8 kevésbé ismert tény a születésnapos Budapestről

GettyImages-1147094737

1873. november 17-én a Duna jobb partján fekvő Buda és Óbuda és a bal parton elhelyezkedő Pest egyesítésével létrejött Magyarország új fővárosa, mely rohamos fejlődésnek indult, és hamarosan európai szintű polgári nagyvárossá vált. Köszöntsük születésnapján a 148 éves Budapestet néhány érdekességgel, amit csak kevesen tudnak a városról.

Az egyesítéskor nem volt egyértelmű, hogy mi legyen az új főváros neve – több névötlet is felmerült, Hunvár, Etelvár, Dunagyöngye, sőt, Honderű és Bájkert is a javaslatok között volt, végül mégis az egyszerűbb megoldás mellett döntöttek, és a korábbi Pest-Buda megfordításával, a két település nevének kötőjel nélküli összekapcsolásával megszületett a Budapest név.

Budapest sohasem volt a felhőkarcolók városa (bár a Horthy-korszakban voltak tervek a Duna-part toronyházakkal való beépítésére), két épület azonban kiemelkedik a többi közül: a Parlament és a Szent István-bazilika egyaránt 96 méter magasra „nőttek”, amely szám természetesen szimbolikus, a honfoglalás évére, 896-ra utal. Csak három ennél magasabb építmény található a városban, a Száva utcai (154 méter) és a Széchenyi-hegyi adótorony (192 méter), illetve az Észak-Budai Hőerőmű tornya (203 méter), ezek azonban mind kizárólag ipari használatra készültek.

A város legkeskenyebb háza az Erzsébet híd budai hídfőjénél található Mandl-ház, amely egy szatócs testvérpár, Mandl Manó és Ármin megrendelésére épült 1898-ban: a kéthomlokzatú, háromemeletes, kicsi udvarral rendelkező épület Várkert rakpartra néző homlokzata 6,2 méter, Döbrentei utcai homlokzata pedig mindössze 5,5 méter széles.

A budapesti földalatti, vagyis az M1-es metróvonal a kontinentális Európa legrégebbi földalatti vasútjának számít – átadására 1896 májusában, a millenniumi ünnepségek alkalmából került sor, ahol maga Ferenc József császár avatta fel az új közlekedési eszközt. A földalattit 2002-ben az Andrássy úttal együtt az UNESCO a világörökség részének nyilvánította, az állomások többsége ma is az eredeti, századfordulós kinézetére hajaz.

Szintén a millenniumi ünnepségsorozathoz kapcsolódik a Hősök tere, vagyis szűkebb értelemben a millenniumi emlékmű létrehozása, ami a késlekedések miatt csak tíz évvel később, 1906-ra készült el. Az emlékmű helyén korábban egy Ybl Miklós által tervezett ivókút állt, a tér alatt, 800 méter mélyen ugyanis bőséges hévízforrás található.

A város szívében létesült a világ első közparkja, a Városliget, amelyet a nemesek által birtokolt uradalmi és kastélyparkokkal szemben bárki szabadon bejárhatott. A 81 hektáros liget helyén korábban egy Ökrösdűlőnek nevezett mocsaras puszta állt, melyet az 1750-es években a maláriaveszély miatt a városvezetés fűzfák beültetésével igyekezett felszámolni – a kísérlet sikertelen volt, a közeli legelőkről átsétáló marhák ugyanis felfalták a facsemetéket, végül Mária Terézia erdőtörvénye értelmében feltöltötték a területet, a liget kialakítása pedig az 1790-es évek végén kezdődött.

Vajdahunyad vára a Városligetben.
Vajdahunyad vára a Városligetben.VitalyEdush / Getty Images Hungary

Budapestet nem véletlenül nevezik a fürdők városának: Európa, sőt, a világ nagyvárosai közül is itt található a legtöbb gyógyvízforrás (szám szerint 118) és a legtöbb fürdő, melynek köszönhetően 1937 óta a Nemzetközi Fürdőszövetség állandó székhelye is fővárosunk. A város fürdőkultúrája a másfél évszázados török hódoltságnak és az iszlám fürdésmániájának köszönhető.

Buda, Pest és Óbuda egyesítésének századik évfordulóján, 1973-ban a Népligetben kialakítottak egy Centenáriumi parknak nevezett kertet, melyben az ország minden megyébe egy-egy rá jellemző alkotással járult hozzá: a parkban szökőkút, rózsalugas, csobogók, kőlapos járda is volt, és a megyék címereit is megtekinthették az arra kirándulók. A park gondozásáról azonban idővel elfeledkeztek, ma már csak gazzal bőségesen benőtt romokkal találkozhatunk az egykor üde színfoltnak számító helyszínen.

Térfigyelő sorozatunkban korábban rengeteg budapesti közterület nevének eredetét nyomoztuk ki.

Oszd meg másokkal is!
Mustra