legjobb Móricka viccek

A Móricka-viccek hagyománya a 19. században gyökerezik, az 1880-as években már megjelenik a kis Móric alakja, a 20. század első éveiben már jól ismert figuraként hivatkoznak rá az újságok.

Az első Móricka-viccek

Hogy kicsoda Móricka? A Székelyföld 2023-as számában frappáns bemutatását olvashatjuk:

"A tipikus gyermek, minden érdekli, mindenre rákérdez, a maga gyermeki nyelvén újrafogalmazza a felnőttektől hallottakat. Felbukkanásával és megjegyzéseivel zavarba hozza a felnőtteket.

Nincsenek előítéletei, de jelenlétében a társadalmi torzulások nyilvánvalóvá válnak.

Deviáns szokásait természetes módon gyakorolja, mert azokat a környezetéből leste el. Legtöbbször az iskolapadban ülve szólal meg."

Eleinte a Móricka alakjában rejlő humorforrás leginkább zsidóságából ered (többek között a kor politikai berendezkedéséből és Pest etnikailag vegyes lakosságából fakadóan alakulnak ki a jellegzetes viccfigurák ekkoriban), ez később, a 20-as, 30-as években antiszemita felhangokat kap, a háború után aztán átalakul ez a tematika, közönségesebbé, sikamlósabbá válik, valamint Móricka a viccek legtöbbjében felcserélhető lesz Pistikével.

Az első Móricka-viccek egyike így festett 1888-ban Az Üstökös című lapban:

A kis Móricz Góliáth és Dávid esetét olvassa a bibliából; az olvasás nem mehetett valami igen jól, mert Rimzstein Jónás, a tanító, pálczával kezében, fenyegetőleg közeledett feléje; mire a Móriczka, miután úgyis ehhez a helyhez jutott, nagy hangosan olvassa: Hát kutya vagyok én, hogy bottal jössz ellenem?

(A poénmondat bibliai idézet, 1Sám 17,43.)

A 10 legjobb Móricka-vicc

1.

A legtöbb vicc, amelynek "főhőse" Móricka, tantermi környezetben játszódik, és általában a tanár rovására hangzik el a szemtelenségnek tűnő poénmondat, amely valójában a helyzet vagy a nyelv számára kínál egy másik nézőpontot, a rögzült társadalmi viszonyok rendjének megbontásával:

A tanár a Föld gömb alakját akarja érzékeltetni a diákokkal.

– Móricka! Ha én itt a tanterem közepén elkezdek ásni, és csak és ások, akkor hova jutok?

– A diliházba.

2.

Gyakran hangzik el órai szituációban a tanár részéről a kérés, hogy a gyerekek mondjanak valamire példákat. Móricka gyakran nem a várt jelentésben vagy alakban használja a szavakat, bizonyos értelemben ezek mind szóviccek (ez a példa ráadásul komoly társadalmi igazságot fogalmaz meg közben):

Mórickáék május 1-jéről tanulnak az iskolában. A tanár néni megkérdezi a gyerekeket, hogy tudják-e, minek az ünnepe volt a rendszerváltás előtt május 1.

– A munkásosztályé - mondja Pistike.

– A szocializmus győzelméé - mondja Jancsika. Móricka is jelentkezik:

– Május elseje a kikelet és a hazaszeretet ünnepe volt.

– Nagyon jó, Móricka! – mondja a tanár néni. – Meg is tudod magyarázni, hogy miért?

– Persze, mindenkinek "kikelet" mennie a térre ünnepelni, pedig mindenki "hazaszeretet" volna menni!

3.

1944-ben hevesen kikel Móricka alakja ellen Liszt Nándor a Függetlenség hasábjain: "Rá kell mutatni arra az igazságra, hogy ez a Móric, aki ott ült velem az elemiből, és a tanító kérdéseire a leghülyébbeket válaszolta. .. sok évtizedes propaganda segítségével a lélekrombolás hősévé alakult. Ilyenné hazudták a pesti ál-humor partizánjai, és így lett a fiatal csempészből közvélemény-csináló erő."

Pedig Móricka csak társadalmi (és nyelvi) tükröt tart, az osztályterem pedig az ország vagy az egész világ allegóriája is lehetne, ahogy a fentebbi idézetben is szerepel: nem véletlenül tudja deviáns szokásait természetes módon gyakorolni: 

– Móricka, már ötödszörre késel ezen a héten. Tudod, mit jelent ez?

– Bizonyára azt, hogy már péntek van.

4.

A gyerekek az iskolában nem ritkán 7-8 órát töltenek, utazással együtt ez akár 10 órára is duzzadhat. Az iskola a második szocializációs közeg, a túlélés stratégiáit itt sajátítják el. A felnőttek világának tisztességtelen, hazug volta gyermeki módon képeződik le egy klasszikus iskolai hazugságban (a vicc gyakran Pistike nevével szerepel, vagyis egyértelműen újabb keletű):

Idős néni kopogtat a tanári ajtaján:

– A Móricka nagymamája vagyok, és szeretném elkérni az unokámat az utolsó óráról.

– Az lehetetlen! Móricka ma nem is jött iskolába.

– Akkor hol van?

– Azt hiszem, az Ön temetésén.

5.

Az ideális iskola az életre nevel, de van, hogy a gyermeki lélek és test jóval bonyolultabban működik ennél, olykor bájos ellentmondásokat is felmutatva a felnőtté válás rögös útján járva:

A tanárnő a nyolcadikos fiúknak osztályfőnöki óra előtt ezt mondja:

– Gyerekek, ma egy híres szexológus lesz a vendégünk, aki nemi felvilágosítást tart nektek. Tessék felkészülni kérdésekkel! Móricka feltartja a kezét:

– Tanárnő kérem, aki volt már nővel, az kimehet focizni?

(Móricka helyett itt is állhat Pistike neve.)

6.

Jöjjön az a fajta Móricka-vicc, amelyben gátlástalanul beszüremkedik a sorok közé az obszcenitás, de mégsem válik közönségessé a főhős alakjának bűvkörében:

Tanárnő: „Mondj egy rímes mondatot!”

Móricka: „Juliska a vízben mossa a ruháját,

közben a hullámok nyaldossák a térdét…”

Tanárnő: „Ez nem rímel.”

Móricka: „Tessék várni, kérem, majd rímel, ha jön a dagály.”

(Egyébként tényleg nagyon finoman csalogatja elő a vicc szövege a dagály vizualizálásán keresztül a megfelelő rímet a vicc befogadójának fejében.)

7.

Lépjünk szintet, de nem a magas kultúra felé: jöjjön egy alantasabb Móricka-vicc, a maga keresetlen szóhasználatával és a több más vicctípusban is megjelenő felsorolásos szójátékkal:

Móricka ül az órán és megkérdi a tanárnőt: – Tanár néni, kimehetek kakálni?

Mondja a tanárnő Mórickának: – Móricka, csak akkor mehetsz ki kakálni, ha felsorolsz 3 kőfajtát. Móricka mondja: – Ilyenkő, olyankő, Mórickának szarnikő!

8.

Jöjjön az egyik legjobb poén, nehéz eldönteni, hogy igazi trollkodás (a mai gyerekek az ilyesmit csípőből tolják), vagy teljes meggyőződésből jön, a tantárgy minden alaptételét sárba taposva, ezzel is alátámasztva a tanár véleményét. Ez a nyelvi-logikai igazolás gyakori humorforrás, még Mórickáéknál is:

Móricka osztályában a matektanár leszid mindenkit, és azt mondja:

– Gyerekek! Olyan buták vagytok, hogy az osztály 50 százaléka meg fog bukni matekból!

Erre felszólal Móricka:

– De hiszen nem is vagyunk annyian...

9.

Az iskolában nemcsak egyéniségek vannak, sőt, az osztály a társadalom, a "tömeg" leképeződésévé is válhat a vicc mélyebb olvasatában. És elég ijesztő, persze jelen esetben Móricka akaratán kívül, ahogy ez a tömeg kialakítja a valóságról a meggyőződését (ha még a szándékos manipuláció is megjelenne, akkor a vicc műfajából ki is lépnénk):

Tanárnő: Na, Móricka itt van ez a térkép. Mutasd meg rajta Amerikát!

Móricka: Tessék, itt van!

Tanárnő: Na, osztály, azt tudjátok, ki fedezte fel Amerikát?

Osztály: Móricka!

10.

És ha azt hinnénk, hogy mindenről az iskola tehet, bizony már előtte is rendelkezhet a gyerek (főleg, ha Mórickának hívják) bizonyos tulajdonságokkal. Íme az újabb példája annak, ami már föntebb is elhangzott. A megszólalás automatikusan igazolja a szituációban felmerülő kérdést, problémát:

– Mama, az iskolában azt mondták, hogy állandóan hazudok!

– De Pistike, te még nem is jársz iskolába!

+1.

Egyes viccekben tetten érhető, hogy Móricka alakja valójában csak egy szelep a felnőttek számára, hogy társadalmi-kulturális-nyelvi frusztrációiktól megszabaduljanak. Persze, az ilyesmiért 1953-ig (és talán még utána is) elvitte a fekete autó az embert. Az alábbi vicc azonban 1983-as:

A tanító megkérdi a gyerekeket, ki hová helyezné el lakásában Marx képét. Pista azt feleli, hogy a konyhába tenné, hadd lássa Marx elvtárs, milyen jól táplálkoznak a dolgozók egy szocialista országban. Feri kijelenti, hogy ő Marxot a szekrény fölé akasztaná, hadd lássa, milyen jól öltözködnek a dolgozók egy szocialista országban. Végül Móricka is jelentkezik, és azt mondja:

– Én, tanító bácsi kérem, Marx elvtársat a hálószobába tenném. Hadd lássa, hogyan egyesülnek a világ proletárjai.

(A poén a Kommunista kiáltvány zárszavát forgatja ki.)

Címlapkép: Fortepan / Szalay Zoltán; a Magyar Rádió 6-os stúdiója, közönség a Humorfesztivál műsorának felvételekor, 1974.

Ha a favicces listánkat még nem olvastad, ezt a cikkünket ajánljuk.