Az utóbbi három évtizedben a Balaton vize háromszor annyit melegedett, mint az azt megelőző több mint 120 évben, a vízben fellépő hőhullámok pedig gyakoribbá és intenzívebbé váltak - olvasható a Másfélfok oldalán. A HUN-REN Balatoni Limnológiai Intézet munkatársai arról számoltak be, milyen következményekkel járhat az utóbbi két évtizedben megfigyelt folyamatos hőmérséklet-emelkedés.
A 21. századra évente 0,07 °C-kal melegedett a víz, mely a 2000-ben mért adatokhoz képest 1,7 °C-kal melegebb. Az egyre gyakoribb hőhullámok is a víz melegedéséhez járulnak hozzá, olyannyira, hogy egy-egy hőhullám idején a Balaton vize 6 fokkal melegebb, mint amit a 19. század végén az azonos napon mérni lehetett volna.
Ha ez a folyamat folytatódik, az évszakok hőmérsékleti tagoltságának csökkenésével a vízi élővilág szezonális ciklusai is feborulhatnak, ami katasztrofális következményekkel járhat a tavi ökoszisztéma egészére nézve - olvasható a közleményben.
A melegedés káros hatásai az ökoszisztémára
A Balaton nem csak hagyományaink és nyaralóhelyeink miatt fontos, az évezredek során kialakult sajátos édesvízi élővilága igazi kincs az ökoszisztéma és a biodiverzitás számára. Azonban a tó sekélysége miatt az éghajlat változásával fokozott veszélynek lehet kitéve a Balaton vize.
A felmelegedés egyik közvetlen hatása a kialakuló oxigénhiány, mely akár a tó élőlényeinek életébe is kerülhet extrém esetben. A hőmérséklet növekedésének hatására a vízháztartás is felborulhat, vagyis a folyamatos párolgás a tó vízszintjének csökkenéséhez vezethet. Az alacsony vízszint miatt pedig még inkább kiterjednek a nádasok. A meleg víz kedvező környezet az invazív élőlények számára is, így, ahogy az a Hévizi-tóban is megfigyelhető, akár a Balatonba is betelepülhetnek a trópusi fajok.
A strandolókra is hatással lehet a felmelegedés
Ahogy arról a Dívány is beszámolt, az utóbbi hetekben a fürdőzők számára is érezhető volt a Balaton hőmérsékletének nagymértékű növekedése. A felmelegedés következtében a kutatók szerint a tó vize egyre kedvezőbb lesz az algásodás számára is, így a „tiszta”, tökéletes homokos strandok kedvelői lehet, hogy más üdülőhelyet választanak majd az elkövetkezendő években.
Az algák zavaró érintésénél még kellemetlenebb növények is felüthetik a fejüket. Ilyen például a tócsagaz vagy a nagy tüskehínár, melyek egyre inkább „kézzel és lábbal foghatóak” lesznek a strandolók számára, ugyanis rendkívül szúrós növények.
A közlemény arra is felhívja a figyelmet, hogy az éghajlatváltozás nem egy jövőben bekövetkező katasztrófa, a Balaton felmelegedésével már ma is érezzük hatásait, melyek egyre csak erősebbek lesznek a közeljövőben.
Az éghajlatváltozás Balatonra gyakorolt hatásairól és az algásodásról ebben a cikkben részletesebben olvashatsz.
Ajánló ID:
A cikk a hirdetés után folytatódik: nem
