A homeopátiás orvos abból indul ki, hogy a különböző anyagok, növényi, állati termékek hatást gyakorolnak az emberi szervezetre. Hatásukra az egészséges ember közérzete megváltozik, álmos lesz, szédül vagy fájdalmat érez. Amennyiben ennek a bizonyos anyagnak a csökkentett adagjával kezelik azt a beteget, aki hasonló panaszokkal jelentkezik, állapota javulni fog. Ezt az elvet használják a védőoltásoknál is, amikor elölt baktériumcsírák igen kis mennyiségével saját védőanyag termelésére serkentik a szervezetet.
Életünk során különböző agressziókkal (fizikai sérülések, kémiai szennyeződés, környezeti fertőzések, bakteriális, vírusos betegségek, lelki sérülések, pszichés károsodások) kell szembeszállnia szervezetünknek. Alkatunkon, testünk ellenálló képességén múlik, hogy a fellépő „támadások” ellen tudunk-e védekezni, és ha igen, milyen erővel. Megfelelő testi és lelkiállapot esetén a támadás ellenére sem betegszik meg a szervezet. Ha mégis legyűr bennünket a kór, szervezetünk állapotától függ, hogy gyorsan „elhagy-e” minket, vagy nagyon legyengíti testünket. Összefoglalva: alkatunk, fizikai adottságaink, öröklött, valamint az életünk alatt szerzett tényezők összessége határozza meg a betegségekre való reagálásunkat.
A szervezet immunrendszerének erősítése
A homeopátiában az anamnézis, a diagnózis és a leendő gyógyszer nem képzelhető el egymás nélkül. A beteg és orvosának kapcsolata egyéni. Az anamnézis mindenre kiterjed, ami a beteggel kapcsolatos. A hangsúly nem a betegségen, hanem a beteg emberen van, mert csak a betegről kialakult összkép alapján lehet kiválasztani a tökéletes hasonszert. Ez az eljárás rendkívül nagy tapasztalatot, tudást és rendszerező munkát követel a homeopata orvostól, s a gyógyszerek előállítása rendkívüli gondosságot igényel a gyógyszerésztől.Az alkati kezelés során a homeopata orvos a kialakult betegséget tolja a gyógyulás irányába a szervezet immunrendszerének erősítésével, de a homeopátiás gyógyszerekkel az egyénre jellemző betegséghajlamok is csökkenthetők, tehát megelőzésre ugyancsak alkalmas. A gyermekek alkati szerének meghatározásához vizsgálni kell az adottságot, a felépítést, az evési és alvási szokásokat, a fázékonyságot, illetve az izzadásra való hajlamot.