Így védjük magunkat a rossz élményektől: veszélyes is lehet az elfojtás

GettyImages-908001652

Te is hallottál már arról, hogy valaki elfojtja az érzéseit? Vagy azt, hogy tagadásban él? Esetleg kivetíti másokra az érzelmeit? Ezek mindegyike egy-egy elhárító mechanizmus, amelyet elménk használ annak érdekében, hogy megvédjen minket a kellemetlen és érzelmileg megterhelő élményektől. Milyen énvédő mechanizmusok léteznek?

Ha szorongást élünk át, az voltaképpen figyelmeztetés arra, hogy valami rossz vagy kellemetlen fog bekövetkezni. Ilyenkor lendülnek működésbe az énvédő vagy elhárító mechanizmusok, amelyek a felborult lelki egyensúly visszaállítását és helyzethez való alkalmazkodást szolgálják. 

Személyiségünk védőpajzsai, az elhárító mechanizmusok

Ha olyan élményt élünk át, amit képtelenek vagyunk a tudatosan elfogadható lelki tartalmak közé beépíteni, énünk védekezni kezd, és az elhárító mechanizmusok segítségével a tudattalanba száműzi ezeket az élményeket.

Az elhárító mechanizmusok voltaképpen olyan tudattalan lelki működések, amelyek meggátolják, hogy negatív élmények, az önértékelésünket fenyegető események történjenek velünk, stressz vagy szorongás érjen minket. Habár az énképünket védelmezik, 

eltorzíthatják és meghamisíthatják a valóság megfelelő érzékelését. 

Az énvédő mechanizmusok megfelelő alkalmazása az egészséges lelki működés alapismérve. Azonban ha primitív formáit használjuk vagy nem megfelelő időben hívjuk őket segítségül, úgy hajlamosíthatnak a különféle mentális problémákra

Az izoláció és az intellektualizáció lényege az érzelmi távolságtartás
Az izoláció és az intellektualizáció lényege az érzelmi távolságtartásstevecoleimages / Getty Images Hungary

A leggyakoribb elhárító mechanizmusok – rád vajon melyik jellemző?

Az elhárító mechanizmusokkal a híres pszichoanalitikus, Sigmund Freud kezdett foglalkozni, majd munkásságát lánya, Anna Freud folytatta, aki részletesen kidolgozta az egyes énvédő mechanizmusok ismertetőjegyeit. Ő a kifejezést azokra a tudattalan stratégiákra alkalmazta, amelyek segítségével a feszültséget csökkenteni igyekszünk. Lássuk, milyen elhárító mechanizmusok léteznek!

Elfojtás

Az elfojtás során a félelmet, fájdalmat vagy egyéb nehéz érzéseket keltő élményeket száműzzük a tudatból. Ez sokszor tudattalanul következik be, de lehet tudatos is, például, amikor akaratlagosan igyekszünk egy fenyegető vagy fájdalmas gondolatot távol tartani magunktól. Például,

ha valami olyan dolgot tettünk, ami összeegyeztethetetlen az értékrendünkkel, akkor próbálunk nem gondolni rá,

így egy idő múlva lehet már nem is emlékszünk rá. Hosszú távon egyébként nem kifejezetten hatásos ez védekezési forma, hiszen minél több dolog kerül elfojtásra, annál inkább nő a szorongás, az elfojtott lelki tartalmak pedig gyakran utat törnek maguknak álmok, elszólások formájában.

Izoláció

Amikor egy megterhelő eseményre a nehéz érzések, gondolatok, esetleg nehezen befogadható viselkedéselemek nélkül gondolunk vissza. Ilyenkor teljesen leválasztjuk az érzéseinket, érzelmileg elszigetelődünk a helyzettől.

Intellektualizáció

Ez a fajta elhárító mechanizmus is az érzelmi eltávolodást segíti, azonban ilyenkor az amúgy érzelmileg telített élményekről hideg, érzelemmentes, tárgyilagos módon kezdünk el gondolkodni. Például, amikor valaki megtudja, hogy egy családtagja súlyos betegségben szenved, és erre reakcióként elkezdi beleásni magát a betegség tüneteinek, jellemzőinek, kezelési módjainak feltárásába, ahelyett, hogy megélné az ezzel kapcsolatos félelmét, aggódását és egyéb nehéz érzéseit.

Projekció

A saját nemkívánatos gondolatainkat, érzéseinket egy másik személynek tulajdonítjuk, illetve azokat másokban véljük felfedezni. Projekció során jellemzően olyan gondolatokat, érzéseket tulajdonítunk a másiknak, amelyek bűntudatot, szégyent keltők lennének számunkra tudatos szinten, ha be kellene ismernünk önmagunknak, hogy ezek a mi fejünkben fordulnak meg. Például projekció történik akkor, ha egy házasasszony más férfi iránt kezd vonzalmat érezni, azonban férjét kezdi el gyanúsítani azzal, hogy félrelép.

Reakcióképzés

A reakcióképzés az önmeggyőzés illetve „önbecsapás” egyik módja. Ilyenkor úgy rejtjük el valamely késztetésünket, hogy ellenkező irányú motivációt fejezünk ki. Például egy anya úgy érzi, nem tudja eléggé elfogadni fogyatékos gyermekét, ezért túlságosan engedékeny, vagy gondoskodó lesz vele szemben azért, hogy meggyőzze önmagát arról, hogy ő valójában jó anya.

Regresszió

Regressziót általában kifejezetten nehéz élethelyzetek során alkalmazzuk, és a hatására időlegesen visszatérünk egy korábbi állapotba. Például felnőtt létünkre elkezdünk gyerekként viselkedni, vagy olyan viselkedéseket veszünk fel, amelyek a fejlődésünk korábbi szintjeinek felelnek meg. Például egy nő szakítás után a magánytól szenvedve egy hatalmas plüssmackót átölelve alszik.

Tagadás

A tagadás a zavaró érzések, élmények, vágyak jelentéktelenítése és aktív kiutasítása a tudatból. Sokan használják a mindennapjaikban, hogy elkerüljék a szembenézést a fájdalmas érzéseikkel és emlékeikkel.

A tagadás során lényegében a valóság elutasítása történik.

Erre példa, amikor a gyermekét a háborúban elvesztő édesanya úgy tesz, mintha az még élne.

A tagadás is egyfajta elhárító mechanizmus
A tagadás is egyfajta elhárító mechanizmusondacaracola photography / Getty Images Hungary

Hasítás

A hasítás egy kezdetleges elhárító mechanizmus, amellyel leegyszerűsítő módon, „feketének vagy ferhérnek” látjuk a világot, így elkerülhetjük a helyzetek bonyolultságából eredő feszültséget. Két részre osztjuk az embereket, az élményeket, a helyzeteket, jókra és rosszakra, átmenetek pedig nincsenek. 

Az elhárító mechanizmusok a mindennapjaink szerves részét képezik, és amennyiben érett formában, valamint megfelelő időben használjuk őket, úgy jelentősen megkönnyítik a nehéz helyzetekkel való szembenézést. Annak felismerésében, hogy ránk milyen működések jellemzőek, és azok mennyire adekvátak, az önismereti munka és a terápia lehet segítségünkre.

A cikk szerzőjéről

Sas Eszter Krisztina a Dívány pszichológus szakértője és a Mind Art kreatív pszichológiai műhely társalapítója.

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek