Egy kutatás szerint a felnőtt lakosság hozzávetőleg 75%-ának legalább egyszer életében már voltak visszatérő álmai. Az, hogy ezek mennyire hasonlítanak egymásra, az eltérő lehet: van akinél szinte ugyanaz az eseménysorozat pörög le minden alkalommal, akad, akinél csak a szereplők, a helyszínek vagy a téma (például egy vizsgaszituáció) ismétlődik.
Ekkor kezdj aggódni a rémálmaid miatt
Mindannyian ébredünk olykor-olykor borzalmas álmokból, és bár szülőként rettenetes megtapasztalni, ha a gyermekünk kel fel éjszaka izzadva egy rémálomból, a 3-6 éves gyerekek ezt többször élik át, mint a felnőttek, ám serdülőkorukra ebből jobbára kinőnek.
A felnőtteknek mindössze 2-8%-a szenved visszatérő rémálmoktól, vagyis ez azt jelenti, hogy ha néha ilyesmire ébredsz, az normális.
Ugyanakkor ha a rémálmok olyan gyakoriak, például hetente többször előfordulnak, hogy már megzavarják a normális éjszakai pihenést, és emiatt egyéb fizikai vagy mentális problémákat okoznak, akkor mindenképpen fordulj szakemberhez.
Rossz álmok és rémálmok – mi a különbség?
A visszatérő álmok esetében azt fontos kiemelni, hogy azok, akiket valamilyen súlyos trauma ért, vagy pszichés betegségben szenvednek, az ő álmaik majdnem mindig ugyanazok. Ennek az az oka, hogy az elme így próbálja feldolgozni az ébren átélt szörnyűséget alvás közben.
Ezek az emberek jobbára egyébként is álmatlanságban szenvednek, de ha mégis elalszanak, úgy ébrednek fel a rémálomból, hogy izzadnak, és nehezen kapnak levegőt. Noha mind a rossz álmok, mind a rémálmok esetében a félelem a meghatározó érzelem, fontos különbség köztük az, hogy a rémálomból hirtelen ébredünk fel, aminek az is az egyik oka, hogy a rémálmok általában az alvás REM szakaszában fordulnak elő, vagyis amikor az agy amúgy is aktívabb.
Az érzelmi spektrum rendkívül hasonló a két álomtípus esetében, a félelem mellett megjelenik a szomorúság és a düh is, ám a rossz álmok esetében ezek intenzitása eltér a rémálmokétól – kutatók szerint az előbbiek mindössze 45%-ában tapasztalható hasonlóan erős érzelmi töltet.
Mért nem álmodunk többször a jó dolgokról?
Német tudósok nemrégiben megerősítették azt a feltételezést, mely szerint a visszatérő álmok kétharmada negatív érzelmi töltéssel rendelkezik. Ezekben az álmokban általában üldöznek vagy megtámadnak minket, elkésünk, vagy nem teljesítünk úgy egy helyzetben, ahogy azt elvárnánk magunktól. Ezzel szemben a pozitív töltésű álmokban általában repülünk vagy találunk egy új szobát a házunkban.
A kutatást vezető orvos, Michael Shredl szerint az nem teljesen világos még, hogy az álmaink miért inkább negatív, mint pozitív érzelmi töltésűek, de az bizonyos, hogy az álmainkban felnagyítjuk a negatív érzelmeket.
„Míg a való életben lehet, hogy az adott szituáció nem is olyan borzasztó, de a tehetetlenség érzése miatt álmunkban felerősödik a helyzetben átélt rossz érzés”
– mondja a szakember. Míg ébren jobban kontrolláljuk az érzelmeinket, ez alvás közben nem működik, ezért mindent, amit elnyomtunk, az ilyenkor álmok formájában a felszínre törhet.
Negatív irányba torzítjuk a valóságot
Ez azt jelenti, hogy az átélt helyzetek közül azokra fókuszálunk inkább, amelyekben rosszul éreztük magunkat, valamilyen sérelem ért minket, a negatív gondolatokat pörgetjük sokáig, ahelyett, hogy a pozitív, felemelő szituációkat helyeznénk előtérbe. Ez azért van, mert a tudatalattink ezeket helyzeteket a létezésünket veszélyeztető eseményként dekódolja. Ébren ebből például annyit észlelünk, hogy összeszorul a gyomrunk, hevesebben ver a szívünk, de ezek a fizikai tünetek idővel elmúlnak.
Ám a helyzet érzelmi lenyomata nem tűnik el ilyen gyorsan a tudatalattiból. Amikor alszunk, akkor a logikus gondolkodásunk háttérbe szorul, az érzelmek felerősödnek, és átjárhatóbbá válik a határ e két, az ébrenlét során egyébként elkülönülő terület között.
Hasonló traumák, hasonló álmok
Bár számtalan álmoskönyv igyekszik leírni egy-egy szimbólum jelentését – gondoljunk csak Krúdy Gyula Álmoskönyvére –, ám ezek a művek nem tudományos igényességgel készültek.
A visszatérő álmok kutatása és megértése azért is nehéz feladat, mert az álmokat nem lehet kontrollálni vagy előidézni mesterséges körülmények között.
Ugyanakkor ha olyan emberek egy csoportját vizsgáljuk, akik hasonlóan traumatikus eseményeket, természeti katasztrófákat vagy háborús helyzeteket éltek át, akkor meglepő eredményre jutunk.
Egy amerikai pszichiáter például azt tanulmányozta, hogy a pandémia alatt miket álmodtak az emberek. 15 ezren vettek részt a kutatásban, amelyben arra kérték az embereket, hogy írják le az álmaikat.
Talán nem meglepő, hogy számos elem visszatért az álmokban: szeretett családtagok, barátok halála, vagy az, hogy csúszómászók lepik el az életteret, illetve hogy hatalmas hullámok pusztítanak.
Ahogy a járványhelyzet enyhült, az álmok tematikája is megváltozott, és a mindent felemésztő, romboló, képek helyett inkább csak kellemetlen helyzetek jelentek meg, például valakit kiközösítenek amiatt, hogy nem visel maszkot.
Szép álmokat szeretnél?
Izraeli szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy ha törődünk a negatív érzelmeinkkel, nem nyomjuk el, feldolgozzuk ezeket éber állapotban, akkor kevesebb rossz, visszatérő álmunk lesz. Javaslataik szerint az is segíthet, ha nem iszunk koffeint vagy alkoholt lefekvés előtt, illetve letesszük a telefont, a laptopot jóval az alvás előtt.
Ha szeretnél többet tudni a rémálmokról, és arról, milyen betegségeket jelezhetnek, olvasd el ezt a cikkünket.
Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!
A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.
Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!
hirdetés
