Ha így beszélsz másokhoz, nagyobb eséllyel csinálják azt, amit te szeretnél

GettyImages-736992639

Nap mint nap kommunikálunk másokkal, időnként pedig nézeteltérésekbe is ütközhetünk velünk. A konfliktusok kezelésében és a másokkal való kommunikáció javításában nagy segítségünkre lehet az asszertivitás. Pontosan hogyan lehetünk asszertívebbek? Mire érdemes figyelnünk? Íme az asszertív kommunikáció fortélyai.

Az asszertivitás annak a képessége, hogy társas helyzetekben önmagunkat, saját igényeinket, szükségleteinket is érvényesítjük, miközben a másik félnek a szempontjaira is figyelemmel vagyunk. Ezáltal nemcsak a saját álláspontunkat hallja meg jobban a környezetünk, de az esetleges konfliktus valószínűségét is csökkenthetjük. Összefoglalva tehát az asszertivitás önérvényesítő képesség, amely szerencsére tanulható és könnyen elsajátítható. 

Mitől asszertív a kommunikáció?

Alapvetően három alappillére van az asszertivitásnak, amelyek mindegyike szükséges ahhoz, hogy megtaláljuk a hidat és a kompromisszumot a saját igényeink és elképzeléseink, valamint a másik fél nézőpontja között:

  • #1 Énközlések használata: a saját érzéseinkről, gondolatainkról beszélünk. Érdemes olyan mondatokat használnunk, mint „Én azt gondolom, hogy…” „Én azt érzem, hogy…” Az énközlések lényege, hogy nem a másikat hibáztatjuk és nem az ő viselkedését ítéljük el, hanem a saját szempontunkat mutatjuk be.
  • #2 Aktív figyelem: A beszélgetésben valóban jelen vagyok, egyaránt figyelünk nemcsak a saját, de a másik fél gondolataira, szükségleteire és mondanivalójára is.
  • #3 A másik szempontjainak figyelembevétele: Képesek vagyunk meghallani és befogadni azt, amit a másik mond.
Az asszertív kommunikáció egyaránt segíthet a személyes, valamint a szakmai kapcsolatainkban való boldogulásban
Az asszertív kommunikáció egyaránt segíthet a személyes, valamint a szakmai kapcsolatainkban való boldogulásbanGetty Images Hungary

Az akaratunk érvényesítése agresszíven vagy asszertíven

Sokan összekeverik az érdekérvényesítést a domináló, agresszív kommunikációs stílussal, pedig lényegi különbségek van a kettő között.

Egy agresszív kommunikációs helyzetben csak a saját nézőpontunkat látjuk és csak a saját akaratunk számít, a másik felet egyáltalán nem halljuk meg.

Ilyen helyzetekben gyakran hangzanak el támadó, vagy a „Te mindig…”, esetleg „Te soha…” általánosító mondatok. Ez a kommunikációs stílus nem feltétlenül oldja meg a konfliktusokat vagy hidalja át a nézeteltérést, mivel a bántás és a dominálás csak még nagyobb szakadékot ékel közénk és a másik ember közé.

Asszertív kommunikáció a gyakorlatban

Az asszertív kommunikáció megvalósítása a gyakorlatban nem annyira egyszerű, mint elsőre gondolnánk. Ha őszintén magunkba nézünk, feltehetjük a kérdést, vajon hány alkalommal kommunikáljuk ilyen módon a szükségleteinket? Vajon mennyire jellemző ránk, hogy úgy állunk ki önmagunkért, hogy közben nemcsak a saját igényeinkre, hanem a másikéra is figyelünk? Vajon mennyire gyakori, hogy egy konfliktushelyzetben a saját megéléseinkről beszélünk, nem a másikat hibáztatjuk?

Nincs semmi baj, ha ezekre a kérdésekre nem feltétlenül vannak egyértelmű válaszaink, az asszertivitás képességében mindig fejlődhetünk, és érdemes is fejlődnünk! Ehhez mutatunk most négy lépést, amely segíthet!

Az asszertivitás szerencsére tanulható és fejleszthető képesség!
Az asszertivitás szerencsére tanulható és fejleszthető képesség!We Are / Getty Images Hungary

#1 A helyzet

Először objektíven közöljük, mi történt. Tényeket, ne pedig értékelést és értelmezést kommunikáljunk. kerüljük az általánosítást (te mindig vagy te soha…) és az előítéleteket. 

#2 Érzések

Azonosítsuk az érzéseinket, és kommunikáljuk a másiknak. Mindeközben pedig legyünk figyelemmel a másik fél érzéseire is! Ahogyan mi elvárjuk, hogy tartsák tiszteletben az érzéseinket, úgy ezt a másik félnek is adjuk meg.

#3 Szükségletek

Közöljük, hogy mire lett volna szükségünk, milyen szükségletünk maradt kielégítetlen. Nincs helyes vagy helytelen szükséglet, viszont ne várjuk el, hogy a másik találja ki, nekünk mire lett volna szükségünk, hiszen a szükséglete mindenkinek a sajátja, a mi felelősségünk a másikkal közölni.

#4 A kérés

Fogalmazzuk meg, mit szeretnék a másiktól. A kérés legyen pozitív, tehát arra szólítsuk fel a másikat, hogy mit csináljon, ne pedig arra mit ne csináljon. Legyen elég konkrét és teljesíthető, ugyanakkor elutasítható. Tehát a kérésünk valóban kérés legyen, ne pedig utasítás és követelés.

Egy konkrét példa az előbbiekre:

  • Helyzet: „Amikor hazaértél egyből leültél a tv elé, és nem kérdezted meg, milyen volt a napom.”
  • Érzések: „Ettől én szomorúnak, csalódottnak és dühösnek éreztem magam.”
  • Szükségletek: „Mert szükségem lett volna arra, hogy egy hosszú nap után beszélgessünk és meghallgass.”
  • Kérés: „Ezért arra szeretnélek kérni, hogy holnap ha hazaérsz, üljünk le beszélgetni pár percig.”

Az asszertivitás sokat segíthet abban, hogy a konfliktushelyzeteket jobban tudjuk kezelni és hatékonyabban állhassunk ki önmagunkért. Ne feledjük, ez egy tanulható készség, mely gyakorlással a saját kommunikációs eszköztárunk részévé válhat.

A cikk szerzőjéről

Sas Eszter Krisztina a Dívány pszichológus szakértője és a Mind Art kreatív pszichológiai műhely társalapítója.

Jól szeretsz? - Út a kötődési sebek gyógyítása felé


A Femina Klub áprilisi vendége Dr. Lukács Liza krízistanácsadó szakpszichológus lesz, akivel Szily Nóra, az estek háziasszonya többek között  arról beszélget, hogy képesek vagyunk meghaladni a már korábbról hozott rossz hiedelmeinket, és kiépíteni egy biztonságos kötődési mintát?  Illetve vajon az, aki sérül a kapcsolataiban, csak a kapcsolatain keresztül képes meggyógyulni?

Részletek: femina.hu/feminaklub
Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2023. április 24. 18 óra
Helyszín: József Attila Színház

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Mustra