közös kassza külön kassza anyagi függetlenség pénz párkapcsolat

Régebben teljesen természetes volt, hogy amint két ember összeköti az életét, egy gyűrűvel fejezik ki összetartozásukat, egy otthonban hajtják álomra a fejüket, a közös vezetéknévvel jelzik, hogy ők egy egység, és persze közös kasszán élnek. Manapság már ennél jóval árnyaltabb forgatókönyvek mentén alakulhat egy pár élete. Bár sokan őrzik a hagyományokat, akadnak olyanok is, akik sosem házasodnak meg, netán külön lakásban élnek, megtartják az eredeti nevüket, sőt egymástól teljes anyagi függetlenségben élnek. Milyen előnyei és veszélyei lehetnek a közös kasszának? És milyen következményekkel járhat, ha egy pár teljesen külön kasszán él? Pszichológiai szempontból járjuk körbe a kérdést.

Közös kassza

Érvek mellette

Ha egy pár a közös kassza mellett dönt, azzal kifejezhetik az összetartozás, a párkapcsolati bizalom és az elköteleződés egyik legmagasabb fokát. Ha házasságot kötünk, esetleg gyermeket vállaltunk valakivel, vajon miért éppen a pénzügyekben ne osztoznánk a másikkal? A közös kasszával kimutathatjuk, hogy hosszú távra tervezünk, és egyben felelősséget is vállalunk egymásért. 

Mindannyiunkat jellemez valamilyen viszonyulás a pénzhez, amelyet főként az eredeti családunkból hozott minták alakítanak. Vegyünk egy párt, ahol az egyik fél imád költekezni, a másik viszont minden fillér elköltését is ezerszer is meggondolja! Bár az ellentétes beállítódás akár konfliktusokat is szülhet, megfelelő kommunikációval és a keretek lefektetésével a költekező típus megtanulhatja beosztani a pénzt, a spóroló pedig felfedezheti a pénzköltésben rejlő élvezetet is.

Érvek ellene

A közös kassza könnyen konfliktusokhoz vezethet, kiváltképp abban az esetben, ha a pár tagjai bár eltérő mennyiségű pénzt hoznak a konyhára, mégis ugyanannyit vesznek ki a közös perselyből. Feszültséget szülhet az is, ha csak az egyik fél a kenyérkereső, a másik pedig folyamatosan tőle kényszerül kérni. Ebben a helyzetben könnyedén felborulhatnak az erőviszonyok, és ahelyett, hogy két egyenértékű felnőtt lenne jelen a kapcsolatban, alá-fölé rendeltségi viszony alakulhat ki. Az, hogy az egyik fél bármit szeretne venni, kénytelen kérni a másiktól, a szülő és a gyermek közti zsebpénzzel kapcsolatos alkudozásokra emlékeztethet.

Az egyik fél ezáltal fejezheti ki a dominanciáját, és befolyásolhatja a másik önállóságát, aki pedig kevésbé érezheti magát függetlennek és fontosnak.

Külön kassza

Érvek mellette

Ha egy pár tagjai teljesen megőrzik az anyagi függetlenségüket, azzal elejét vehetik számos konfliktusnak. Például azoknak a vitáknak, amelyek a pénzhez való eltérő viszonyulásból, vagy az egyenlőtlen bevételekből fakadhatnak. Emellett, ha elköteleződünk valaki mellett, bár nem feltétlenül szeretünk arra gondolni, hogy valaha ez a kapcsolat véget ér, de sajnos a statisztikák is amellett szólnak, hogy minden második házasság válással végződik. Biztosan ismerünk mindannyian a szűkebb és tágabb környezetünkben válófélben lévő vagy elvált párokat, akik nem ritkán hosszú éveken át civakodnak, míg képesek valamilyen megállapodásra jutni a közös anyagi javak elosztásának tekintetében. Ilyen szempontból a külön kasszával ezt a jogi cécót és az azzal járó érzelmi megpróbáltatásokat megspórolhatjuk magunknak. 

Érvek ellene

A külön kassza kapcsán felmerülhetnek bizalmi és elköteleződési nehézségek, hiszen azt a benyomást keltheti, mintha folyamatosan egérutat hagynánk magunknak a kapcsolatból. Persze nem a tárgyak és az anyagiak kell, hogy összetartsanak egy párt, de ha alig van olyan, ami közös, akkor elég felkapni egy bőröndöt, és kisétálhatunk a másik életéből pillanatok alatt.

Igaz, így könnyebb titokban tartani egy párunknak vásárolt meglepetést, de kevésbé szívélyes dolgok is rejtve maradhatnak a másik előtt. Könnyen az az érzésünk támadhat, hogy a párunk életének egy jelentős szeletéből mi nem kapunk egy falatot sem. És ugyanez igaz fordítva is.

Amit érdemes mérlegelnünk

Mint mindenben, ebben a kérdésben sem feltétlenül a véglegetekben érdemes gondolkodnunk, hanem olyan megoldást találnunk, amely a pár mindkét tagjának megfelelő és tartható. Kulcsfontosságú a kommunikáció, és ajánlatos megállapodnunk a költségvetési szabályokban. Például arról, ki mennyire veszi ki a részét a közös kiadásokból, mennyit tervezünk a közös célokra félretenni, valamint kinek milyen igényei és elvárásai vannak a pénzügyekben.