élet szerencse véletlen vagy következmény

Ha valamilyen sorsfordító vagy jelentős esemény történik az életedben, te minek a számlájára írod? A szerencse, a sors kezének, vagy a pedig az azt megelőző időszak logikus következményeként? És ha vége szakad egy kapcsolatnak, arról miként gondolkozol? Mi a helyzet a hirtelen váltásokkal? Egy norvég kutatócsapat összegyűjtötte, miként értelmezzük ezeket a helyzeteket, és arra invitálnak minket, hogy kérdőjelezzük meg korábbi hozzáállásunkat.

A szerencse határoz a sorsunkról, vagy minden korábbi döntésünk?

A szerencse és a siker kérdésköre kifejezetten érdekfeszítő téma, amelyet nehéz egyértelműen, minden helyzetre alkalmazható formulaként megfejteni, és talán nem is szükséges: mindenkinek megvan az oka és joga arra, hogy annak a számlájára írja a fontos életeseményeinek alakulását, amiben hisz, legyen az akár egy isteni sugallat, a sors, a csillagok állása, a szerencse vagy a logikus következménye a körülményeknek és a korábban hozott döntéseknek. 

Azonban egy norvég kutatócsapat szerint jól járhatunk vele, ha néha megpróbáljuk megkérdőjelezni berögzült értelmezési szokásainkat. Hiszen, ahogyan más kutatások kimutatták, a szerencse azon is múlhat, hogy szerencsés vagy szerencsétlen embernek tartjuk-e magunkat. Visszatarthat minket, ha azt érezzük, semmi sem sikerül nekünk mostanában, ezen azonban segíthetnek az önbizalom-fejlesztő gyakorlatok.

Ezen 7 hiedelem mentén értelmezzük a sorsunk alakulását:

A norvég kutatók ezt a hét következtetést vonták le kutatásukból, hogy miként állunk hozzá a váratlan sorsfordító események időzítéséhez és hirtelenségéhez:

1. A befejezések nem véletlenül következnek be, de a kezdetek igen. Hajlamosak vagyunk arra, hogy a kezdeteket tegyük felelőssé az azt követő eseményekért, következményekért, és amikor valami véget ér, azt hisszük, pontosan tudjuk, mi vezetett ehhez a kimenetelhez. Így azonban vakká válunk az esetleges véletlenszerű külső hatások jelentősége iránt.

2. Azért tűnnek a véletlen játékának a kezdetek, mert figyelemre méltóbbnak véljük őket a befejezéseknél. Talán az is közrejátszhat, hogy nem szeretjük a kiszámíthatatlanságot, és inkább a stabil biztonságot preferáljuk, amely az előre kiszámíthatóság egyik pozitív tulajdonsága, tehát egy váratlan kezdet jobban felkelti a figyelmünket.

3. Különbség van a szerencse és a véletlen között. A váratlan, ok nélkül bekövetkező eseményeket az alapján soroljuk vagy a véletlen, vagy a szerencse kategóriájába, hogy mekkora hatással van az életünkre. Ha elbotlunk, vagy egy sarkon befordulva hirtelen nekünk jön valaki, az kellemetlen véletlen egybeesés, ha viszont eltörjük közben a bokánkat, akkor a balszerencse üdvöskéiként tekintünk magunkra.

4. Próbálkozás nélkül is fontos tudás birtokába kerülhetsz. Gondolj bele, hogy hányszor fordult elő veled, hogy egy véletlenszerű beszélgetés során pont olyan információ birtokába kerültél, amely később hasznodra vált.

5. Néha szórakoztató a véletlen. Ugyan alapvetően ódzkodunk a véletlentől, és úgy igyekszünk elkerülni, mintha pestissel fertőzhetne meg, néha mégis szórakozásunk egyik legnagyszerűbb alapelemévé válik. Miért néznénk sportot, ha nem okozna örömet a kiszámíthatatlanság? Miért fásulunk bele abba, ha mindig ugyanabban az étteremben randizunk párunkkal?

6. Néha talán mégsem a véletlenről vagy a szerencséről van szó. Ha visszagondolsz egy véletlenszerű balesetedre, vajon a szerencsén kívül nem előzte meg valami korábban, ami szintén befolyásolhatta a dolgok alakulását? Egy esős, csúszós járda, kialvatlan és fókuszhiányos állapot? Megesik, hogy a balszerencse számlájára írunk valamit, de ha belegondolunk, az azt megelőző események hatása csúcsosodott ki bennük.

7. Szívesebben gondolunk életünk átmeneteire új kezdetek sorozataként. A kutatásban részt vevők inkább új fejezetek soraként szerették volna értelmezni életüket, mintsem egy folyamatos mintaként. 

Összességében a norvég kutatók szerint érdemes lehet néha megkérdőjeleznünk az elsődleges értelmezési reakciónkat, és végiggondolni, hogy a véletlenen, szerencsén kívül mi vezethetett egy-egy helyzethez. Véleményük szerint, ha képesek vagyunk meglátni az életünket összefűző logikát, mintákat, akkor könnyebben találhatunk értelmet az életünknek.