Az asztali etikett a felsőbb társadalmi körök számára évszázadok óta alapvető, ám folyamatosan változó is. Ennek oka nemcsak az evőeszközök és az aktuális társadalmi elvárások változásában keresendő, de az élelmiszerek elérhetősége, az új ételek születése is befolyásolta. A banánt például ugyan Dél-Európában már az ókorban is termesztettek, a ma is ismert formájában a növénynemesítésnek és a kereskedelemnek köszönhetően valójában sokkal később, az 1800-as évek közepén kezdett elterjedni.
William Hanson egyre népszerűbb, az angol felsőbb körök illemszabályait és viselkedési mintáit bemutató közösségi csatornáján számos praktikus és a mindennapi emberek számára meghökkentő tippet tanulhatunk, többek között azt is, miként kell egy banánt elfogyasztani, ha váratlan meghívást kapunk például Windsorba.
A banánt nem csak kézzel ehetjük
A magyarok jelentős része számára nosztalgikus élményeket hív elő, ez az étel a szocializmus időszakában valóságos kuriózumnak számított. A boltokba ritkán került belőle, a vásárlási lehetőség is limitált volt. Olyannyira központi kérdéssé vált a vásárlás során, hogy mikor és hol kapható, hogy a lapok is rendre beszámoltak arról, ha valaki nagyobb tételben hozzájutott.
„az üzleteket járva azt tapasztaltuk, hogy nem változott a banán és a narancs ára, viszont egyik sem kapható. A Délimport Vállalat vezérigazgatója január közepére ígért javulást. (…) A narancsellátás a közeli napokban még javulni fog, banánból azonban előreláthatóan nem tudják kielégítem majd a nagy keresletet. Citrom van bőven.”
S míg a magyar gyerekek legfeljebb azon vesztek össze, hogy felül vagy alul kell kezdeni a hámozást, kétezer kilométerrel arrébb külön kést és villát használnak egyesek, hogy a megfelelő tányérra helyezett gyümölcsöt a héj akkurátus eltávolítása után megegyék. Te kipróbálnád?
Ettél már késsel-villával banánt?
Ha pedig szívesen olvasnál arról, hogy miért is egészséges banánt enni, ezt a cikkünket ajánljuk figyelmedbe.
Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!
A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.
Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!
hirdetés
