A gyulladás akkor jelent problémát, amikor az immunrendszer túlzottan reagál, ez pedig már különböző szövődményeket okozhat, és autoimmun eredetű betegségre is utalhat.
Az is könnyen megállapítható, hogy vajon érintett vagy-e az állapotban, mert annak jellegzetes – még ha nem is ritka – tünetei vannak. Fáradtság igen gyakran merül fel a krónikus, esetleg rejtett gyulladás kísérő tüneteként –, ilyenkor az érintettek olyan jellegű fáradtságot tapasztalnak, mintha influenzások lennének. Másik árulkodó tünete lehet a gyengeségérzet is. A fájdalomtól és a gyulladt területet körülölelő duzzadástól gyengének érezheti magát az érintett, ami akár mozgásszervi problémákban is megnyilvánulhat.
A D-vitamin-kiegészítők segíthetnek csökkenteni a krónikus gyulladást – derül ki egy tanulmányból
A kutatók a D-vitamin szisztematikus, alacsony fokú gyulladásokra gyakorolt hatását vizsgálták. Kiderült, hogy a D-vitamin hiánya a gyulladásos biomarkerek magasabb szintjéhez vezet. Végül arra a következtetésre jutottak, hogy az érintettek D-vitamin-szintjének javítása csökkentheti a gyulladásos összetevőkkel járó krónikus betegségek kockázatát és súlyosságát.
Korábbi kutatások összefüggésbe hozták a vér D-vitamin-koncentrációját a C-reaktív fehérje szintjével (CRP), amely egy széles körben használt gyulladásos biomarker. A kutatók közvetlen kapcsolatról számoltak be az alacsony D-vitamin-szint és a magasabb CRP-szint között.
Dr. Michael F. Holick, a Bostoni Egyetem orvosprofesszora a témában így nyilatkozott:
„Egyre több bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a D-vitamin szintjének javulása csökkenti az autoimmun betegségek, köztük az 1-es típusú cukorbetegség, a szklerózis multiplex és más gyulladásos betegségek, például a 2-es típusú cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.”
„Azok a felnőttek, akik napi 2000 NE D3-vitamint szedtek legfeljebb 5 évig, 22%-kal csökkentették az összes autoimmun betegség kockázatát a placebocsoporthoz képest” – tette hozzá a szakember.
Alacsony D-vitamin-szint, több gyulladás
A tanulmányhoz a kutatók 294 970 ember adatait vizsgálták meg az Egyesült Királyság Biobankjából.
Az adatok elemzése után a kutatók azt találták a résztvevők körében, hogy csak a D-vitamin-hiányban szenvedőknél volt emelkedett CRP-szint. Azt is megállapították, hogy a hiányos betegek D-vitamin-szintjének emelése segíthet enyhíteni a gyulladások súlyosságát.
A kutatók megjegyezték, hogy ez alátámasztja a korábban javasolt küszöbhatást, amely arra utal, hogy a D-vitamin-hiány korrigálása csökkentheti az alacsony fokú gyulladást, és potenciálisan mérsékelheti a gyulladással összefüggő betegségek kockázatát is.
Az autoimmun-kockázat csökkentése
Arra a kérdésre, hogy a D-vitamin szintje hogyan befolyásolhatja a gyulladás mértékét, dr. Elina Hypponen, a Dél-ausztráliai Egyetem táplálkozástudományi és genetikai epidemiológiai professzora, a tanulmány egyik szerzője kiemelte:
„Sejt- és állatkísérletekben a hormonális D-vitamin gátolja a gyulladásos citokinek, például az interleukin-12 termelődését.”
A tanulmányban a kutatók megjegyezték, hogy a D-vitamin elősegítheti az IL-10, egy gyulladásgátló citokin termelődését is.
Amikor a tanulmány korlátairól kérdezték, prof. Hypponen megjegyezte, hogy tanulmányuk csak a D-vitamin CRP-re gyakorolt hatását vizsgálta, és nem használható fel a kapcsolat mögött meghúzódó mechanizmusok megfogalmazására.
Amikor a tanulmány korlátairól kérdezték, dr. Nik Tsotakos, a Pennsylvaniai Állami Egyetem biológiaadjunktusa, aki nem vett részt a tanulmányban, úgy fogalmazott: a vizsgálat nagyon jól sikerült, és fontos megjegyezni, hogy az adatok több százezer embertől származnak. A vizsgálat korlátja, hogy a gyulladást kizárólag a CRP szintje határozta meg, amely ugyan érzékeny marker, de nem specifikus. Hozzátette, hogy molekuláris, sejt- és szöveti szinten többre van szükség ahhoz, hogy megértsük, hogyan kapcsolódik a D-vitamin szintje az autoimmun rendellenességekhez.
D-vitamin-kiegészítők
Arra a kérdésre, hogy fontos lehet-e az embereknek ellenőrizni, hogy klinikailag D-vitamin-hiányban szenvednek-e, mielőtt étrend-kiegészítőket szednének, dr. Hollis megosztotta saját ajánlását:
„Javaslom a napi D-vitamin-pótlást. Én személy szerint 10 000 NE/nap kiegészítést szedek, akárcsak az egész családom, és az elmúlt 15 év során egyetlen egészségügyi problémával sem találkoztunk emiatt. Lehet vérvizsgálatot végezni, de a kiegészítő szedése egyszerű és biztonságos.”
„A vény nélkül kapható D-vitamin-kiegészítők általában viszonylag alacsony dózisokat tartalmaznak, amelyek összességében nagyon biztonságosak. Ennek ellenére gyakran olyan emberek szednek étrend-kiegészítőket, akiknek valójában nincs rájuk szükségük, ahogy például a legtöbb, nyáron aktív életmódot folytató ember” – tette hozzá dr. Hypponnen.
„Késő ősztől késő tavaszig hasznos lehet egy kis többlet-D-vitamin bevitele. Noha biztonsági okokból a közegészségügyi irányelvekben javasolt adagok szedésekor általában nincs szükség vérvizsgálatra, de ha meg akarunk győződni róla, hogy nem fölöslegesen szedjük az étrend-kiegészítőket, egy vérvizsgálat segít” – tette hozzá a szakember, aki szerint vizsgálat nélkül is nyugodtan belevághatunk a D-vitamin pótlásába.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
