narcisztikus breadcrumbing kenyérmorzsaszórás

A narcisztikusok tarsolyában az érzelmi abúzus egész tárháza megtalálható, amelyeket kifejezetten a randizás, a romantikus kapcsolatok során vetnek be. Ilyen például a „gaslighting” (a gázlángolás), a „ghosting” (szó nélküli eltűnés), a „love bombing” (szerelmi bombázás) és a „breadcrumbing” (kenyérmorzsaszórás). Azonban ez utóbbi nem csak a szerelmi harctér eszközeként szolgálhat, más környezetekben is ugyanúgy előfordulhat. A témában könyvet is író Preston Ni professzor-coach összeszedte, mit kell tudnunk a kenyérmorzsaszórásról.

Breadcrumbing, azaz kenyérmorzsaszórás a kapcsolatokban

Preston Ni megvezetésként jellemzi a kenyérmorzsaszórást, amely során  az érdeklődés, csábítás és flörtölés felszínes gesztusaival a manipuláló fél felkelti a másik ember reményeit, amelyeket végül sohasem teljesít be, és csalódást okoz hamis elvárások ébresztésével, üres ígéretekkel és a másik magára hagyásával (érzelmileg és/vagy fizikailag). Előfordulhat romantikus helyzetekben, kapcsolattal kecsegtetés formájában valódi elköteleződés nélkül, vagy családi dinamikában, mint rendszertelen és feltételhez kötött szeretetadás, esetleg baráti viszonyokban és a közösségi médiában kapcsolatteremtés formájában, amelyet viszont aztán csak ritkásan éltetnek, de még a szakmai helyzetekben is előfordulhat meg nem valósuló lehetőségek felvillantása képében. Enyhébb formáiban következetlenséget és tiszteletlenséget, legrosszabb megnyilvánulásaiban pedig narcisztikus, manipulatív és bántalmazó viselkedést jelent. Professzor Ni szerint az alábbi 5 jelre figyelj, ha meg akarsz bizonyosodni róla, hogy megvezetnek-e.

1. Érzelmi hullámvasút és bizonytalanságérzet

Azok, akiken a kenyérmorzsaszórást alkalmazzák, általában érzelmi hullámvasútként élik meg a helyzetet, amely során az esetek többségében csalódás éri őket alkalmi, hamis reménymorzsákkal, és amely mellé összezavarodottság érzete és önmegkérdőjelezés is társul. Az sem ritka, hogy az áldozat saját magát kezdi el okolni azért, amiért a másik elhanyagolja kapcsolatukat.

2. Kapcsolatfüggőség

Sokszor kapcsolatfüggőséget alakít ki a kenyérmorzsaszórás, amely során az áldozat folyamatosan azt lesi, a másik mikor szór elé néhány morzsányi hamis reményt, hogy életben tartsa a jó kapcsolat illúzióját. Néhányan elkezdenek még több erőfeszítést belefektetni abba, hogy elnyerjék a másik kegyeit, hogy bebizonyítsák saját értékességüket, szépen hozzásegítve ezzel a kenyérmorzsahintőt tervei megvalósításához, anélkül, hogy bármiféle valódi, őszinte elismerést vagy viszonzást kapnának cserébe. Amikor a manipulátornak szüksége van valamire, beveti bájait, figyelemmel ajándékozza meg áldozatát, de amint megszerezte, amit akart, visszavedlik egocentrikus, elhanyagoló önmagává. 

3. Végtelen várakozás, önfeladás

A kapcsolatfüggőség kialakulásából adódóan az áldozatnak az az érzete támadhat, hogy örökké csak várakozik. Azt lesi, mikor fog ráírni a másik, mikor hívja fel, mikor teljesíti be az ígéretét, vagy mikor köteleződik el végre. A várakozás egészségtelen, egyenlőtlen dinamikát szül, amelyben minden hatalom a manipulátor kezében van, legyen szó figyelemről, elfogadásról vagy elismerésről, míg az áldozat minden függetlenségéről és önbecsüléséről lemond.

4. Kihasználtságérzet vagy tagadás

A lelke mélyén a kenyérmorzsaszórás legtöbb áldozata tudja, hogy csak kihasználják és megvezetik, mégsem mernek szembenézni a fájdalmas igazsággal, hogy a másik nem törődik velük valójában. Fontos feltenni a kérdést: „Jobbat érdemlek annál, mint ahogyan ebben a kapcsolatban bánnak velem?”

5. Magány és üresség

Összességében a kenyérmorzsaszórás áldozata magányosnak érzi magát, elbátortalanodik, depresszióssá válik, és ürességérzetet él meg, amelyet a kapcsolat valódi tartalmának hiánya táplál benne.

Még ha fáj is, érdemesebb szembenézni a csúf igazsággal, és véget vetni egy ilyen méltatlan kapcsolatnak. Bár nehéz lehet mindezt átélni és felismerésre jutni, de valójában mindenki többet érdemel egy ilyen kölcsönösséget nélkülöző helyzetnél.