Bár magándetektívre nem mindenkinek futja, korunk már megteremti a lehetőségeket, hogy szabályosan detektívszintre emeljük kutakodásainkat a másik után. Elég csak egy informatikailag jól képzett ismerőshöz fordulnunk, szerelmünk digitálisan élt nagyon is valós élete máris nyitott könyv előttünk. Mindezek ellenére nem javasoljuk az efféle nyomozgatásokat, még a kíváncsi természetűek számára sem. Mondunk is 9 okot, hogy miért.
1. A bizalom teljesen elveszett
Ha már szöget üt a fejedben a nyomozás gondolata, és konkrét cselekvésre is ösztönöz, az bizony a bizalom teljes elvesztését jelenti. Nyilvánvaló, hogy a legkörültekintőbb kutakodással sem tudhatsz meg mindent a másikról, és nem is kell. A magánszférához mindenkinek joga van, és egy kapcsolat csak úgy működhet, ha bizalomra, nem pedig a másik részéről a te megnyugtatásodra kitalált kényszerű hazugságokra épül.
2. Azt jelenti, nem bízol magadban
Ha nyomozol a párod után, az nem csupán féltékenységet jelent, hanem azt is, hogy nincs elég önbizalmad, vagy alacsony az önértékelésed. És ebben az esetben bármit találsz, vagy nem találsz, nagy valószínűséggel nem fog megvigasztalni. A bizonytalanság okát érdemes magadban is megkeresni, nem csak a párod postafiókjában.
3. A féltékenység felemészt
A féltékenység bizonyos mértékben természetes, hiszen senki sem szeretné elveszíteni a szeretett személyt. Azonban jobb, ha csírájában elfojtod az ilyen irányú érzelmeidet, ugyanis a féltékenység valóban a zöld szörny, ami felemészt. Először a gondolataidat, aztán a kapcsolatodat, végül az életedet.
4. Nem hoz megnyugvást
Ha úgy véled, hogy forró nyomra bukkantál, eláruljuk, akkor sem jön semmiféle megnyugvás. Csak újabb és újabb dilemmák. Például, hogy biztosan egyértelmű jel-e, nincs-e valami magyarázat, és a kérdés, hogy mit kezdj ezekkel az információkkal, most hogyan tovább. Nyilván nem azért keresgélted a gyanús jeleket, mert egyáltalán nem érdekel a kapcsolatod, hanem azért, mert szeretnéd megmenteni.
5. Félrevezető elméleteket gyárthatsz
Előbbi dilemmákból kifolyólag nagyon sok olyan felesleges és félrevezető elmélet (mondhatnánk összeesküvés-elmélet) állhat össze a fejedben, amelyek nemhogy semmi jóra nem vezetnek, de elképzelhető, hogy teljesen rossz irányba sodornak. És onnantól, ha esetleg kiderül, hogy ártatlan a másik fél, akkor is annyi a kapcsolatnak.
6. Felesleges magyarázkodásnak teszed ki magad
A nyomozó fél általában úgy képzeli, hogy ha nyomokra lel, majd jól magyarázatot követel. A valóságban azonban legtöbbször éppen ő kényszerül magyarázkodásra. Képzeld csak el, hogyan lehet számonkérni valakit azután, hogy az imént közölted, a háta mögött kutakodtál a telefonjában és a kocsijában, vagy kiderül, hogy kérdezősködtél a munkahelyén.
7. A meggyőződés nem kell a szakításhoz
Visszatérve a bizalom kérdéséhez: ha felmerül benned, hogy félni kell, vagy életed párját félteni kell, akkor már elindultál a szakítás útján. Hogy mikor következik be, az csak idő kérdése, és értelmetlen dolog bizonyítékokat szerezni hozzá.
8. Egyszerűbb nyíltan felfedni az aggályaidat
Önmagad emésztésénél és a titkos nyomozgatásoknál sokkal egyszerűbb és kíméletesebb mindkét fél számára, ha a nyílt kommunikációt választod, és megosztod a másikkal az aggályaidat, kételyeidet, esetleges félelmeidet. Ha nem tud megnyugtató válaszokat adni, akkor érdemes tovább gondolkodni önmagadon és a pároddal kapcsolatos bizalmi szinten.
+1 Minimális kockázatot muszáj vállalni
Aki megadja a másiknak a bizalmat, a tiszteletet és a jogos magánszférát, az bízik benne, hogy a párja azért választotta, mert valóban vele szeretne lenni. Így bármennyire is fél a csalódástól, és attól, hogy sebezhetővé válhat, ezt a kockázatot egy örömteli kapcsolat érdekében vállalnia kell.
Ahogy Hevesi Krisztina szexuálpszichológus mondja,
a féltékenység együtt születik a szerelemmel.
„Ha valami jó az enyém, félek az elvesztésétől. Ez féltékenységben, szorongásban, kisebbrendűségi érzésben ölthet testet. Elég jó szerető vagyok? Nem csal meg? Nem hagy el? Elég leszek neki hosszú távon? Miért nyomogatja egész nap a telefonját? Vélt és valós kételyeink keverednek, és bár a szerelemnek ez a mániákus, paranoid komponense hosszabb együttélés után tompul, ha azt érzékeljük, hogy a kapcsolatunkat külső veszély fenyegeti, akkor mindez újra felütheti a fejét. Egészséges mértékben ez természetes, ha azonban othellói méreteket ölt, a féltékeny fél elveszítheti a másikat” – vallja a szakember.
