Ez nem csupán nosztalgia vagy tagadás. A pszichológusok szubjektív életkornak nevezik azt a jelenséget, amikor valaki fiatalabbnak vagy idősebbnek érzi magát, mint amennyi valójában. Egyes tanulmányok szerint ez a belső kor sokszor pontosabban tükrözi testi-lelki állapotunkat, mint a naptári életkor.
Fiatalnak maradni, ha nem is testben, de...
Rövid tóparti nyaralás idején írom ezt a cikket, ami azért érdekes, mert ha valahol az ember szembesül testének valódi korával, az a strand. Negyven pluszosan már nem indokolt azt éreznem, hogy itt valami nagy dolog történt, mert fürdőruhára vetkőztem. A térdem megsajdul, amint kilépek a stégre, belekapaszkodok a korlátba – ezt látva egy fitt hatvanas nő félreszökken és mosolyogva előre enged a part felé vezető ösvényen. A tükör, még ha sokan ezt is lassan fogjuk fel, azért megmutatja, hogy túlléptünk eggyel korábbi életkorszakunkon, és talán sokunknak vágyai, prioritásai és szabadidős tevékenységei is át- meg átalakulnak az évek során. De mennyinek érezzük magunkat lélekben? Én, így nyaralás közben egyébként 27-nek.
A fiatalabb belső kor egészségvédő hatású
Akik fiatalabbnak érzik magukat, nem csak jobb közérzetet és több életenergiát tapasztalnak – kutatások szerint kevesebb depressziós tünettel rendelkeznek és nagyobb az esélyük a hosszabb életre is. Egy 2020–2021-es metaanalízisben több tucat tanulmány eredményeit egyesítették, és azt találták, hogy a fiatalabb szubjektív kor jelentős védelmet jelent a depresszió, a kognitív hanyatlás és a magas halálozási kockázat ellen.
Naponta változhat, hogy mennyinek érezzük magunkat
A szubjektív életkor nem fix érzés, hanem naponta változik, amint befolyásolja hangulatunk, alvásminőségünk, vagy a megélt stressz mennyisége. Egy speciális kutatásban 14 napos naplóvizsgálatot vettek alapul 65–92 éves felnőttek körében, és azt találták, hogy amikor valaki meghatározott napokon idősebbnek érezte magát, gyakoribbak voltak életében a stresszforrások és kevesebb pozitív élményben volt részük. Ezzel szemben a „fiatalosabb” napokon több öröm és kevesebb szorongás jelent meg a résztvevők életében. A „hány évesnek érzem magam ma” kérdés tehát pszichológiailag is releváns.
Az idős emberek jelentős része fiatalabbnak érzi magát
Egy longitudinális metaanalízis szerint az idősebb felnőttek, különösen a 60 év fölöttiek, átlagosan 13–18 százalékkal érzik magukat fiatalabbnak, mint amennyi évesek valójában. Ez azt jelenti, hogy egy 70 éves ember belülről gyakran úgy él, mint aki mindössze 57–61 éves – és ez a belső fiatalosság összefügg a jobb fizikai funkciókkal, élénkebb kognitív teljesítménnyel és aktívabb társas kapcsolatokkal.
Nem ritka ugyanakkor a „kortalanság” érzése sem, amikor nem is tudnánk pontosan megmondani, hány évesek vagyunk, csak valahogyan ugyanazok, mint akik mindig is voltunk. Mintha nem csak a testünkből állnánk.
Érdemes lehet ezen is elgondolkodni.
Te hány évesnek érzed magad ma?
A válaszod többet mond el rólad, mint gondolnád. És bár a születési évünket nem tudjuk megváltoztatni, belső életkorunkkal dolgozhatunk: figyelhetjük, mi fiatalít, mi fáraszt, mi tölt. Amit fiatalon örömmel, lendülettel, kíváncsisággal tettél, azt nem a korod miatt tetted, hanem belső erőd miatt. És az veled maradhat – ahogyan a másik ember sem biztos, hogy érti, mi bajod van, amikor lenénized, csak mert ráncos az arcbőre és bottal jár.
Ha érdekel, mely gyakorlatsorra mondják, hogy fiatalnak számít, aki el tudja végezni, ezt a cikket ajánljuk.
Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!
A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.
Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!
hirdetés
