nyújtás hogyan

Edzés közben az izmok komoly igénybevételnek vannak kitéve. A fizikai megterhelés közben a test rengeteg energiát emészt fel, eközben salakanyag termelődik, és az izmok felszínén számtalan mikrorepedés keletkezik. Ezek után az izomnak regenerálódnia kell. A sportolók, akiknek fontos, hogy a testük minél hamarabb regenerálódjon, sok módszerrel próbálkoztak már: krioterápiával, masszázzsal és nyújtással is, azonban ezek közül egyedül a masszázs működött minden esetben. Tanulmányok igazolják, hogy a nyújtás igazából nem segíti elő jelentősen a tejsav kiürülését és az izomregenerációt.

A megfelelő levezetés, majd nyújtás ugyanakkor segíti szervezetünk visszaállását a terhelésről a normál mindennapi élethez alkalmas üzemmódra, izmaink feszes tónusát pedig normalizálja a folyamatos aktív izommunka után. 

Hogyan javíthatja a szív egészségét 12 hét nyújtás?

A kutatók szerint 12 hét nyújtás javíthatja a véráramlást és javíthatja a szív egészségét. Úgy vélik, hogy csökkentheti az egyén érrendszerének problémáit, és csökkentheti az olyan események kockázatát, mint a szívroham és a szélütés. A szakértők szerint az aerob testmozgás, a fogyás és az alacsonyabb vérnyomás szintén a szív egészsége javításának egyik módja.

Az olaszországi Milánói Egyetem kutatói rájöttek, hogy a passzív nyújtással foglalkozóknál megnövekedett a véráramlás az artériákban, és csökkent az artériák merevsége.

„12 hetes passzív nyújtó edzés után csökkent a vérnyomás, a központi és perifériás artériák merevsége, és javult az érrendszeri funkció”

– írták a tanulmány szerzői.

Megjegyzik, hogy ez a fajta nyújtás javíthatja az ember szívének egészségét.

A passzív nyújtás olyan módja ennek a gyakorlatnak, ahol külső erő biztosítja a nyújtást. Ez történhet nyújtó kiegészítőkön vagy gravitáción keresztül.

Amit a tanulmány feltárt

A kutatók 39 egészséges férfit és nőt vontak be, és két csoportra osztották őket. Az egyik csoportot arra utasították, hogy heti ötször végezzen lábnyújtást 12 héten keresztül, a másik csoport pedig nem nyújtott.

Azok, akik nyújtottak, javulást tapasztaltak az érrendszerükben. A kutatók szerint ez hatással lehet a véráramlás megváltozásával járó betegségekre, mint például a szívroham és a szélütés.

„Ebben az olasz tanulmányban jelentős javulás volt tapasztalható az áramlás által közvetített tágulásban, amely úgy fogható fel, mint az artériák azon képessége, hogy a véráramlás növekedésére válaszul táguljanak” – mondta Jonathan Myers, PhD, egészségügyi kutató.

„E tanulmány újszerű megállapítása az volt, hogy a vaszkuláris funkciók meglehetősen figyelemreméltó változásai következtek be pusztán a passzív nyújtás következtében” – emelte ki Myers.

„Ez azt sugallja, hogy a gyakorló szakembereknek rendszeresen javasolniuk kell a nyújtást a rendszeres aerob gyakorlatok mellett érrendszeri betegségben szenvedő betegek számára. Az artériás funkcióban a nyújtás hatására bekövetkező pozitív változások nem voltak olyan nagyok, mint amilyeneket általában az aerob gyakorlatok során tapasztaltak, de további vizsgálatokra van szükség annak meghatározásához, hogy a passzív nyújtás milyen mértékben tudja kiegészíteni az aerob gyakorlatokat.”

Ha a tanulmány eredményeit megismételnék érrendszeri betegségben szenvedő betegeknél, a kutatók meg tudnák határozni, hogy a passzív nyújtás megfelelő kezelés lehet-e az érrendszer egészségének javítására.

„A testmozgás az egyik leghatékonyabb módja az egészséges artériák elérésének, de a legtöbbet tanulmányozott gyakorlatok közül sok a szív- és érrendszerre összpontosít, mint például a futás, gyaloglás, kerékpározás, úszás ” – mondta dr. Nicole M. Weinberg , a kaliforniai Santa Monica-i Providence Saint John's Health Center kardiológusa.

„Ha ezt sikerül reprodukálni az érrendszeri betegségekben szenvedő betegeknél, akkor talán megváltoztatja az edzésprogramokat, a kardiális rehabilitációt és az érrendszeri betegségekből való rehabilitáció egyéb szempontjait” – foglalta össze a Healthline-nak.

Az érrendszeri betegségek veszélyei

Az „érbetegség” kifejezés az artériák vagy erek bármely rendellenes állapotának leírására szolgál. Egy felnőtt érrendszere 100 000 mérföldnyi véredényből áll. A rendszerben fellépő problémák súlyosak lehetnek, és fájdalmat vagy halált okozhatnak.

Stroke, vérrög (tüdőembólia) és szívroham léphet fel, ha az artériák nem működnek megfelelően.

„A jó véráramlás csökkenti a nyomást a rendszerben, ami így nem károsítja az artéria falát. Az artériák nem megfelelő állapota miatti véráramlás-csökkenés megemelkedett vérnyomáshoz vezethet, ami növelheti a stroke és a szívroham kockázatát” – foglalta össze dr. Sanjiv Patel, az Orange Coast Medical Center MemorialCare Heart & Vascular Institute intervenciós kardiológusa.

A véráramlás lehetővé teszi, hogy az oxigénnel dúsított vér az érrendszeren keresztül az egész test szöveteibe jusson. Jó véráramlás hiányában az egész test szervei veszélyben vannak.

„A megfelelő áramlás segít oxigéndús vért juttatni minden szövetünkbe. Kritikus a jó véráramlás annak biztosítása érdekében, hogy minden szerv megfelelően működjön. A dolgok, amelyek ezt zavarják, az artériás merevséggel és elzáródással kapcsolatosak. A merevség és az elzáródás a magas vérnyomásból, a magas koleszterinszintből és a gyulladásból ered” – zárta Weinberg.