A tatabányai Libadomb a bányászat fénykorában lakott terület volt, olyan sokan éltek itt, hogy saját templomot építettek. A Magyar Állami Kőszénbánya Rt. (MÁK Rt.) és a győri püspökség megegyezése értelmében plébánosuk is lett, a templomot 1903-ban szentelték fel. Ebben az időszakban már nagyban folyt a barnakőszén ipari méretű kitermelése a tatabányai bányákban, az egyre több, környékre költöző szakembernek lelki táplálékra is szüksége volt, ezt felismerve egyre több templom is épült a környéken.
Az épületről mindössze egyetlen fotó maradt fenn, egy egykori képeslap formájában, melyet a Tatabánya és elődtelepülései helytörténeti fórum nevű Facebook-csoportban tettek közzé a napokban. A bánya kimerülésével és a város fejlődésével együtt azonban a lakók elköltöztek a környékről, az épület pedig funkciót váltott.
A váltást követően funkciója részben megmaradt, református imaházként működött. Az ótelepi vagy libadombi lakók számára új templomot építettek, mely a mai napig működik. A Szent István tiszteletére felszentelt, tradicionálisan bányász-típusú, sziléziai mintájú katolikus templom sokkal inkább kiszolgálta a növekvő, katolikus vallású bányászok igényeit, ráadásul a MÁK Rt. központi épületei mellett kapott helyet Tatabánya-Óvárosban. Méreteit tekintve többször is elnyelte volna a korábbi, libadombi templomocskát.
Az egykori katolikus, majd református házból először a bánya könyvelőirodája, majd karosszérialakatos-műhely lett. A tatabányai helytörténeti csoportban az is megtekinthető, hogy napjainkban miként néz ki.
Amennyiben kíváncsi vagy, miként végzik a bányászok manapság a munkájukat, ezt a cikkünket is ajánljuk neked.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
