A 4 leggyakoribb tévhit az autizmusról

Autizmus esetén az agy olyan veleszületett, genetikai okokra visszavezethető, észlelési és információfeldolgozási zavaráról van szó, ami már a korai gyermekkorban megnyilvánul. Jellemzője lehet a gyengült kommunikációs képesség, a csökkent társadalmi kapcsolat, sztereotip viselkedésformák, de fokozott figyelem, emlékezőképesség és intelligencia is társulhat hozzá.

Szakemberek becslése szerint száz emberből egy autizmussal él, így Magyarországon minimum 100 ezer embert érint az állapot. Gyakoriságából kifolyólag rengeteg tévhit övezi az autizmust, a négy leggyakoribbat Eileen Bailey mentálhigiénés szakember cáfolja meg.

#1 tévhit: Az autista emberek egyformák

Azok közül, akik találkoztak már autista emberrel, sokan úgy gondolják, hogy minden autizmussal élő egyforma. Hasonló a helyzet, ha láttak olyan filmet, amiben az egyik karakter autista, és azt gondolják, hogy minden autizmussal élő hozzá hasonló.

A valóság ezzel szemben, hogy az autizmus spektrumzavar. Az állapot súlyossága nagyon tág intervallumon mozog: vannak, akiknél súlyos értelmi fogyatékossággal jár, aminek következtében a beszélt nyelv megtanulása is elmaradhat, mások rendkívül tehetségesek bizonyos területeken.

Az autizmus másik jellemzője, hogy az illető nagyon érdeklődik bizonyos tárgyak iránt, és azoknál le is ragad. Erre jó példa, ha csak autókkal játszik, vagy folyamatosan a mosógépet matatja, különleges dolgok iránt érdeklődik, például a fémből készült dolgok, a lefolyó iránt, vagy mindig ugyanazt az egy reklámot akarja megnézni újra meg újra. Ezek az érdeklődési körök az idő múlásával változhatnak, de van, amikor az egész életüket végigkísérik.

#2 tévhit: Az autisták nem beszélnek

Sokan azt hiszik, hogy az autizmussal élők nem, vagy csak korlátozottan, minimális szókinccsel képesek beszélni. És bár az autisták nagyjából negyede valóban nem beszél, sok autizmussal élő ember kiváló verbális képességekkel rendelkezik. Mivel ez egy spektrumzavar, az állapot súlyossága megint csak egy rendkívül széles skálán mozog. Korábban úgy gondolták, hogy azok a gyerekek, akik négyéves korukig nem kezdtek beszélni, már nem is fognak, idővel azonban kiderült, hogy ez nem igaz.

Egy ideális világban tabusítás helyett erről is lehet beszélni
Egy ideális világban tabusítás helyett erről is lehet beszélniXesai / Getty Images Hungary

#3 tévhit: Az autizmussal élő emberek nem képesek empatizálni

Az egyik leggyakoribb tévhit az autizmussal kapcsolatban, hogy az ezzel élők képtelenek empátiára, nem érdekli őket, hogy más emberek hogyan érzik magukat. Igaz, hogy az autisták nehezebben olvassák mások érzéseit, a sajátjaikat pedig nem feltétlenül úgy mutatják ki, mint a neurotipikus emberek, azonban nem igaz, hogy nem képesek együttérezni másokkal. Azt azonban fontos megjegyezni, hogy az autizmussal élők nagyjából fele nehezen érti meg a saját érzelmeit, ami megnehezíti mások érzelmeinek megértését is.

#4 tévhit: A legtöbb autista ember veszélyes

Vannak autista gyerekek és serdülők, akiknek valóban vannak problémái az indulatkezeléssel, azonban az autista gyerekek mindössze 25 százalékára jellemző az agresszív magatartás. Az agresszió általában az autizmussal és alacsony IQ-val rendelkező embereknél fordul elő.

Az agresszió egyik lehetséges oka a kommunikáció hiánya, ami intenzív frusztrációt, haragot és szorongást vált ki. Fontos azonban megjegyezni, hogy ilyen esetekben az agresszió kiváltó oka nem a rosszindulat, sokkal inkább a tehetetlenség.

Megjelent Mentes Anyu legújabb szakácskönyve!

 

Inzulinrezisztenseknek és mentesen táplálkozóknak főzni nagy kihívás. Ebben nyújt segítséget Nemes Dóra, a Mentes Anyu megálmodója. 
Legújabb szakácskönyvében minden étkezésre és alkalomra található szuper könnyű, mentes fogás. A receptek nemcsak kipróbáltak, de minden étel tápértéke (kalória, szénhidrát, zsír, fehérje) pontosan, adagokra ki van számolva.

Mentes Anyu szakácskönyve 2 ide kattintva már rendelhető!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Mustra