Ez a Piroska és a farkas igazi tanulsága: így manipulálnak a narcisztikusok

GettyImages-165179228

Mégsem csak modern korunk fixációja a narcizmus: már a mesékbe is figyelmeztetést szőttek őseink a narcisztikus emberekkel kapcsolatban.

A narcizmusról sok szó esik mostanában az online téren onnantól kezdve, hogy az első randin milyen intő jelekre kell figyelned, ha nem akarsz egy narcisztikus hálójába gabalyodni odáig, hogy mit csinálj, ha már közös gyereketek is született. Mi történik, ha aztán szétváltak útjaitok, szülőként mégis össze vagytok kötve? Azt hihetnénk, ez modern korunk slágere csupán, de nem: őseink már a népmesék megalkotásakor próbáltak figyelmeztetni minket a narcisztikus emberek veszélyére. Ezt tanítják meg régi népmeséink és az egyéb régi történeteink egy része. 

Már a mesék is megpróbáltak figyelmeztetni minket a narcisztikus emberek létezésére

Persze, nem minden történet példaértékű, „Ezt kell tudnod a narcisztikusokról, és hogy hogyan védd ki őket” tanmese. Sőt, ha például a sztereotipikus romantikus vígjátékokra támaszkodunk kapcsolati tanácsadásért és normadefiniálásért, akkor könnyebben sétálunk bele egy narcisztikus ragyogó ölelésébe, és túl későn vesszük észre, hogy a csillogás valójában a metaforikus késpengén megvillanó fényből eredt, nem a belső értékek túltengésétől, amellyel hátba szúr minket, amint elég közel került hozzánk, hogy átkaroljon. Ugyanis a „love bombing”, tehát a szerelmi bombázás, amely a romantikus filmek gyakori eleme, a narcisztikusok egyik fő fegyvere is: mesés udvarlással vesz körbe, amely túl szépnek tűnik ahhoz, hogy igaz legyen – és ez így is lesz.

Dr. Jekyll és Mr. Hyde meséje a narcisztikus vonásaink elhatalmasodásra szolgáló figyelmeztetés
Dr. Jekyll és Mr. Hyde meséje a narcisztikus vonásaink elhatalmasodásra szolgáló figyelmeztetésPeopleImages / Getty Images Hungary

Viszont vegyük például a Piroska és a farkas meséjét, vagy a vámpírok mítoszát, esetleg Robert Louis Stevenson Dr. Jekyll és Mr. Hyde történetét – Paul Dobransky pszichiáter szerint ezekben megtalálhatjuk felmenőink bölcs figyelmeztetését a narcisztikus emberekről. Dobransky felhívja a figyelmet arra, hogy bizonyos mennyiségű narcizmus mindannyiunkban van gyermekkortól kezdve, de ebből személyes fejlődési utunkon lefaraghatunk. Egészséges mértékben a megfelelő önértékelés egyik alapja. A valódi, patologikus narcizmus és a narcisztikus személyiségzavar ritkán fordul elő. A mesékben pedig fellelhető, hogyan vegyük ezt észre másokon, és hogyan tartsuk kordában saját hajlamunkat erre Dobransky szerint.

A Piroska és a farkas megmutatja, hogy a narcizmus miként tud a nyílt színen is elrejtőzni, hogy a látszólagos segítőkészség mögött mások megtévesztése és manipulálása is lehet. Dr. Jekyll és Mr. Hyde története arra tanít meg, hogy idővel a bennünk rejlő narcizmus hogyan gyengítheti meg jóságos oldalunkat, és miként sodorhat ez bennünket a végletekig, mint például a történetben dr. Jekyll öngyilkosságáig.

Ezért olyan népszerűek a vámpíros történetek?

A vámpírlegendák még árnyaltabban jelenítik meg a narcizmust szörnyalakban Dobransky szakmai véleményében. Mindannyiunknak szüksége van arra a „narcisztikus tükrözésben”, hogy megerősítést nyerjünk arról, hogy szerethetőek, értékesek vagyunk. Ezzel szemben a vámpír mint narcisztikus semmit sem lát a tükörbe tekintve: a hamis erő alatt ürességtől kong a narcisztikus belseje az önértékelés és az autentikus identitás hiányától. A vérszomj nagyszerűen tükrözi a túléléshez nélkülözhetetlen őszinte szülői szeretet nélkül kialakuló kifogyhatatlan vágyat arra, hogy az alacsony önbecsülést a kívülről érkező (esetleg kikényszerített) legkisebb elismerésmorzsák felnyalogatásával elégítse ki. Továbbá, ahogyan a vámpír is képes megfertőzni másokat egy harapással, úgy a közösségi média is megkönnyíti, hogy átvegyük ugyanazt a kritizáló (és nem kritikus), szarkasztikus és megszégyenítéscentrikus hozzáállást, amelyet másoktól tapasztalunk a saját irányunkba.

A vámpírmesék szörnyalakjai nagyszerű figyelmeztetést rejtenek magukban a narcisztikus emberekkel kapcsolatban
A vámpírmesék szörnyalakjai nagyszerű figyelmeztetést rejtenek magukban a narcisztikus emberekkel kapcsolatbanneoblues / Getty Images Hungary

Mi véd meg a szörnyek ellen, és mi változtatja őket vissza emberré?

Az érett személyiség jegyeit a talizmánok és védővarázslatok formájában lelhetjük fel a mesékben. Dobransky hármat emel ki:

  1. Mentalizáció. A jelen idejű, érzékszervi állapot tudatossága elengedhetetlen ahhoz, hogy képesek legyünk odafigyelni a változásra és a narcizmus kinövésére. Ilyen a fokhagymafüzér szaga, vagy a kereszt látványa. Hasonlóan a reggeli napfény vámpírra gyakorolt hatásához, mások reflexiója rólunk segíthet abban, hogy szembenézzünk hiányosságainkkal, és végre meglássuk, min kellene dolgoznunk még magunkon.
  2. Határhúzás. A személyes határok és preferenciák felállítása fair és mindenki számára előnyös, ha az önkontrollunkat összeszedve ragaszkodunk hozzájuk. Saját személyiségünkhöz és céljainkhoz érdemes igazítani ezeket. A mentorfigurák túlzott idealizálásának elkerülésére is alkalmas, hogy ne váljunk folytonos önértékelés-emelő visszajelzésfüggővé.
  3. Építő jellegű döntéshozás. A bölcsesség és a mások felé tanúsított jóakarat, amely számunkra is hasznos, a Jekyll és Hyde-féle fertőző egységet átfordíthatja a Piroska és a vadász védelmező egységévé.

Összességében Dobransky azt javasolja, hogy ha legközelebb élvezetes élményt nyújt számunkra egy történet (regény, film, sorozat), gondoljunk bele, milyen szimbolikus jelentése van a rossztevőnek, a hősnek, és hogy milyen eszközökkel képes a jó felülkerekedni a gonoszon. Ki tudja, akár egy aktuális konfliktusos helyzetedre is inspiráló hatással lehet.

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek