Tényleg mindenkinek van egy hasonmása valahol a világon?

hasonmas-vilag-836486628
Olvasási idő kb. 6 perc

Óriási népszerűségnek örvendenek manapság a hasonmás versenyek, amelyek során leginkább hollywoodi hírességek civil másait kutatják. Lehetséges, hogy mindenkinek van alteregója a világon?

Az arcunk az egyik legegyedibb része a testünknek, részletgazdag, ami egyéniséggé tesz, és nincs is még egy ugyanolyan belőle, mint amilyen a sajátunk...Vagy mégis? Már több kutatás is készült a dopplegangerek, vagyis hasonmások kapcsán, ugyanis időről-időre megdöbbentő hasonlóságot fedezhetünk fel olyan emberek között, akik nem is rokonok, és nem is ismerik egymást.

A hasonmás versenyek világszerte népszerűek

A hasonmáskeresésből trend is született, amely keretein belül civilek keresik azt a hírességet, akire hasonlítanak. Emellett egyébként a hírességek között is akadnak egyformák, például Margot Robbie és Emma Mackey, akik még poént is csináltak hasonlóságukból, és Emma ezért kerülhetett be a Barbie filmbe is.

Megdöbbentő hasonmása egymásnak Margot Robbie és Emma Mackey
Megdöbbentő hasonmása egymásnak Margot Robbie és Emma MackeyNetflix

Külföldön, az elmúlt hónapokban többféle hasonmásversenyt is rendeztek, keresték Timothy Chalamet, Harry Styles és Paul Mescal hasonmásait is. A civilek kreatívabbnál kreatívabb módon igyekeztek kiemelni azokat a vonásaikat, amikkel kiköpött másaivá válhatnak az adott színésznek vagy előadónak. Minden ilyen versenyen olyan illető nyert, aki tényleg tökéletesen vissza tudta adni a hírességeket.

Egy brit szociológus, Ellis Cashmore szerint az ilyen események remek közösségépítők.

A versenyek lehetőséget biztosítanak arra, hogy a résztvevői kimozduljanak a komfortzónájukból, és új kapcsolatokat építsenek. Olyan emberekkel találkozhatnak, akikkel amúgy talán soha nem sodorná össze őket az élet, pedig sok közös van bennük

– fogalmazott.

Nem csak ilyen direkt szituációkban jöhetünk rá, hogy van-e hasonmásunk, hanem az élet is elénk tárhatja ezt a tényt. Neil Douglas ugyanis, éppen egy esküvőre tartott Írországba, amikor megtalálta a hasonmását. A férfi elmondta,

én voltam az utolsó, aki felszállt a gépre, és volt valaki a helyemen, ezért megkértem, hogy menjen arrébb. Megfordult, és a saját arcom nézett vissza rám.

Neil szerint egy vicces és megdöbbentő pillanat volt ez mindkettejük számára, de a repülő többi utasa is jót derült ezen az egybeesésen. A férfi elmondása szerint kezet ráztak hasonmásával, majd egy közös képet is készítettek, hogy megörökítsék a nagy pillanatot.

A világ bármely pontján lehet hasonmásunk

Kutatók is utánamentek a jelenségnek, hiszen igazán meglepő, és esetenként illúzióromboló is, amikor az emberben realizálódik, hogy talán nem is olyan egyedi az arca, mint azt korábban gondolta.

A legtöbb ember olyan felszínes tulajdonságokra koncentrál, mint a hajvonal, a hajviselet vagy a szemöldök

– fogalmazott Nick Fieller, a The Computer-Aided Facial Recognition Project statisztikusa, akinek megállapítása szerint a szemekre, a szájra és az orra kell odafigyelni, ebben a sorrendben.

Egy másik kutató, Teghan Lucas kicsit merészebb dologra szánta el magát: meg akarta találni egy gyilkos hasonmását ártatlan emberek között. A tudós nagyon pontos adatok alapján dolgozott: a hasonmás-alanyok arcáról méretet vett, és csak a tökéletes egyezést fogadta el. Azt az alanyt például, akinek a füle 59 milliméter – szemben a gyilkos 60 milliméter méretű hallószervével – volt, kizárta a lehetséges hasonmások sorából.

Lucas kísérlete végeztével arra a következtetésre jutott, hogy feltehetően senkinek nincsen pontos hasonmása.

Manel Esteller, spanyol molekuláris biológus 1999-ben kezdett bele egy projektbe, aminek a „Nem vagyok hasonmás” címet adta. A projektben együtt dolgozott egy fotográfussal, a francia-kanadai származásúFrancois Brunelle-lel, aki a kreatív részét vitte a munkának. 200 egymásnak teljesen idegen embert fotóztak le, illetve DNS-mintát is kértek tőlük, amelyet egy törlőkendőn kellett átadniuk a biológusnak.

A világ minden tájáról érkeztek jelentkezők, akiknek az arcát három arcfelismerő rendszeren is átfuttatták, köztük olyanokon is, amelyeket a rendőrségeken és a repülőtereken is használnak. Esteller elmondása szerint nagyon objektív munka volt, nem hagyatkozott a saját véleményére egy esetben sem. Kiemelte, az alanyok között egypetéjű ikrek is részt vettek, akiket ezek a programok nem tudtak megkülönböztetni egymástól.

Azoknak, akiket a program hasonmásoknak ítélt, összehasonlították a DNS-eiket. A vizsgálatokból kiderült, hogy a hasonlóságaik ellenére, nem állnak semmilyen rokoni kapcsolatban, mindössze arról van szó, hogy a genetikai felépítésükben vannak azonos részek.

A genetikai szekvenciák, amelyek olyan tulajdonságokat szabályoznak, mint a csontozat, a bőr pigmentációja és a vízvisszatartás, mind befolyásolják az emberi arc kinézetét. Az emberi genomban ezek a szekvenciák polimorf helyeket tartalmaznak, amelyekben egyetlen bázispár DNS különböző variánsokat tartalmaz a populációban – ez esetben a hasonmások ugyanazokat a variációkat osztották meg

– magyarázta a biológus.

Hasonmásunk bárhol szembejöhet velünk a világban a kutatók szerint
Hasonmásunk bárhol szembejöhet velünk a világban a kutatók szerint

Esteller kutatása szerint tehát egyértelműen lehetséges, hogy legyen egy hasonmásunk valahol a világban. Viszont felhívta a figyelmet arra, hogy a külső hasonlóság ellenére nem biztos, hogy a belső tulajdonságok is ugyanolyanok lesznek. 

Különleges oka van annak, miért is lehet ilyen tartós Mona Lisa mosolya. Ebből a cikkünkből megtudhatod, miért.

Megjelent az új Dívány-könyv!

Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek