Nem csak az idegenhonos állatok elterjedése, egyes növények is egyre nagyobb ökológiai problémát jelentenek Magyarországon. Bár otthonunk ékei lehetnek a sok esetben szúrós kaktuszfélék, egyre könnyebben megtelepednek a természetben is.
Olyannyira nagy a baj, hogy gyérítésre hívták fel a lakosság figyelmét.
A szaknyelv özönfajoknak nevezi azon növényeket és állatokat, melyek az emberek hurcolnak be olyan területekre, ahol nem őshonosak. Az inváziós fajok terjedésének legfőbb mozgatórugója a távoli földrészek közötti kereskedelem. Szárazföldön, vízen és légi úton egyaránt érkezhetnek özönfajok Magyarországra is. Ezek elterjedésének oka felerészt véletlen, felerészt szándékos. Így volt ez a kaktuszok esetében is, melyek kedvelt szobanövényként kezdték pályafutásukat a Kárpát-medencében, azonban mára már megtelepedtek több területen is.
Elterjedhetnek a kaktuszok Magyarországon
A témával foglalkozók több online felületen gyűjtik össze a lakosság észleléseit, és tesznek azért, hogy a trópusi-szubtrópusi növények ne terjedhessenek el az őshonos növények és állatok kárára. A megunt és kihajított növények ugyanis klímaváltozástól függetlenül is táptalajra találhatnak hazánkban, már a 2000-es évek elején is okoztak elvétve problémát egy-egy város határában, szeméttelepek közelében.
Mára azonban annyira elterjedtté váltak, hogy több növényvédelemmel is foglalkozó szakember indított kaktuszmentesítő akciót, a következőre például októberben kerül majd sor a Soroksári Botanikus Kertben.
Jól érzik a kaktuszok magukat a magyar földben
Megfelelő körülmények közé kerülve, például a száraz homokos talajban, vagy a déli, napos sziklaoldalakon gyorsan elszaporodhatnak a véletlenül vagy hanyagságból a természetbe került kaktuszok. Igazán igénytelen növények, nem kell nekik se sok víz, se nagy meleg, túlélnek mínusz húsz fokban is, egyedül csupán a nedves hideg lehet veszélyes rájuk.
S míg korábban azt hitték, legfeljebb 2-3 évet bírnak csak ki a hazai klimatikus viszonyok között, a bejelentéseket látva világossá válik, hogy ennél hosszabb ideig is képesek életben maradni. Ha pedig valahogy megsérül a kaktusz és letörik egy hajtása, az földre kerülve hamar meggyökeresedik, így szaporodni is könnyedén tud.
Kelemen András, a Szegedi Tudományegyetem munkatársa az Indexnek korábban arról beszélt, hogy kevesebb mint egy év alatt megháromszorozódott az ismertté vált, „kivadult” kaktuszállmányok száma, jelen információk szerint 60-nál is több természetben való kisebb-nagyobb megtelepedésről tudni. Ezek mintegy fele a Duna–Tisza közén található, de a Nyírségben, a Börzsönyben, a Pilisben, a Vértesben, a Gerecsében, a Bakonyban, a Mecsekben és a Villányi-hegységben is fedeztek fel állományokat.
Az állatok szívesen eszik a kaktuszokat
Kunbaracs mellett a medvetalpkaktuszok okoznak problémát. A látványos virágú növényt a rovarok porozzák be, ízletes gyümölcsüket szívesen megeszi az eleséget kereső róka és a nyúl is. Az állatok a gyomrukban és a bélrendszerükben magukkal vihetik a magokat a kaktusztelepektől sokkal távolabbra is, és ahol az ürülék elpotyog, ott a kaktusz tovább terjeszkedik.
A szakemberek igyekeznek kézi erővel felszámolni a már ismert kaktusztelepeket, kiássák, majd kontrollált körülmények között megfigyelik, miként képesek terjedni, hogy a későbbiekben ezeket az információkat felhasználva állíthassák meg a kaktuszfélék magyarországi terjedését. A legnagyobb probléma ugyanis az, hogy hatalmas területeket vonhatnak uralmuk alá, elvéve ezzel a helyet az őshonos növények elől.
Az őshonos növények kipusztulása azonban közvetve az állatállományra is hat: egyre kevesebb lesz belőlük is.
Bár Magyarországon mindez még csak lokális probléma, Ausztráliában már annyira elterjedtek a kaktuszok, hogy irtási programokat is indítottak. Ott biológiai úton is védekeznek ellenük, a kaktusz természetes ellenségeivel gyérítették az állományokat. Kontinensünkön jelenleg Spanyolországban és Bulgáriában dolgoznak aktívan a kaktuszinvázió ellen.
Ha más, ökológiai szempontból veszélyes növényekre is kíváncsi vagy, ide kattintva még nyolccal megismerkedhetsz.
