A betegségtől hízunk, vagy a túlsúly okoz betegséget?

Napjainkban egyre gyakoribbak a különböző anyagcsere-betegségek, melyek egyik velejárója az elhízás – ilyen például az inzulinrezisztencia (IR), a cukorbetegség, a pajzsmirigy-alulműködés vagy a policisztáspetefészek-szindróma (PCOS). De vajon az elhízás okozza ezeket a betegségeket, vagy pont a betegségek miatt szaladnak fel a plusz kilók? Dr. Bajnok Éva endokrinológus, diabetológus, obezitológus, belgyógyász, az Alakorvoslás Program szakorvosa segít megérteni a túlsúly és az anyagcserezavarok közötti kapcsolatot.

Az elhízás mögött csak az esetek 10 százalékában áll másodlagos ok, és a kialakult túlsúly maga is betegségek forrása. De így sem lehetetlen a fogyás. A szakértő úgy fogalmaz, hogy ez a tyúk és tojás típusos esete. Az elhízás a legtöbb esetben betegségekhez vezet és fordítva, bizonyos betegségek elhízáshoz vezetnek. Az elhízáshoz vezető szövődményeket célszerű tisztázni, a testsúly kérdésétől függetlenül is kezelni, hiszen önmagában is okozhat problémát, ha azonban kezeljük, visszahat, könnyebb fogyni.

Anatómia és zsírszövetváltozás

Egyes betegségek kialakulása egyértelműen visszavezethető az elhízásra. Így alakulhat ki például a refluxbetegség. Elhízottság esetén a nagyobb pocak miatt magasabb a rekeszizom állása, könnyebben visszaáramlik a gyomorsavtartalom. A betegség pedig az elhízást is fokozhatja: a gyomorsav kellemetlen érzést okoz, mely arra késztethet, hogy több pékárut együnk, felesleges kalóriát magunkhoz véve. És máris beindul az ördögi kör. Az elhízás összetett módon hat a szervezet által termelt anyagokra is. A zsírszövet felszaporodása révén olyan gyulladásban is részt vevő anyagok szintje nő meg, melyek cukorbetegséget, szív- és érrendszeri betegségeket okozhatnak. „Ezeket a betegségeket nemcsak azért nem szabad félvállról venni, mert kellemetlenek, hanem a hosszú távú következményük sajnos tragédiához vezethet. Reflux esetén a maró hatású gyomorsav akár fekélybetegséghez és rákhoz is vezethet, a felszaporodó – különösen a zsigerek közötti – zsírszövet pedig bizonyos tumoros betegségeket eredményezhet” – hangsúlyozza dr. Bajnok Éva.

Anyagcsere-betegségek és elhízás

Egyes betegségekkel kapcsolatban erős a tévhit arra vonatkozóan, hogy azok súlyos elhízást okoznak. A pajzsmirigy-alulműködéssel küzdő betegek gyakran panaszkodnak elhízásra, azonban kutatások szerint ezen esetek felében észlelhető csökkent étvágy melletti testsúlynövekedés átlagos mértéke csupán 3 kiló. Egyéni eltérések lehetnek, lényeges azonban megjegyezni, hogy jelentős, 10-20 százalékos testsúlynövekedést nem lehet csupán a pajzsmirigy- vagy más betegség rovására írni.

Azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy egy már kialakult anyagcsere-betegséget, például enyhe vagy komolyabb inzulinrezisztenciát, PCOS-t vagy diabéteszt az elhízás súlyosbíthat, de ezek a betegségek vezethetnek túlsúlyhoz is. „Ezért fontos, hogy megtaláljuk azt az életmódot, mely mellett hosszú távon el tudunk köteleződni, és segít abban, hogy egészséges szinten tartsuk a súlyunkat – teszi hozzá dr. Bajnok Éva. – Célszerű a betegség kezelését és az életmód-terápiát egy kézben tartani és szakértői csapatra bízni. Így a rendszeres szakorvosi kontroll alapján, személyre szabottan módosítható az életmódprogram, és elkerülhetők a félreértések is.”

Szakszerű segítséggel könnyebb egészségesnek maradni
Szakszerű segítséggel könnyebb egészségesnek maradniVadym Petrochenko / Getty Images Hungary

Ugyan egyre tudatosabban állnak hozzá a betegek a diétájukhoz, ennek ellenére szakszerűtlen fogyókúrák és tévhitek áldozataivá válhatnak, és úgy gondolhatják, hogy az ő állapotukkal nem lehetséges lefogyni, azonban ez nem így van. Egy általános diéta, amely működik az egészséges fogyni vágyónál, nem feltétlenül működik anyagcsere-betegségek esetén. Különösen káros, ha szakszerűtlen módszerrel próbálkozunk. A szakszerű diéta és testmozgás mellett a betegségeket is célszerű kezelni, így hatékonyabban érhető el eredmény. Ez a legtöbb problémánál elmondható, beleértve a cukorbetegséget, vérnyomásproblémát, horkolást és depressziót is. Az anyagcsere-betegség típusától függően lehet, hogy módosítani kell bizonyos tápanyagok bevitelét és a kalóriamennyiséget is. Mint ahogy cukorbetegnél magától értetődő, hogy a szénhidrátnak kulcsszerepe van, magas húgysav- és koleszterinszint esetén nem ajánlott húst hússal enni. 

Sokkal többen képzelik, hogy nem tudnak, vagy csak óriási nehézségek árán tudnak lefogyni, mert a testük erre nem képes, mint ahányuknál ez a helyzet valóban fennáll. Sokan gondolják azt, hogy ők az egyedi esetek, akik nem tudnak lefogyni, pedig csak szimplán nincsenek tisztában azzal, hogy az ő életmódjukhoz mi az a kalóriamennyiség, amire szükségük van. A fogyáshoz általánosságban a napi szükséges kalóriánál 500-zal kevesebb az ajánlott mennyiség. Ez típusosan 1200–1500 kcal nőknél, 1500–1800 kcal férfiaknál.

„Fogyni nehéz, nem megy munka nélkül, ezt le kell szögezni. A kampányfogyókúrák csak nagyon kevés embernek működnek, igazi változáshoz életmódváltás szükséges – hívja fel a figyelmet a szakember. – A változáshoz kell egy keretrendszer, amely mentén a változás halad. Megfelelően összeállított és támogató rendszer szükséges, mely szélesebb körben is elérhető, érthető és akár élethosszig folytatható.”

Megjelent Mentes Anyu legújabb szakácskönyve!

 

Inzulinrezisztenseknek és mentesen táplálkozóknak főzni nagy kihívás. Ebben nyújt segítséget Nemes Dóra, a Mentes Anyu megálmodója. 
Legújabb szakácskönyvében minden étkezésre és alkalomra található szuper könnyű, mentes fogás. A receptek nemcsak kipróbáltak, de minden étel tápértéke (kalória, szénhidrát, zsír, fehérje) pontosan, adagokra ki van számolva.

Mentes Anyu szakácskönyve 2 ide kattintva már rendelhető!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Mustra