Az antropofóbia jellemzően arra a személyre vonatkozik, aki rendkívüli idegenkedést tapasztal az emberi interakció minden formája iránt. Ezek az érzések gyakran abban nyilvánulnak meg, hogy az antropofóbiában szenvedő ember elszigetelten él, vagy akár nem hajlandó elhagyni saját otthona kényelmét. Az antropofóbiások ugyanis szorongást vagy pánikot éreznek, amikor másokkal kell kapcsolatba lépniük.
Mi a különbség az antropofóbia és a szociális fóbia között?
A szociális fóbia a társadalmi helyzetektől való félelemre utal, mint például a buliba járás vagy egy munkahelyi prezentálás. Az antropofóbia viszont magától a többi embertől való félelmet jelenti, nem pedig az embereket jellemző társadalmi helyzetektől érzett félelmet – írja a psychnewsdaily.com.
Más szóval az antropofóbia a szociális fóbia egy formája, de nem minden szociális fóbia antropofóbia.
Honnan ismerheted fel, ha antropofóbiás vagy?
Ahhoz, hogy megtudjuk, antropofóbiánk vagy egy másik szociális fóbiánk lehet-e, érdemes feltenni magunknak a következő kérdéseket:
- Diagnosztizáltak valaha hasonló állapotot?
- Érzünk szorongást vagy általános nyugtalanságot, amikor a munkahelyünkön vagy emberek között vagyunk?
- A más emberekről alkotott általános gondolataink azt feltételezik, hogy rossz szándékuk van?
- Negatívan befolyásolta-e életünk bármely területét, például a kapcsolatainkat vagy a karrierterveinket, hogy félünk attól, ha más emberek közelében vagyunk? Felhagytunk valami fontos dologgal emiatt?
Ha a fenti kérdések bármelyikére igennel válaszolunk, akkor nagy az esélye, hogy egy antropofób rendellenesség befolyásolja az életünket, és ez esetben érdemes szakemberhez fordulnunk.
Ezt a rendellenességet nehéz egyedül kezelni.
Bár az önsegítés tűnhet a legkézenfekvőbb lehetőségnek – különösen mivel az antropofóbiás ember megpróbálja elkerülni a többi embert –, egy szakember terápiás üléseken és gyógyszeres kezelésen keresztül tudja biztosítani a valóban hatékony kezelést.
Az antropofóbia ugyanis egy összetett állapot, amely általában nem múlik el magától az önkezelés során, és még terápiás ülések és gyógyszeres kezelések esetén is hosszú időbe telhet a folyamat.
Egyes becslések szerint az antropofóbiában szenvedők aránya eléri a 13 százalékot, míg más tanulmányok szerint ez az emberek közel 8 százalékát érinti.
Mi okozza?
Az antropofóbia okai nem mindig egyértelműek, és egyénenként változhatnak. Okozhatja trauma, és gyakran előfordul, hogy az adott személy családjában előfordult korábban szociális szorongás. További lehetséges ok lehet a szorongás, a stressz és a szociális helyzetekben való tapasztalat hiánya. Az antropofóbiát a paranoiával és a rögeszmés-kényszeres zavarral is összefüggésbe hozták.
Sőt akár egy evolúciós ösztön is lehet, amelyet az emberek évezredek során fejlesztettek ki, hogy elkerüljék a veszélyes helyzeteket és megvédjék magukat a károktól.
Egyes, csecsemők viselkedésével kapcsolatos tanulmányok azt mutatják, hogy az emberektől való félelem részben genetikai eredetű. Bonyolultabbá teheti a diagnózis felállítását, hogy más rendellenességek, mint például a szociális szorongás vagy a depresszió, hasonló jeleket és tüneteket mutathatnak, ha az antropofóbiával együtt léteznek.
Íme a tünetek
Az antropofóbia egyes tünetei számos szociális rendellenességre jellemzőek. Ilyen például a szemkontaktus elkerülése, a légzési problémák és a pánikrohamok.
Bár a tünetek egyénenként változnak, de általánosságban az alábbiakat tekinthetjük jellemző tünetnek:
- Szorongás érzése, amikor emberek közelében vagyunk, vagy amikor tudjuk, hogy hamarosan egy embercsoport közelében kell lennünk.
- Szorító érzés a mellkasban, nehézlégzés, ha emberek közelében vagyunk, esetleg pánikrohamot kapunk.
- Erős késztetés, hogy jelzés nélkül meneküljünk bármilyen társadalmi interakció elől.
- Alvási zavarok, amelyek túlzott fáradtsággal és a munkahelyi vagy iskolai összpontosítás képtelenségével párosulnak.
Hogyan léphetünk ezen túl?
Fontos, hogy az antropofóbiások kezelést kapjanak, mert kezeletlenül más mentális rendellenességekhez, például depresszióhoz vagy skizofréniához vezethet.
Szerencsére ma már számos kezelés áll rendelkezésre. Sok betegnek szorongáscsökkentő gyógyszereket, kognitív viselkedésterápiát javasolnak, illetve egyes esetekben pszichiátriai kórházi kezelést. Az antropofób személyekre irányuló pszichoterápia segíthet abban, hogy megtanulják, hogyan kezeljék hatékonyabban szorongásaikat, és hogyan birkózzanak meg azzal, amikor újra emberekkel kell lenniük.
