállapította, hogy felnőtt nőknél a nagy mennyiségű szója fogyasztása befolyásolhatja a petefészek működését. Ez annak a ténynek köszönhető, hogy az izoflavonok utánozzák az ösztrogént, és befolyásolhatják az ösztrogén-jelátvitelt a petefészkekben, ami az ovuláció megzavarásához vezethet. Ugyanakkor azt is megjegyezték, hogy azoknak a nőknek, akik napi egy-két adag szóját fogyasztottak a kiegyensúlyozott étrend részeként, ez nem jelenthet problémát.

Az legtöbben hallottunk már arról, hogy a szója mellrákot okozhat vagy ronthatja a kialakult betegség állapotát. Egy, a Journal of the National Cancer Institute című folyóiratban megjelent 2014-es tanulmány kimutatta, hogy a szója változásokat okozhat a génexpresszióban azokban a génekben, amelyek a mellrákhoz kapcsolódnak. A tanulmányban azonban csak 140 nő vett részt, ezért az állítás megerősítésére további kutatásokra van szükség. 

Cowan szerint a vitát körülvevő kutatások nem meggyőzőek. Akkor most kell aggódnunk a szója és a mellrák összefüggése miatt? „A rövid válasz az, hogy egyelőre a tudománynak sincs minden kétséget kizáró állásfoglalása, de valószínűleg nem” – mondja Cowan. 

Kinek kerülnie kell a szóját?

Arról is hallani, hogy a szója problémát jelenthet a pajzsmirigybetegségben szenvedők számára. Cowan szerint a szója goitrogént tartalmaz, ami csökkentheti a jód felszívódását. És elegendő jód hiányában ez a hypothyreosis súlyosbodásához vezethet. A jódhiány olyan tünetekkel járhat, mint a pajzsmirigy megnagyobbodása, és esetleg a világos gondolkodás képtelensége.

Ezért Cowan szerint a súlyos pajzsmirigybetegségben szenvedőknek kerülniük kell a szóját. Ha valakinek csak enyhe pajzsmirigybetegsége van, akkor akár rendben is lehet, de először minden érintett konzultáljon orvosával.

És a tofut ismered?
És a tofut ismered?Pawel Wewiorski / Getty Images Hungary

Arról is vita folyik egyelőre, hogy a gyerekeknek kell-e, szabad-e szóját fogyasztaniuk. A Nutrition Research folyóiratban megjelent 2016-os tanulmány csaknem 400 alanyt vizsgált meg, és megállapította, hogy a szóját, tehát izoflavonokat fogyasztó gyerekek két-két és félszer nagyobb eséllyel kapnak Kawasaki-betegséget, mint azok, akik nem ettek szóját. A Kawasaki-betegség gyulladást okoz az artériákban és a nyirokcsomókban. Gyakrabban fordul elő gyermekeknél, mint felnőtteknél.

A Nutrition Reviewsban közzétett 2017-es áttekintés arra a következtetésre jutott, hogy a szójában található izoflavonok nincsenek káros hatással a pubertásra.

Az, hogy a szója „jó” vagy „rossz” az azt fogyasztók számára, valójában az adott egészségügyi helyzettől, az elfogyasztott szójatermék típusától és az étrend egyéb összetevőitől függ. Cowan szerint az étrendi tanácsokat személyre szabottan kell kialakítani, mert vannak bizonyos élelmiszerek, amelyek bizonyos emberek számára előnyösek, de mások számára károsak lehetnek.

Például, ha valakinek mellrákja van, vagy genetikailag hajlamos rá, és nyugodtabb, ha nem eszik szóját, akkor ne egyen. Ezenkívül kerülnie kell a szóját mindenkinek, akinek pajzsmirigybetegsége van. 

Cowan azonban azt mondja, hogy egyesek, például a vegetáriánusok és a vegánok számára azonban több előnye lehet, mint hátránya a szójafogyasztásnak.

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek