Ha tippelned kellene, mit mondanál: fizetett vagy fizetetlen munkát végzel többet egy héten? Válaszod a KSH adatainak tükrében akkor helyes, ha a fizetés nélküli tevékenységre tippeltél: forintosítva akár százezreket is érhet az a munka, amelyet otthonodban úgy végzel el, hogy közben talán eszedbe sem jut, hogy ennek is van értéke. Időpontkérés a kormányablakba, hosszas telefonálás a hivatalokkal, bevásárlás a drogériában, fűnyírás vagy kutyasétáltatás – csupa olyan feladatok, amiket „valakinek meg kell csinálnia”. Ma van a láthatatlan munka világnapja.
Se pénz, se köszönet: ez a láthatatlan munka
A láthatatlan munka fogalmát a szociológus Arlene Daniels alkotta meg 1987-ben: az olyan munkákat nevezte így, amelyekért senki sem fizet, és senki sem mond köszönetet. Második műszaknak is nevezte ezt a fajta munkát Arlie Hochschild, a Berkeley szociológusa, arra utalva, hogy
a főként nőket érintő feladatokat a huszadik században a munka világába belépő nők ugyanúgy elvégezték otthonaikban,
csak most már a munka után.
Az ENSZ adatai szerint a láthatatlan munka háromnegyedét végzik nők, ami számukra nemcsak fizikai fáradtságot, de lelki kiüresedést is okoz. Nem csoda: rengeteg feladatot ad és időt emészt fel a láthatatlan munka, amely egyébként nemcsak otthon, de a munkahelyeken is jelen van.
A nőket érinti leginkább
Napi átlag 164 perc fizetett munka mellett 214 perc fizetetlen munkát végez a magyar népesség 2010-es adatok szerint, írja a KSH 2017-ben kiadott Háztartási munka, önkéntes munka, láthatatlan munka címet viselő tanulmánykötete. Szintén a tanulmány állapítja meg azt is, hogy már eltűnőben van Magyarországon a családfenntartó, kereső férfi és háztartásbeli nő családmodellje – ugyanakkor az ebből fakadó otthoni munkamegosztásra nem jellemző, hogy sokat változott volna. Bár a nők egyre kevesebb, a férfiak pedig több feladatot hajtanak végre a háztartásban, összességében még mindig igaz nemcsak Magyarországon, hanem világszerte is, hogy az otthoni feladatok jobbára a nőkre hárulnak.
Ezen túl erőteljesen a nemi sztereotípiák határozzák meg azt, ki milyen munkát végez el otthon.
A nőies feladatok közé tartozik a mosás, a főzés, a takarítás, míg a férfiasok közé a kisebb javítási feladatok végrehajtása, valamint sok kerti munka.
A kétféle feladat ugyanakkor nagyon eltérő: az utóbbira kevésbé rendszeresen van szükség, és rugalmasabban alakítható, míg a nőies feladatokat rutinszerűen el kell végezni minden héten vagy akár naponta.
A főzéssel megy el rengeteg időnk
Sebők Csilla 2010-es kutatása arra mutatott rá, hogy a háztartásban elvégzett munka hatalmas aránytalanságot mutat: a nők 185 percet foglalkoznak vele naponta, míg a férfiak mindössze 79-et, és már ez is nagy ugrást jelent a 2000-es 64-hez képest. A láthatatlan munkával kapcsolatosan a következő megállapításokat tette még a tanulmány:
- A legidőigényesebb a főzés, ezt követi a mosogatás, a takarítás, a mosás, majd a beteg felnőtt családtag ápolása
- A több vagy fiatalabb gyermeket nevelő nők több házimunkát végeznek
- A gyermeke életkorának növekedésével csökken az anya láthatatlan munkára fordított ideje, de ez leginkább a munkába való visszatéréssel hozható összefüggésbe
Itt számold ki, mit ér a láthatatlan munka!
Ha kíváncsi vagy, esetedben pontosan mennyi lehet forintosítva annak a láthatatlan munkának az értéke, amelyet napról napra, hétről hétre elvégzel, keresd fel ezt a kalkulátort! Egy kérdéssor vezet végig azon, mivel hány órát foglalkozol heti szinten: a kérések segítségével könnyen rá is csodálkozhatunk arra, hogy mi minden számít láthatatlan munkának.
A kérdések végére érve egy összeget kapsz, amely megmutatja, hogy mennyi a láthatatlan munkád értéke. Ez meglepően magas is lehet – nem csoda, ezek a típusú munkák ugyanis a GDP-be beleszámítva 25 százalékkal növelnék meg azt.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
