nincs internet

Az állandó készenlét és elérhetőség abban a pillanatban szűnne meg, ami valószínűleg sokak számára okozna komoly stresszt. A kamaszok egészen biztosan nehezen viselnénk, hogy nem tudnak tovább csetelni barátaikkal, de a probléma ennél jóval komolyabb lenne – ezt azonnal tapasztalhatnánk, amikor vásárolni próbálnánk valamit, szükségünk lenne egy szakemberre vagy kiváltanánk egy receptet a felhőből.

Rengetegen internetezünk rengeteget

Kezdjük egy találós kérdéssel: mit gondolsz, mennyi időt tölt napi szinten különböző internetelérést biztosító képernyők előtt a mai ember? A globális átlag 6 óra 58 perc, azaz a nap több mint negyede. A 10 évvel ezelőtti adatokhoz képest ez 50 perces növekedés, amely meglepő korcsoportokat is érint.

Leginkább tévézésre, játékra, illetve a közösségi hálók böngészésére szánjuk ez a temérdek időt.

Ma bolygónk lakosságának közel kétharmada, pontosabban 63 százaléka használja a világhálót: 1995-ben, azaz kevesebb mint 30 esztendeje ez az aránya mindössze 1 százalék volt.

Zsebünkben apró számítógépként lapul okostelefonunk, ezen tároljuk bérletünket, innen indítjuk banki utalásainkat, de a számlák befizetésével sem csekken bajlódunk, hanem sokan innen rendezzük.

Felhőben tároljuk fotóinkat, telefonkönyvünket, jegyzeteinket, gyakorlatilag fél lábbal virtuálisan élünk – lássuk, mi történne, ha kirántanák alólunk a szőnyeget!

Mi lenne, ha egyszer csak leállna az internet?

Jeff Hancock, a Stanford professzora évekig adta feladatul hallgatóinak, hogy hagyják el 2 napra az internetet, aztán számoljanak be tapasztalataikról, mígnem 2009-ben egy csapat diák meg nem tagadta a kérést. Úgy indokolták döntésüket, hogy lehetetlen és unfair az, amit a professzor elvár, mivel ez ellehetetlenítené, hogy más óráikra elvégezzék feladataikat, megszűnne erre az időre szociális életük és családjaik is aggódnának értük. 

Ebből a példából is látszik, mennyire garantáltnak vesszük, hogy ez a szolgáltatás tényleg mindig rendelkezésünkre áll, holott nagyon is könnyen előfordulhat, hogy rövidebb-hosszabb időre megfoszt tőle az élet, vagy épp egy hekkercsapat. A routerek sebezhetőségeit kihasználó kártékony programokkal a kiberbűnözők leállíthatnák a netet, de nem kell rosszindulatú akció sem a dologhoz – a mélytengeri kábelek véletlen elvágása vagy egy erősebb napvihar is oda juttathat minket, hogy meghökkenve bámuljuk telefonunk üres képernyőjét. Sőt, egyes országok maguk gondoskodtak arról, hogy egy pöccintéssel leállíthassák területükön az internetet – Egyiptom meg is lépte ezt az arab tavasz idején.

Egy gondolatkísérlet szerint egy kis kimaradás nem lenne drámai

Megnyugtató lehet, hogy ismerve az internet mindenható mivoltát, világszerte felkészültek arra a szokatlan lehetőségre, hogy az hirtelen megszűnjön működni, így egy globális kiesés sem tarthatna hosszan – legalábbis elméletben, a BBC Future gondolatkísérlete szerint.

Az internetmentes élet rövid távon nem gyakorolna túl nagy hatást az üzleti életre: a hotelek, légitársaságok és brókercégek persze nagyobb problémákkal szembesülnének, mint mások, de még így sem lenne olyan jelentős a bevételkiesés. A legtöbb ember mindössze elmaradna valamennyire a munkájával. A közlekedés sem omlana össze, ha csak 1-2 napig tartana a furcsa állapot, a hosszabb kiesések ugyanakkor hátrányosan befolyásolnák a logisztikai folyamatokat.

Az emberekre leginkább a szociális következmények hatnának, megtapasztalnák, hogy nem tudnak azonnal akárkivel kapcsolatba lépni, a virtuális köldökzsinórt szülők és gyerekek, szerelmespárok és barátok között azonnal elvágná az internet hiánya.

Arizonában másként élték meg

A gyakorlat ugyanakkor azt mutatja, azért nem lenne ennyire egyszerű akár csak rövid ideig is nélkülözni az internetet. 2015-ben Észak-Arizonában vandálok vágták el az internetkábeleket, így órákra megszűnt a szolgáltatás teljes városok számára. A következő szolgáltatásokra gyakorolt hatást az eset:

• a mobiltelefonok nem működtek
• veszélybe kerültek a segélyhívók
• a bankrendszer leállt
• a gyártás és a logisztika sem működött
• a kórházi felvétel, a nyilvántartó rendszerek elérése leállt, így műtéteket sem tudtak végrehajtani többek között
• az iskolák és könyvtárak működésének egy része is ellehetetlenült
• a patikák nem tudták kiadni a felhőbe felírt szereket
• bezártak az orvosi rendelők
• a futárszolgálatok nem tudtak dolgozni
• a webshopok sem működtek
• a tömegközlekedés és az online foglalási rendszereket használó szalonok is leálltak

Nem globális és rövid ideig tartó volt csak ez a leállás, mégis súlyos következményeket gyakorolt a lakosságra – jó tudni mindennek ismeretében, hogy a teljes internet megbénulásának szcenáriója meglehetősen valószínűtlen. A teljes káosz az, ami az emberekre várna – hisz gondolj csak bele, a fenti szolgáltatások majdnem tíz éve bénultak meg, azóta pedig csak még inkább az internetre hagyatkozunk mindennapjainkban.

Ha az is érdekel, melyek voltak a tavalyi év legnagyobb álhírei a neten, kattints ide!