agy kognitív torzítás

Azt hisszük, hogy logikus döntéseket hozunk, úgy látjuk a világot, „ahogy van”, és emlékeink pontosan tükrözik a valóságot. Mindhárom esetben tévedünk. Az agy nem az igazságot keresi, hanem az egyszerűséget, a gyors megoldásokat és a kényelmet. Ezért gyakran hajlamos torzítani – anélkül, hogy észrevennénk. A pszichológiában ezeket a folyamatokat kognitív torzításoknak nevezzük, és az élet szinte minden területén hatással vannak ránk – a munkahelyi döntésektől kezdve a kapcsolatainkon át a hírfogyasztásig. Íme az öt leggyakoribb mentális csapda, amibe mindannyian beleeshetünk, nap mint nap.

1. A megerősítési torzítás: csak azt hallod meg, ami beleillik a véleményedbe

A megerősítési torzítás (confirmation bias) azt jelenti, hogy hajlamosabbak vagyunk elfogadni azokat az információkat, amelyek megerősítik a már meglévő hiedelmeinket, és elutasítani azokat, amelyek ellentmondanak nekik. Ez nem tudatos döntés – az agy egyszerűen kiszűri a kellemetlennek ítélt adatokat. Ezért fordulhat elő például, hogy ha azt gondolod, „a főnököm utál engem”, akkor minden apró arckifejezését vagy megjegyzését úgy értelmezed, hogy ez megerősítse az elméletedet – miközben lehet, hogy egyszerűen csak fáradt vagy stresszes.

2. Az elérhetőség-heurisztika: azt hiszed, gyakori, csak mert sokat hallasz róla

Az elérhetőség-heurisztika (más néven hozzáférhetőségi heurisztika, angolul availability heuristic) szintén egy mentális csapda: ha egy esemény könnyen eszünkbe jut, akkor azt gondoljuk, hogy az gyakori vagy valószínű. Ezért érezzük úgy, hogy a repülőgépek gyakran zuhannak le (mert minden esetet bemutat a híradó), miközben statisztikailag sokkal biztonságosabbak, mint az autók. Ugyanez a torzítás működik akkor is, amikor valaki attól fél, hogy kirabolják, mert látott néhány videót betörésekről, miközben a saját környéke teljesen biztonságos.

3. A túlbizakodási torzítás: azt hiszed, jobban tudod, mint mások

Vannak tulajdonságok és tevékenységek, amelyekben valóban kiemelkedőek lehetünk, de ezen a területen szintén hajlamos kicsit becsapni bennünket az agyunk. A legtöbb ember úgy gondolja, hogy az átlagosnál jobban vezet, okosabb vagy erkölcsösebb mindenki másnál. Ezt hívjuk túlbizakodási torzításnak (túlzott magabiztosság, overconfidence bias). Azért működünk így, mert az önbizalom evolúciós előny: ha hiszünk magunkban, nagyobb eséllyel cselekszünk. A baj ott kezdődik, amikor a túlzott magabiztosság rossz döntésekhez vezet – például amikor valaki „féléves Google-képzés elvégzése” után diagnosztizálja a barátait, vagy összeesküvés-elméletek mentén hoz meg fontos döntéseket. 

4. A mentális horgonyzás: az első szám vagy információ megbabonáz

Ha először azt mondják, hogy egy cipő eredetileg 60 ezer forintba került, de most 30-ért viheted haza, sokkal jobb ajánlatnak tűnik – még akkor is, ha valójában az is túl drága. Ez a mentális horgonyzás (anchoring effect),

ami azt jelenti, hogy az első információ, amit egy adott dologról hallottál (pl. egy ár vagy adat), túlzottan befolyásolja a döntésedet.

A horgonyzás hatása nemcsak vásárlásnál, hanem tárgyalások során vagy akár orvosi döntésekben is tetten érhető.

5. A jelen felé torzítás: most kéne, azonnal kéne, nem baj, ha holnap megbánod

A jelen felé torzítás (present bias) az oka annak, hogy a jövőbeni céljainkat gyakran feláldozzuk az azonnali örömökért. Tudod, hogy készülnöd kéne a vizsgára, de inkább megnézel még egy epizódot a sorozatodból. A holnapot majd megoldja a holnap. Ez a torzítás különösen felerősödhet a digitális világban, ahol az azonnali jutalom (lájk, értesítés, csoki) mindig csak egy kattintásra van.

Mit tehetsz ellene?

A jó hír az, hogy ha ismered ezeket a torzításokat, máris van esélyed kiszúrni őket. Nem kell tökéletesen racionálisan gondolkodnod – elég, ha egy kicsit kételkedsz a saját automatikus reakcióidban, és hajlandó vagy más nézőpontokat is figyelembe venni. Az agyad nem az ellenséged – de néha nem árt, ha rákérdezel, miért akar már megint megvezetni.

Ha érdekel, mit tesz az agyaddal 2 hét internetdetox, ezt a cikket ajánljuk.